Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Dr. Molnár Béla–Dr. Mucsi Mihály: A kardoskúti Fehértó vízföldtani viszonyai

418 Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. Molnár B.—Mucsi M.: A kardoskúti Fehértó 6. ábra. IV. szelvény A 9—10 fúrás: 1. 9. fúrás 0,1— 0,2 m. 2. 9. fúrás 0,4—0,5 m. 3. 9. fúrás 0,8—1,0 m. 4. 9. fúrás 2,0—2,3 m. 5. 9. fúrás 2,3—2,6 m. 6. 10. fúrás 0,4—0,6 m. 7. 10. fúrás 0,6—0,8 m. 8. 10. fúrás 1,6—1,8 m. IV. szelvény B 10—13. fúrás: 9. 10. fúrás 1,8—2,0 m. 10. 10. fúrás 2,6—3,0 m. 11. 10. fúrás 3,0—3,8 m. 12 10. fúrás 4,2—4,5 m. 13. 13. fúrás 0,1— 0,2 m. 14. 13. fúrás 0,6—0,7 m. 15. 13. fúrás 1,0—1,4 m. 16. 13. fúrás 1,4—1,6 m. 17. 13. fúrás 2,3—2,5 m A tótól távolodva — az őszi vízálláshoz hasonlóan — a domborzatot követve helyezkedik el a talajvíz. Az őszi és a tavaszi talaj víztér képet összehasonlítva megállapítható, hogy mindkét térképen a tó Ny-i részén nagyobb, a tó K-i részén pedig kisebb területen van igen magas talajvíz. A tó környékén ősszel és tavasszal is magas a talajvízszint. A tó környezetében a tavaszi talajvíz felszín tengerszinthez viszonyított magasságát a 9. ábra mutatja. Ezen látható, hogy a vízszint a tó, tehát a helyi mélyedés felé lejt. A tó DK-i részén a szintkülönbség 1 km-en belül eléri az 1,6 m-t, de a többi részén is 0,8—1,1 m között van. A talajvíz magas vízállás idején a tó felé áramlik. A tó partjának túlfolyó ásott kútjai megcsapolják a talajvizet. A feltételezett legerősebb talaj vízáramlást a térképen nyilak jelzik. A talajvíz ilyen utánpótlódása kedvez a tó környezet elszikesedésének [2, 3, 4, 5, 8, 19, 20, 22, 23, 24, 26]. A tó környékének mélyebb részein ugyanis sokáig áll a víz. A szárazabb időszak kezdetével lefelé sem szivároghat nagyobb mértékben a víz, megakadályozza a felszínközeli részben elszikesedett infúziós lösz (2. ábra). A kezdetben oldalról szivárgó víznek, valamint az így utánpótlódó felszíni víznek elpárolgása után ott maradnak a sók. összefoglalás Megállapítható, hogy a kardoskúti Fehértó földtani és vízföldtani viszonyai elősegítik a tó környezetének elszikesedését. Már Sigmond is rámutatott a magas talajvíz és a szikesedés kapcsolatára [23, 24], Bohringer pedig a magasabb felszín felől a mélyebb területek felé történő talaj vízáramlás és 7. ábra. Az őszi alacsony vízálláskor a tó területén és környékén észlelt talajvízmélység. 1. fúrások. 2. bemért ásott kutak