Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

336 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. Egyesületi hírek ulapján körvonalazták az alföldi szikes vizek egyik jellegzetes típusának (időszakos szikes tó) a legfontosabb jellemzőit. A nyert adatok körvonalazzák a szikes víznek mint élettérnek az anyagforgalmát, a biológiai produkciót befolyásló tényezőket. A kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok ezenkívül tájékoztatnak bennünket a szikes víznek egészségügyi ós közegészségügyi viszonyairól is. A hozzászólók egyértelműen megállapították, hogy a szikes vizek kutatása időszerű, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból szükséges. Kívánatos, hogy a szegedi munkaközösség az alföldi szikes tavak kutatását tovább folytassa. Dr. Megyeri János A Bajai Csoport 19(50. március 23-án egésznapos előadó- és vitaülést rendezett, ,,A Baja—országhatár közötti Dunaszakasz lí(65. évi árvédekezési tapasztalatai" címmel. Az előadóülés bevezetőjében Kováts Béla, a bajai FVT tanszékvezető tanára, a helyi Csoport titkára, rámutatott arra, hogy mintegy 200 évvel ezelőtt, a folyók szabályozása előtt, az Alföld nagy részét időszakosan víz borította. A XIX. század elején megindult vízimunkálatok nyomán ma már a víz elől elhódított területek a művelt területek mintegy 42%-át teszik ki. Ezeket a területeket viszont meg kell védenünk a megújuló árvízveszélyekkel szemben. A víz ellen folytatott évszázados harc egyik legnehezebbikét 1965 tavaszán vívta meg az ország. A magyar Duna mentén az egyik legveszélyesebb és egyben az egyik legtanulságosabb védelmi szakasz Baja és az országhatár között alakult ki. Az árvíz hidrológiai tanulságainak ós az eredményesen alkalmazott árvízvédekezési módszereknek értékelése, megvitatása nemcsak helybeli érdekű, hanem a műszaki tudományok fejlődését is szolgálja. A vitaülés célkitűzéseit ismertető bevezető után Kiss György vízügyi igazgató átfogó ismertetést adott az 1965. évi árvíz eseményeiről, vázolta az árvízvédelem megoldásra váró elméleti ós gyakorlati feladatait, ós ismertette az árvédekezós egyes kérdéseiben követendő helyes szemléletet. Ezután Halász Péter tanszékvezető tanár (FVT) ,,Az 1965. évi árvíz keletkezése és levonulása" címmel áttekintő jellemzést adott a Duna vízgyűjtő területéről, a vízgyűjtő terület domborzati, meteorológiai és hidrológiai viszonyairól. Tárgyalta az 1 965. évi árvíz keletkezésének hidrológiai okait, az árvíz levonulásának folyamatát, az árhullámokat, valamint azok előrejelzését. A következőkben Brachna Lajos mérnök (Alsódunavölgyi VÍZIG) ,,Az árvédekezés helyszíni munkáinak megszervezése" címmel tartotta meg gyakorlatias összeállításban tárgyalt előadását. Ismertette a bajai I. árvédelmi szakasz kiterjedését, védelmi szervezetét. A hallgatóság tájékoztatást kapott a nagyobb méretű buzgárok, csurgások, töltésátázások elleni védekezésről. Végül az előadó összegezte az alkalmazott hagyományos és új módszerekkel Szerzett tapasztalatokat. Szorosan kapcsolódott az előző témához Bognár Győző főmérnök (Alsódunavölgyi VÍZIG) ,,Technológiai fejlődés az 1965. évi árvédekezés során" című előadása. Az 1956. évi árvíz óta lényeges fejlődést jelentett az, hogy a fogatos járműveket a gépkocsik már teljesen kiszorították. További fejlődós volt a korszerű felszerelésű felderítő ós hírközlő szolgálat, a fáklyák helyett az elektromos-akkumulátoros, illetve agregátokkal táplált- világítás alkalmazása. Fokozottabb volt a földmunkák gépesítése, ós megjelent az árvódekezésben is a műanyag: ponyva helyett fóliát alkalmaztak. Az előadó végül rámutatott a technológiai fejlődós további lehetőségeire. Az előadást számos értékes fénykép vetítése tette szemléletessé. A délelőtt lezajlott előadásokhoz Wisnovszky Jván (OVF), dr. Zsuffa István (Középdunántúli VÍZIG), Török László és Orlóci István (Tiszántúli VÍZIG) szólt hozzá. A délutáni ülésszakon került sor ,,Az 1965. évi árvíz dokumentumfilmje" c. kisfilm vetítésére, majd ezt követően Molnár Nándor mérnök (Alsódunavölgyi VÍZIG) ,, Mar gittaszigeti szivárgásvizsgálatok tapasztalatai" címmel, az 1965. óvi árvíz példáinak a felhasználásával újszerű gondolatokkal gazdagított ismertetést adott az árvédelmi töltés alatt ós a töltésben lejátszódó szivárgások törvényszerűségeiről. Tárgyalta a mértékadó nyomásvonal, kritikus nyomásvonal fogalmát,, az árvédelmi töltés szükséges talpszélességét, a szorítógátak szerepét. Végül tájékoztatást adott az árvíz elvonulása után a szivárgások és buzgárképződések okainak megállapítását célzó feltárási munkálatok végrehajtásáról ós értékeléséről. Szünet után a délutáni vitaindító előadás témájához kapcsolódóan részletesebben Vágás István (Alsótiszavidóki VÍZIG), dr. Zsuffa István (Közép-dunántúli VÍZIG), Halász Péter (FVT), Kiss György (Alsódunavölgyi VIZ1G) fejtették ki véleményüket. Dr. Kovács Györgynek (OVF), mint vitavezetőnek az irányításával olyan elméleti meggondolást igénylő kérdések kerültek felszínre vita formájában, amelyek a különböző elméleti ós gyakorlati nézetek kicserélése után a résztvevők és a hallgatóság szakmai továbbfejlődését alkalmasan szolgálhatták. A zárszóban Kováts Béla rögzítette, hogy a vita során összefoglalt megállapításokon felül az előadóülésen elhangzottak egyértelműen igazolták az 1965. évi árvédekezés során befektetett anyagi, személyi ráfordítások helyességét, továbbá azt az álláspontot, hogy népgazdaságunknak az árvédelmi művek kiépítését, korszerűsítését olyan mértékben kívánatos fokoznia, hogy a mentett területeken a személyi ós vagyonbiztonság megnyugtató legyen. A 226 résztvevővel lezajlott egósznapos vitaülós bizonyította, hogy a vízügyi dolgozók nemcsak a gátakon vették ki részüket az árvíz követelte erőfeszítésekből, hanem tapasztalataik közlésével ós megvitatásával készek részt vállalni a tudomány ide vágó fejezeteinek a művelésében is. V. I.