Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Dr. Donászy Ernő: Toxikus szennyvizek élettani hatásának vizsgálata

Donászy E.: Toxikus szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 429 A következők voltak pl. megfigyelhetők: a tárgylemezek felületéről a szennyvízbe vándoroltak, elszaporodtak az algasejtek és a szennyvíz semmiféle káros hatást sem fejtett ki. így pl. a Zalai Kőolajipari Vállalat tömény szennyvizével végzett kísérletekben a soroksári Duna-ágból kitenyésztett algabevonatos lemezekről az algák a szennyvízbe vándoroltak, elszaporodtak és a tenyészet hetek múlva élénkebb volt, mint az eredeti. Más szennyvizekben a bevonatos lemez teljesen elveszítette eredeti színét, a sejtek elhaltak vagy nem szaporodtak, viszont mikroszkóp alatt elhatalmasodott baktériumtömeg volt megfigyelhető. Az ilyen módszerrel végzett kísérletek igen sok algaélettani kérdéssel függnek össze. A tervezőmérnökök, szennyvíz-laboratóriumok vegyészei specialisták közreműködését keressék az ilyen vizsgálatokhoz, mert nem mindegy, hogy milyen algákkal végezzük a kísérleteket és milyen körülmények játszanak közre. Az algákkal kapcsolatban szeretnék arra is utalni, hogy ezekkel a növényekkel világszerte foglalkoznak szennyvíz-biológiai szempontból is. A toxikológiai vizsgálatok során előre nem látott jelenségeket figyelhetünk meg, esetleg egyes algafajok szennyvíztűrő-képességét felhasználhatjuk a szennyvíztisztítási technikában. 2. Haltáplálék-állatokkal végzett toxikológiai kísérletek: Legelterjedtebb a Daphnia magna és a Daphnia pulex (Cladocera rákok) felhasználása toxikológiai vizsgálatokban. Akváriumokban könynven tenyészthetők, gyorsan szaporodnak. A növényvédőszer-toxikológia különösen szívesen használja fel ezeket az állatokat, mert igen érzékenyek és kémiailag ki sem mutatható koncentrációk megállapítására alkalmasak. A Vízélettani Osztályon rendszeresen használjuk a szennyvizek toxikológiai vizsgálataiban és egyelőre azt állapítjuk meg segítségükkel, hogy a vizsgált szennyvíz hányszoros hígítása mellett maradnak 24 órán keresztül életben a tesztállatok. 3. Halakkal végzett toxikológiai kísérletek: A halak felhasználása toxikológiai vizsgálatokban már nem olyan egyszerű. A halak tartása, táplálása és a kísérleti akváriumok elhelyezése nagyobb helyet igényel. Laboratóriumi körülmények között gyorsan szaporodó, könnyen táplálható, kistestű és oxigénhiányra legkevésbé érzékeny halfajok a legalkalmasabbak. Ilyen az akvaristák által jól ismert Lebistes reticulatus, guppi. A kísérleti berendezés elvileg lehet 1. átfolyásnélküli akvárium, éspedig levegőztetés nélkül vagy levegőztetéssel működő berendezés. 2. Átfolyásos akvárium (fluviárium), amelyben igyekszünk a vízfolyások áramlási viszonyait megközelíteni, változtathatjuk az áramlási sebességet, a szennyvíz adagolása automatikusan történik. A megfigyelőkamrában levő halak viselkedése filmszalagra rögzíthető. Toxikológiai vizsgálatok felhasználása a szennyvíztisztítás tervezésében A toxikológiai vizsgálatok elsősorban a vegyipari szennyvizek tisztítóberendezéseinek tervezésében nélkülözhetetlenek. A vegyipar szennyvizei annyira komplexek, hogy egyes anyagok irodalmi toxikussági küszöbértékei el nem fogadhatók, mert a szennyező anyagok nem a maguk tisztaságában jelentkeznek. Minden üzemben, ahol a szennyvíztisztítás kérdése még megoldatlan, — a gyártmányok és a gyártástechnológiai változó —, nélkülözhetetlen olyan toxikológiai laboratórium, amelyben a toxikussági vizsgálatokat legalább „három lépcsőben" rendszeresen elvégzik: az algákon, haltáplálékállatokon és halakon. Csak a háromféle teszt vizsgálati eredményei adnak valamennyire is megnyugtató támpontot arra vonatkozóan, hogy a szennyvíztisztító berendezések biológiai elveken működő műtárgyaiban és a befogadókban milyen hatást fejtenek ki a toxikus szennyvizek. Rendkívül hasznos azonban a biológiai jellegű szennyvíztisztítási megoldások tervezéséhez az algák toxikus szennyvizekkel szembeni viselkedésének tanulmányozása. Számos esetben ugyanis a szennyvizek egyes komponensei bizonyos algákra nem toxikusak és ebben az esetben ezek elszaporítása a befogadóban (esetleg a végleges befogadó előtti víztárolóban) biztosítaná az elsődleges termelés, a szervesanvag-termelés folyamatát. Jelen lehetnek kevésbé érzékeny haltáplálék-állatok. Az alsóbbrendű szervezetek által megkötött, átalakított mérgek a rendszer harmadik tagja (hal) számára már nem lesznek toxikusak. Toxikológiai vizsgálatok szerepe a felszíni vizek minőségének ellenőrzésében Nagy szerepet játszanak a toxikológiai vizsgálatok a befogadóba jutó toxikus ipari szennyvizek hatásának ellenőrzésében is. Az eddigi, kizárólag kémiai módszerek, egymagukban egyáltalán nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyekkel a befogadóra gyakorolt káros hatásokat kimutathatnánk. Egyrészt számtalan anyag jelenlétét bizonyos töménységen alul kémiai analitikai módszerekkel egyáltalán nem tudjuk kimutatni. Az oxigénfogyasztási érték, vagy a BOI

5 semmit sem mondanak a toxikusságra vonatkozóan. Sokszor fordul elő, hogy a befogadóba jutó ipari szennyvizek komplex hatása élettani szempontból sokkal károsabb, mint azt a kémiai vizsgálatok alapján gondolhatnánk. De az is előfordul, hogy sokkal kevésbé káros valamely szennyvíz a befogadó sajátos adottságai miatt — pl. az élővilág összetétele sajátos —, mint a kémiai vizsgálatok alapján kimutathattuk. Kétségtelen, hogy a szapróbia-rendszerre gyakorolt hatás sokat mond, de műszaki szakemberek, vegyészek, mérnökök, tervezők számára nem sokat mond a rengeteg fajnév. Kolkwitz és Marson nagy lépést tettek előre a szennyvizeknek a befogadókra gyakorolt hatása kimutatásában, de az antiszaprób szennyvizek esetében a szapróbia-rendszer nem alkalmazható. Módszerük általában a házi, városi szennyvizek hatásának kimutatására alkalmas. Mérgező anyagok esetében toxikológiai vizsgálatokra támaszkodnak. A szaprobiológiai vizsgálatok elterjedéséhez még igen sok szaprobiológus képzésére van szükség. A toxikológiai vizsgálati módszerek elsajátítása sokkal gyorsabb. A jelenleg alkalmazott toxikológiai módszerek A Vízélettani Osztályon egyelőre még kísérleti jelleggel, de már rendszeresen elvégezzük a szenny-