Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
9. szám - Dr. Szesztay Károly: Az öntözési vízszükséglet meghatározásának néhány kérdése
Szesztay K.: Az öntözési vízszükséglet Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 389 [mm] 500 -100 Április 1. és Oh tóti ir'd I.k 120 fti összeg °k \ \ Ag <r i i 1 1 ^ 1 — N s 1 w i 1 ^ 1 — N N A •V i -i i Stf i <s 1 I N. 4 i -i i Stf •SS II II •í k c? X bos = b, n = £>25 435 mm D 5 o 345 mm Ao 520 mm A o 345 mm = 1,26 = 1,51 860 ápr. 1. és okt.31. közötti összegek I i 600 •34 .35 •46 .47 •32 92 •43%'*' .OtX'Sf'S ' 7 l *>M •72 .7S •04 „ 96 •rJ • 23 » 17. ss ,n •60 .16 •' J,cí* •» ytfl'tsoo • ^ • 21 '57 03 55 .14 „ ? 99. • .05 * ,97 .SS 70 .27 .79 .36 \ 40 1936. évi adat •31 TS 02 •54 '»•• •OS h 71 84 ! .33 .77 S/' 15 ••12 •41 100 200 300 400 500 S, Csapadék, C, [mm] 700 3. ábra. A lehetséges párolgás és a csapadék időbeli együttjárásának áttekintése (Debrecen, 1871—1960) Puc. 3. O63op coenadenun e03M0MCH0Z0 ucnapenun u ocadKoe eo epeMenu (JJeőpeifen, 1871—1960) Fig. 3. Review of time incidence of potentiat evapotranspiration and precipitation (Debrecen, 1871 to 1960) Maximumok , , , . r,, Minimumok Átlagos visszatérni ido, T, [ev] 1 00 50 20 10 5 4 3 2 3 4 5 10 20 50 100 1 2 3 4 5 10 15 20 2S 30 40 50 SO 70 75 SO 90 35 SS • SS Előfordulási valószínűség, p [7J 2. ábra. A lehetséges párolgás, a csapadék és az éghajlati vízhiány tapasztalati valószínűségi görbéi (Debrecen, 1871—1960) Puc. 2. Kpueue onbimHbix eeponmHOcmeü ucnapenua, ocadKoe u KAUMammecKüx HedocmamKoe e eode (JJeöpeqeH, 1871—1960) Fig. 2. Empirical probability curves of potential evapotranspiration, precipitation and climatic moisture deficiency (Debrecen, 1871 to 1960) Az n = 90 éves adatsorban elfoglalt ,,m" nagyságrendi sorszámok alapján kiszámítható az egyes adatok 171 P =^TT 10 0 [%] (3) átlagos ismétlődési gyakorisága (tapasztalati valószínűsége), majd az összetartozó értékpárokat a Hazen-féle valószínűségi hálózatba felrakva megszerkeszthető a lehetséges párolgás, a csapadék és a kettő különbségeként számított éghajlati vízhiány valószínűségi görbéje (2. ábra). A feldolgozás eredményeinek áttekintéséből kitűnik, hogy a vizsgált 90 év folyamán az éghajlati (természetes) vízhiány igen tág határok között ingadozott (613 mm 193*4-ben és —53 mm 1882ben). A 90 évi átlagérték Th = 341 mm, az esetek felében meghaladott (50% tartósságú) érték Z> 5 0 = = 345 mm. A gyakorlati mérlegeléshez alapul szolgálható 25, 10, 5 és 2% valószínűségű (átlagosan 4, 10, 20 és 50 évenként várható) vízhiányértékeket az 50% valószínűségű értékhez viszonyítva 600 500 I 1 400 300 200 apr.l.-okt. 31. DEBR közötti összegek, 1 ECEN-SZEGED • ' 121-60 m * 60+ +4S 47 +43 +52 + 50 +2S +25 26+ +55 34 + / 1955. évi adat +51 X*+30 +24 +&. + * + 57 44 +27 +22 +41 0 100 200 300 400 500 600 700 Szegedi adatok, P 0-C, [mm] 4. ábra. Az ugyanazon évi debreceni és szegedi éghajlati vízhiányok kapcsolata (1921—1960) Puc. 4. Cen3b KAüMamunecKux HedocmamKoe e eode e ZÍ. ffeöpeqeH u Ceaed e moM xce CÜMOM nepuode (1921—1960) Fig. 4. Relationship between climatic moisture deficiencies in the same years at Debrecen and Szeged (1921 to 1960) A. D D, 50 565 mm 345 mm 600 mm -D 5 0 345 mm = 1,64 = 1,74 átszámítási arányszámok adódtak. Az öntözési vízszükséglet időjárási tényezőivel kapcsolatos vizsgálatok szempontjából fontos még az alábbi két kérdés tisztázása: 1. Szükség van-e az éghajlati vízhiány évenkénti kiszámítására, vagy elegendő a vizsgálatot a csapadékadatok valószínűségi görbéje és a lehetséges párolgás átlagértéke alapján végezni ? 2. Milyen hosszú adatsorra van szükség a vizsgálatokhoz ? Az első kérdésre vonatkozóan a 2. ábrán kétféle úton számított vízhiányok összehasonlítása a következő eredményre vezetett:
