Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Kozák Imre: Vizsgálatok műanyagtömlős öntözőberendezésekkel

Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 362 ÖNTÖZÉS Vizsgálatok műanyagtömlős öntözőberendezésekkel KOZÁK IMRE* Az ideiglenes csatornás öntözési eljárás kidolgozása, bevezetése első megoldása volt annak a jelentős feladatkörnek, amit nagyüzemi táblaméretek esetében, felületi öntözésnél a táblán belüli vízelosztás jelent. A nagyméretű táblák szélén levő állandó jellegű csatornák és a táblán kialakított öntözőelemek (barázdák, sávok) közötti kapcsolat megteremtéséhez a víznek táblán belüli elosztására az úgynevezett ideiglenes csatornák kedvező terepviszonyok között jól megfeleltek. Az öntözés terjedésével kezdetben a felületi öntözésre alkalmas domborzati területek kerültek berendezésre. Későbbiekben azonban a gyűröttebb terepekre tervezett öntözőberendezéseknél egyre inkább érezhetővé vált a tereprendezés hiánya, a rendezetlen terepen a kielégítő minőségű öntözés lehetetlensége. A rizstelepek rekonstrukciója alkalmával, az ott alkalmazott tereprendezés tapasztalatai ugyanakkor azt mutatták, hogy az általunk alkalmazott tereprendezési technológia — különösen kis esésű terepeinken — nem teszi lehetővé az olyan pontosságú tereprendezést, mely a csörgedeztető és áztató öntözés igényeit is kielégítené. Ugyanakkor a tereprendezés költsége sem volt jelentéktelen. Egyrészt fenti tapasztalataink, másrészt az öntözés gépesítésére irányuló törekvések és a szivárgási veszteség csökkenésének szükségessége indokolttá tették az eddig alkalmazott öntözési eljárás, a táblán belüli vízelosztás fejlesztését. Az irodalom tanulmányozása során ismeretessé vált számunkra az a külföldi törekvés is, hogy felületi öntözésnél a vízelosztást tömlőkkel igyekeznek megoldani. Erre a célra olyan hordozható tömlőket alkalmaznak, melyek (a hordozható csöves esőztető berendezések mintájára) a táblán belüli vizeiosztást szolgáló csőhálózatnak csak az öntözés idejére történő telepítésével, majd továbbszállítással és ismételt telepítéssel teszik lehetővé a vízszállítást. Az irodalomból nyert ötlet alapján — részben hazai, részben külföldi tömlőkkel — 1961—64 között több éves kísérletet végeztünk, hogy feltárjuk a tömlős vízelosztás viszonyaink között is alkalmazható lehetőségeit [8]. Kísérleteink zömét üzemi körülmények között, üzemi méretekben a Hosszúháti Tangazdaságban, a nádudvari Vörös Csillag és a hajdúszoboszlói Köztársaság termelőszövetkezetekben állítottuk be. A menet közben elért eredményekről 1961-ben Hosszúháton, 1963-ban a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben nyilvános bemutatón számoltunk be, s azokat részben az irodalomban is ismertettük [4, 7], A nagyüzemi viszonyoknak megfelelő berendezés kialakítása céljából végzett kutatómunkánk gerincét munkatanulmányok képezték [5, 6]. * Agrártudományi Egyetem, Földméréstani és Kultúrtechnikai Tanszék. Gödöllő. A munkatanulmányoknak az a feladata, hogy a munkateljesítményre ható tényezőket ne csak külön-külön, hanem együttes hatásukban is vizsgálják. Seedorf nyomán a mezőgazdasági munkatanulmányok háromféle típusát különböztetjük meg. És pedig: 1. mozgástanulmányok, 2. eszköztanulmányok, 3. idő- és munkamódtanulmányok. Vizsgálataink keretében főleg a két utóbbival foglalkoztunk. Az idő- és munkamódtanulmányok a munkateljesítményre ható tényezők együttes vizsgálatát jelentik. Keretében a munkanapfelvétel és a teljesítményértékelés alapján feladatunk volt kikutatni a jó munkamódszert, megállapítani az egyes munkákban különböző körülmények között elérhető teljesítményeket, valamint a jó teljesítményt biztosító berendezés-típust. Az idő- és munkatanulmány készíthető egyegy üzem vagy kísérlet munkafolyamatára, mely alatt a termelés érdekében elvégzendő azonos jellegű munkákat értjük (pl. szántás, vetés, öntözés). Ilyenek végezhetők ugyanarra a munkafolyamatra ugyanabban az üzemben éveken keresztül, vagy egy évben több üzemben. Mi elsősorban a tömlők mozgatására vonatkozó munkamódokat és a helyesen kialakított idomoknak, eszközöknek a teljesítményére gyakorolt hatását vizsgáltuk, több üzemben, több éven át. A munkatanulmányok eredményeinek összehasonlítása érdekében szükséges, hogy azok egységes módszer szerint készüljenek. Ezért módszerünket röviden bemutatjuk. A munkatanulmány általában három részre tagolható : a) tanulmányozás előkészítése, b) adatgyűjtés-mérés, c) az összegyűjtött anyag feldolgozása és értékelése. A teljes munkafolyamatot mi csak egyes, számunkra legfontosabb részeiben vizsgáltuk. A munkafolyamatnak ilyen része a munkaművelet, vagy művelet, amely egy meghatározott helyen, meghatározott eszközökkel végzett, a munkafolyamat többi részétől jól elhatárolható tevékenység. Pl. kézi aratásnál: kaszálás, marokszedés; vagy öntözésnél : berendezés-áthelyezés, telepítés, vízkezelés. Egy dolgozó egy munkafolyamatban egy vagy többféle munkaműveletet is végezhet. Az öntözésnél általában ugyanaz a dolgozó végzi az összes munkaműveletet. De számunkra a kitűzött cél érdekében a munkaműveletnek is csak egyes részei fontosak. A munkaműveletnek jól elhatárolható részei a munkaelemek. Ez a dolgozó azonos módon végzett tevékenysége, amelynek időtartama stopperórával még mér-