Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - J. A. Da Costa–J. Jacquet: Beszámoló az UNESCO és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tájjellemző és kísérleti területekkel kapcsolatos adatgyűjtő vizsgálatának eredményeiről

J. A. Da Costa—J. Jacquet: Beszámoló az UNESCO eredményeiről Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 293 feltételeire. Jelentős különbségek mutatkoznak azonban a különböző éghajlati viszonyok és az alapréteg jellemzői szerint, valamint a módosítások jellege szerint, amelyeket a kísérleti területtel és a vízjárással kapcsolatban alkalmaztak. A 2. táblázatban szemléltettük a kísérleti területek osztályozását és megoszlását, egyrészt a vizsgált övezetek területi nagysága szerint, másrészt a különböző kutatási célok alapján, amelyeket a kapott dokumentációs anyagból lehetett megállapítani. Ennek az osztályozásnak a során nem tettünk különbséget a már eddig is vizsgált, jelenleg feltárás alatt levő vagy még csak tervbevett területek között. A kutatási célok szempontjából megfigyelhető, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítanak általában az eróziós jelenségek kísérleti vizsgálatának, valamint a talajjavítási el járások hatékonysága tanulmányozásának. A tájjellemző területeket is hasonló szempontok szerint csoportosítottuk, vagyis területnagysági osztályozás és főbb kutatási témák alapján: — vízmérleg-tényezők elemző vizsgálata síkvidéki és hegyvidéki területeken, tavakon vagv elvizenyősödött területeken ; - a lefolyás alakulásának vizsgálata ; csapadék-vízhozam és hóolvadás összefüggések ; — árvizek tanulmányozása ; — - párolgásvizsgálatok ; — felszín alatti vizek vizsgálata ; —• eróziós jelenségek tanulmányozása. A tájjellemző területek ilyen kritériumok alapián történő eloszlását a 3. táblázathim szemlélMegjegvezzük, hogy ugyanaz a tájjellemző vagv kísérleti terület gyakran több rovatban is szerepelhetne az osztályozási ismérvek alapján ; a táblázatos csoportosításhoz a kérdéses terület domináló kutatási jellemzőjét kerestük ki. A kísérleti és tájjellemző területek itt bemutatott osztályozása valójában még csak ideiglenes jellegű, és csupán az a célja, hogy első áttekintést adjon az összegyűjtött adatanyag sokrétűségéről. A vizsgálati öveze" tok ésszerű csoportosítását úgy végeztük el, hogy minden egyes területet számozott jellel láttunk el, mégpedig olyan jelrendszer alapján, amely lehetővé teszi a terület jellemzőinek, valamint az ott végzett kutatások adatainak minél kimerítőbb összefoglalását. Az első elemzésekből már most is levonhatók bizonyos következtetések. így például igen határozott különbséget lehet megállapítani a vizsgálati területek nagyságrendje között, aszerint, hogy már vizsgált, illetve feltárás alatt levő területekről van szó, vagy olyan övezetekről, amelyeket a jövőben tájjellegű vagy kísérleti területekként kívánnak berendezni és felhasználni. Ez kétségtelenül azt mutatja, hogy az utóbbi esetben a tervezők nem mindig látják tisztán az anyagi beruházások (felszerelés és személyzet) összes kihatásait, az intenzív és extenzív vizsgálatok jelentőségét és a vizsgálati módszerek felhasználási módjait. Szükség van tehát bizonyos módszertani kérdések tisztázására,és elsősorban azt kell pontosan meghatározni, hogy melyek azok a kutatási célok, amelyek igazolhat ják a jövőben — hatékonyság és gazdaságosság szempontjából — a tájjellegű és kísérleti területek létesítését és berendezését. Ez volt egyik legfontosabb célja a budapesti szimpozionnak is, amelyen ismertetések hangzottak el a kutatási területeken végzett, igen különböző munkákból [7]. Ezek némelyikénél úgy tűnik, hogy nem indokolják kellőképpen a befektetett költségeket és a drága felszerelések alkalmazását. Fontos rámutatnunk arra, hogv a kísérleti és tájjellemző területek nem egyedüli vizsgálati eszközt jelentenek a hidrológusok számára, hanem bizonyos pontosan körülhatárolt és meghatározott feladatok megoldására és speciális igények kielégítésére szolgálnak. III. A dokumentációs anyag közzététele Fontos feladatot jelent az adatgyűjtés során szerzett dokumentációs anyag közzététele, hogy az az érdekeltek számára hozzáférhetővé váljon. 3. táblázat A tájjellemző teriiletek megoszlása területük nagysága és a főbb kutatási célok szerint A tájjellemző területek kutatási célja A területek nagyságbeli osztályozása [km

2] A tájjellemző területek kutatási célja 0—1 1—5 5—25 25 —50 50—200 200—500 500— 1000 + 1000 Vizháztartási vizsgálatok Síksági vízfolyások 1 li 25 4 17 12 7 16 Hegyvidéki vízfolyások 2 2 8 5 24 11 12 10 Tavak és mocsarak — — — 2 2 1 1 6 Nem specializált 8 9 15 5 . 12 15 16 19 Vizsgálatok a lefolyás alakulásával kapcsolatban Csapadék-vízhozam kapcsolatok 4 6 27 7 16 19 10 4 Hóolvadás ós gleccserek — 3 1 1 4 23 25 22 5 Nem specializált — 1 5 1 —• 1 2 — Árvizek vizsgálata 8 21 18 16 7 3 3 Párolgás vizsgálata — 4 4 5 5 1 — 7 Talajvizsgálatok 2 2 1 4 7 13 3 5 Erózió és ül edókképződés vizsgálata . . . 1 6 14 7 26 23 17 29