Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Dr. Lipták Ferenc: Kolmatációval kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok

Lipták F.: Kolmatációval kapcsolatos vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 309 1H. ábra. A természeten kolmatáció vízlwzamcsökkentő hatása a szivárgási medencében ftueypa 18. yMeHbmenue (puAbmpatfuonHOZO pacxoda npu ecmecmeennoü KOAbMamaifuu e 0UAbmpaifuoHHOM AOIVKC [«]: paccMeLUMSaiine n0BepxH0CTH0r0 OTJIOWCHHH ; |6]: CHHTHe OTJTOJKeHHH C nOBepXHOCTH OTKOCa Fig. 18. fíeduction of discharge by natural colmatation in the seepage basin [a]: disturbance of surfaee sediment ; [&]: removal of sediment settled over the slope surfaee 2—3. kép. A csatornarézsű alatti réteg természetes kolmatációja a járatrendszerekkel <-Pomo 2—3. EcmecmeeHHan KOAbMamayuH CAOH e ocmeanuu omKOca Kana.ta npu cucmeMax npoxodoe Ills. 2—3. Natural colmatation and system of passages in the layer under the slope surfaee jére leülepedett anyag felkeverésének hatására a vízhozam 14 cm

3/s (15,5%)ra csökkent (18. ábra). A hordalék bejutott a homokos kavicsrétegbe, főként a felső, közvetlenül a csatornaszelvény alatti 20—30 cm-es sávba. Az első kísérletsorozatok alkalmával tapasztalt járatrendszer kialakulása itt is jól megfigyelhető volt (2. és 3. lcép). Bár a hordalék eljutott a csatornaszelvénytől távolabbra és melyebbre is, a kolmatáció eredményessége elsősorban a meder közvetlen környezetében az idő folyamán kialakuló összefüggő kis áteresztőképességű réteg hidraulikai stb. viselkedésétől függ. A leülepedett hordalék felkeverése után ugrásszerű vízhozamcsökkenés következett. Ennek oka az lehetett, hogy a felkevert (újból lebegő állapctta kerülő) hordalék igen nagy töménysége folytán fokozatosan eltömte a járatrendszert. A kísérlet folyamán összesen 10,5 kg száraz hordalékot szórtunk be a mederbe, majd a kísérleti teret víztelenítettük, a csatornaszelvcny felületére ülepedett hordalékot leszedtük, kiszárítottuk és lemértük, súlya 5,7 kg volt. Mivel az alsóvízszinttartó bukón át eltávozó vízben nem találtunk hordalékot, megállapíthatjuk, hogy a beadagolt hordalékmennyiség 54%-a ülepedett le a csatornaszelvény felületére, s 46%-a pedig behatolt a homokos kavicsrétegbe, s hézagait részben eltömte. A leülepedett hordalék leszedése után a vízhozam csak kismértékben növekedett (a hordalék leszedése előtti 14 cm

3/s-ról 22,2 cm

3/s-ra). Ennek oka az lehetett, hogy a nedves hordalékanyag leszedésekor annak egy része a homokos kavicstalaj felső rétegét teljesen telítette. Erre mutat az a tény is, hogy a tiszta vízzel történő 22,5 órás üzemelés alatt a vízhozam kis mértékben emelkedett (22,2 cm

3/s-ról 27,7 cm

3/s-ra) a már kialakult eltömődés bizonyos mértékű kimosódása hatására. A kismértékű vízhozamnövekedés (a leülepedett réteg leszedése után) arra mutat, hogy a hor-