Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Almássy Bálint–Csiszár Gábor: A műanyagcsövek felhasználása fúrt kutak korrózióelleni védelmében

Almássy B.—Csiszár C.: A műanyagcsövek felhasználása Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 329 Zamárdi vízműkutak AzI. nz. vízműkút mélysége 138 m, egvrakatos (171/141), a kútfej és a szivattyú —5 m mélységbeli, aknában van elhelyezve. A furat —107 m-től csövezetlen. A harántolt vízadóréteg szarmata mészkő. A nyugalmi vízszint —0,40 m, a vízhozam —5,0 m mélységijén 450 l/p volt a bélelés időszakában. A 11. sz. vízműkút mélysége 162,80 m, 104 m-ig 203/189 mm 0-jű acélcsővel van bélelve, innen a furat a mészkőben szabadon áll. Nyugalmi vízszint —0,40 m, a vízhozam —5,0 m mélységben, az akna fenékszintjén 700 l/p volt. A két kútakna és gépészeti elrendezése azonos. A bélelési munka időtartama alatt, a kútfej leszerelésekor a víztelenítési szivattyúzást biztosítani kellett. A bélelés lényegében mindkét kútnál hasonló volt. Az I. sz. kútba műanyag-karmantvús kapcsolású PVC eső, a II. sz. kútba részben beépített menetes, részben bandázskötéssel kapcsolt műgyantacső került. Az acél béléscső és a műanyagcső közötti vízmozgás meggátlására a műanyagcsőre perionszállal rögzített laticelgyűrűket helyeztünk, melyek szélét gumírozott szalaggal ragasztottuk le. A laticelgyűrűk jó zárásáról ennél a kútnál közvetlenül meggyőződhettünk, minthogy a megbontott kútfej mintegy 4 m-rel a nyugalmi szint alatt volt. A bélelőcsövek elhelyezése után a csövek közötti körgyűrűben víz egyáltalán nem folyt ki. Különleges kiképzést igényelt mindkét helyen a kútfej, minthogy az igen erős agresszivitás miatt a szívócsöveket is műanyagból kellett készíteni. (A kútbélelést megelőzően a kutak közvetlen megszí vással üzemeltek, a nagyfokú gázkiválás miatt azonban ezzel az üzemeltetési móddal a kút vízadóképességét nem lehetett kihasználni. A szívócső beépítésével a kitermelhető vízhozam emelkedett. Ezenfelül a viszonylag szűk kútfejbe vízszintészlelő csövet kellett beépíteni, az üzemi vízszint mérésének biztosítására.) Gondoskodni kellett felszállócsőről, továbbá a kútakna alsó részén víztelenítési lehetőségről is, a gépészeti szerelések időtartamára. A kútfejkiképzés részletrajzát a 3. ábrán, szerelését a 7. képen mutatjuk be. Bélelés előtt mindkét kút vizének vastartalma 0,35—1,05 mg/l között mozgott, a vízhozamtól függően. Bélelés után a vastartalom az 1. sz. kútnál 0,30 mg/l, a II. sz. kútnál a 0,20 mg/l értékű volt, s a vastartalom feldúsulása hosszabb üzemszünet után sem következett be. Tiszaluci tiszta műanyagcsövezésű kút Mint már az előzőekben említettük, az üvegszövettel erősített poliésztergyantából készült csövek nagy szilárdsága reményt nyújt arra, hogy a jövőben a kútépítési munkák egy részénél a Mannesmann acélcsövek részben vagy teljesen kiküszöbölhetők lesznek. Ezt a feladatot igyekeztünk Tiszalucon megoldani, amikor az iránycső kivételével a fúráshoz csak műgyantacsövet használtunk. A kút létesítése az irodalomban már szerepel [5], azonban új3. ábra. Zamárdi I. sz. kút lezárófejének kialakítása <t>u?ypa 3. OcfiopMMHue 3aKpueawuieü ZOAO8KU KOAOöifa JVe le 3aMapdu Fig. 3. Design of well cap for well No. I at Zamárdi szerűsége miatt helyesnek tarjuk e helyen is ismertetni. A kutatófúrással feltárt rétegsor szerint a vízadóréteg 55—61 m között helyezkedik el, a víz vastartalma (Fe=l,23 mg/l) a megengedett értéket meghaladta. A kétrakatos kút épitése során 16 m-ig 305 mm 0-jű acél iránycső került lehelyezésre. Utána már a 223 mm 0-jű üvegszövettel erősített műgyantacsőből készült rakatot építettük be, melyet 51 m-ben zártunk szűken előfúrt lyukszakaszba történő bepréseléssel, majd előfúrás és felbővítés után került lehelyezésre a 170 mm 0-jű műgyanta szűrőrakat. A 170 mm 0-jű és 223 mm 0-jű rakatok közötti tömörzárás biztosításához 39 m-ben került beépítésre a műanyag tömszelence. Az irányrakat visszahúzásával egyidejűleg a 223 mm 0-jű cső és a furat fala közti körgyűrű agyagolásra került. A kút elkészülte után végzett helyszíni vegyvizsgálat 60 1/}) vízhozam mellett vasat csak nyomokban (0,06 mg/l) mutatott ki. Ki kell emelni még azt, hogy a kútépítés során szükségessé vált a 225/215 mm 0-jű rakat megemelése, melv több tonna húzóerő mellett sem szenvedett károsodást [5]. Összefoglalás A tanulmányból kitűnik, hogy a műanyagcsövek alkalmazása az agresszív vizű kutak esetén — akár meglevő kút bélelésére, akár tiszta műanyagcsövezésű kútra gondolunk — igen előnyösnek mutatkozik műszaki és gazdasági szempontItSIIIlljimt PVCiélbd M/M mm ¥ *C8Írócsf PVC montö karima laticel láni/és tXmmM Mrmn-esPVC kanmák tílleiirófci Utegtzöveferisités'i polilnttr lahce! timitá Mnafenéh tlffmm 4171 mm