Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Domokos Miklós–Déri József: A vízgazdálkodási mérleg ábrázolása

Domokos M.—Déri J.: A vízgazdálkodási mérleg Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 341 3. ábra. Folytonos vízgazdálkodási idősor Abb. 3. Kontinuierliche wasserwirtschaftliche Zeitkette JELMAGYA RA ZA Tnn'. Különböző taliesigú vízhozamok {azl37M+msrévekátlaga

t í rm Mederbpn hagyandó minimáLL

U Iis élőn zhozam rz

j 1961 éri vízigények Qj Összes vízigény igényeket ábrázolja, Qj-vel pedig az összes vízigényt tüntettük fel. A másik vízmérleg-kart (a vízkészletet) a különböző tartósságú vízhozamok közül kiválasztott (mértékadónak elfogadott) érték adja. Az ábra bemutatja a vízmérlegkarok havonkénti változását, amiből megállapítható a mértékadónak elfogadott tartóssághoz és legnagyobb vízhiány-tűréshez tartozó kritikus időszak, valamint meghatározható az adott vízigény-idősorhoz a vízhiány tűrés tartóssága. A nem-folytonos idősor ábrázolására a vonaldiagramon kívül az oszlopdiagram is megfelel, sőt e célra — minthogy az oszlopdiagram a sor nemfolvtonos voltát érzékelteti — jobban is ajánlható. A folyamatosság hiányának érzékeltetése érdekében az ilyen ábrák oszlopai különállóak, nem érintkeznek egymással. A különálló oszlopokat akkor is helyezhetjük egymástól egyenlő távolságokra, ha a jellemezett időpontok nem egyenlő időközökben követik egymást. Az ilyen oszlopdiagramoknak a koordinátarendszerrel való kapcsolata lazább, mint az előbbieké, a tengelyek feltüntetése el is maradhat az ilyen ábrákon. Az oszlopdiagrammal területi sorokat is ábrázolhatunk. A minőségi és területi sorok oszlopdiagramjai hasonlóak a nem-folytonos idősorokat ábrázoló oszlopdiagramokhoz, de ezeknek már nem sok közük van a koordináta-rendszerhez. A vízmérleg-ábrázolásában az ábráknak ezt a fajtáját önállóan nem is, hanem inkább csak kartodiagramok elemeikónt (1. a tanulmány 2.3 szakaszában) szoktuk alkalmazni. Vízmérleg-soroknak derékszögű koordinátarendszerben való alkalmazásakor az x független változó a sort rendező ismérv (vízgazdálkodási hossz-szelvény esetén a vízgyűjtő£era?e<eí meghatározó vízfolyásszelvény, idősor esetén pedig az idő), a függő változók [f^x), f

2(x), . . ./„(«)] pedig a vízmérleg-karok (vízkészlet, vízigények), és esetleg — valamilyen csoportosításban — ezek elemei. A poláris koordináta-rendszer alkalmazása zárt, ismétlődő ciklusokat magában foglaló sorok — pl. többéves folyamatos vízmérlegidősorok — ábrázolása esetén lehet előnyös. A poláris koordináta-rendszernek a vízmérleg ábrázolásában való alkalmazására még nem ismerünk példát. 3.2 Mértani alakzatok felhasználása koordinátarendszeren kívül 3.21 önálló síkidomok, a) Ezekre a diagramokra jellemző, hogy minden adatot ill. adatcsoportot egy-egy síkidom ábrázol, amelynek területe az ábrázolt adat nagyságával arányos. Koordinátarendszer nincs. Ilyen módon az egyes adatok különállását hangsúlyozzuk, a függvényszerű szemléletnek nem jut szerep. A terület segítségével ábrázoló diagramok többféle síkidomot használnak fel. A síkidom-diagram számos változata (félkör, kör, háromszög, téglalap, négyzet stb.) a legalkalmasabb eszköz viszonyszámok, százalékértékek és általában több szám nagysága egymáshoz való viszonyának bemutatására. A cikkekre osztott kör jól érzékelteti a részeknek az egészhez való viszonyát. Természetesen más síkidomok területét meg-