Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Almássy Bálint–Csiszár Gábor: A műanyagcsövek felhasználása fúrt kutak korrózióelleni védelmében

Almássy B.—Csiszár C.: A műanyagcsövek felhasználása Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 331 Hozzászólások Angyalify György: A vizsgált üvegszálbetétes műanyagcső korrózióálló, anyagából az agresszív víz káros anyagokat nem old ki, szilárdsági viszonyai, hőfoktűrése is kielégítő. Jelenleg még előnytelen az, hogy kisipari méretekben készül, a kereskedelemben nem hozzáférhető, és összekapcsolási módja jelenleg még nem tekinthető véglegesnek. Ugyancsak szükségmegoldásnak tekinthető a két különböző méretű rakat közötti zárásra az ismertetett kétféle megoldás. Az ismertetett üvegszálbetétes műanyagcső, annak közölt előnyeit figyelembe véve, nagy reményekre jogosít, de jelenleg még a többi ismert kútkorrózió-védelmi eljárások mellett egyedül gazdaságosan alkalmazható módszernek elfogadni nem célszerű. A gazdaságosan, leghatékonyabban alkalmazható kútkorrózió-védelmi mód eldöntése — figyelembe véve azt is, hogy új kútról van-e szó, vagy régi, meglevő kútról — a tervező feladata. A tervező a kútkorrózió-védelem hatékonyságát gazdaságossági számítással tudja eldönteni, amelynek egyikét, egy grafikus módszert ismertetek. A módszer hasonló a beruházások gazdasági vizsgálatánál is alkalmazott módszerrel. Koordináta-rendszerben a függőleges tengelyre a beruházási költségeket és az üzemeltetési költségeket rakjuk fel, míg a vízszintes tengelyre az éveket (1. ábra). E vizsgálatnál egy egyszerű esetet választottunk ki, egy 100 m-es acélcsövezésű fúrt kutat, amelynél a műszaki lehetősége megvan annak, hogy az ismert korrózióvédelemnek bármelyikét alkalmazzuk, továbbá a korrózióvédelemhez, illetve a víz szükséges vastalanításához az anyagok beszerezhetők, és alkalmazásukat semmiféle különleges szempont nem gátolja. Ez egyszerű esetben a hatékonysági vizsgálat a feltüntetett korrózióvédelmi, illetve vastalanítási módok beruházási költségcinek és fenntartási üzemeltetési költségeinek vizsgálatára szorítkozhat. Ennél a grafikus módszernél — ha egyéb szempontot nem veszünk figyelembe — az a védelmi költségeinek (víztermelés költségei wrV'zvc) összehasonlítása mód lesz gazdaságosabb, amely a görbesereg alján csak mintát kívántam adni, de semmi esetre sem helyezkedik el. Természetesen jelen grafikonnal kívántam az egyes korrózióvédelmi módszerek gazdasági hatékonyságát bebizonyítani, amely egves konkrét eseteket tekintve, a speciális körülményeket mérlegelve, mindig a tervező feladata. A műanyagcső használata beleértve a kék színű, kereskedelemben kapható PVC csövet is terjed hazánkban előnyös tulajdonságainál fogva. De ez veszélyeket is rejt magában. Nevezetesen egyes kivitelezők nem ismerik kellőképpen a műanyagcsövek beépítésének technológiáját, helyes összekapcsolási módját. Emiatt aztán olvan kutakat létesítenek, ahol a csövek összekapcsolása nem megfelelő, főként vízzáróság szempontjából. Szükség mutatkozik tehát, hogy a tervező ne csak a műanyagcsövezést írja elő a terveknél, hanem a műszaki leírásban térjen ki az alkalmazható csőkötések módjára és esetlegesen a beépítési technológiára is. Meg kell jegyezni, hogy az MSz 5199 számú kútszabvány műanyagcsövek beépítését csak 100 m mélységig engedélyezi. Tekintettel arra, hogy vállalatunknál — az OVE Vízkutató és Fúró Vállalatnál —, valamint a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál az eddig lefolytatott kísérletek eredményei, valamint elkészült kutakkal szerzett tapasztalatok szerint a műanyagcsővel való csövezés gazdaságilag hatékonynak bizonyult, szabványmódosítást kértünk. A szabványmódosítási javaslatunk azt célozza, hogy műanyagcső 100 m-nél mélyebb kutaknál is használható legyen bizonyos minőségi és beépítéstechnológiai megkötésekkel. Bélteky Lajos: A fúrt kutak korrózióvédelmének kérdése a magyar szakirodalomban meglehetősen jelentős múltra tékint vissza. Magam is több alkalommal ismertettem a problémát a IIidrológiai Társaság Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztályának előadó ülésein. Ezek közül az 1958. évi március 19-i ülés volta legeredményesebb, mert a Hidrológiai Társaság és az Országos Földtani Főigazgatóság támogatásával az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat még ez évben külön csoportot szervezett a katódvédelem, nulliferezés és egyéb védekező eljárás kidolgozására és kivitelezésére. Végre ekkor sikerült megértetni a szakmai körökkel és a felügyeleti szervvel is, hogy ,,« korrózió elleni védelem a hazai artézi kútfúrás egyik legégetőbb kérdése, amelynek megoldása pénzben ki nem fejezhető gazdasági előnyöket hozna a népgazdaság számára." Azóta a korróziós csoport évente tekintélyes számú mélységi vízmintát vesz, azok vegyvizsgálata alapján készít szakvéleményeket, és végez kivitelezéseket. Ezenkívül azonban nagyszámú kutat béleltek azbesztcement, vagy PVC csővel, sőt újabban alumínium csővel is végeztek furatbélelést és szűrőzést. Az azbesztcement és PVC csöveket nemcsak