Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

T. Dvihally Zs.—Vágás I.: A Duna-víz jellegzetes változásai Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 277 IRODALOM [1] T. Dvihally Zsuzsa: Adatok a Duna-víz kémiai vi­szonyainak értékeléséhez. Hidrológiai Közlöny, 1963. 3. [2] Vágás István: Gondolatok és javaslatok a Duna-víz kémiai viszonyainak értékeléséhez. (Hozzászólás.) Hidrológiai Közlöny, 1963. 6. [3] T. Dvihally Zsuzsa: Válasz Vágás I. hozzászólására. Hidrológiai Közlöny, 1963. 6. [4] Maucha llezsó: Hydrochemische Methoden in der Limnologie. Die Binnengewasser, 12. 1932. Stuttgart. [5] Maucha Rezső: Hydrochemische Halbmikro-Feld­methoden. Arch. f. Hydrobiol. 1947. 41. [6] Csajághy Gábor és Tolnay Vera: A víz összes kemény­ségének, valamint kalcium- és magnéziumtartalmá­nak helyszíni meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 1952. 1 í—12. [7] Knie, Kari: Chemische Arbeitsmethoden der Bun­desanstalt für Wasserbiologie und Abwasserfor­schung in Wien-Kaisermühlen. Wien, 1960. (Kézi­rat.) [8] Bogdánffy Ödön: Hidraulika. Budapest, 1904. [9] Németh Endre: Hidrológia és hidrometria. Tankönyv­kiadó. Budapest, 1954. XAPAKTEPHblE H3MEHEHMA COJIEP>KAHHH XJlOPHflA H IIIEJIOMHOCTH BOflbl flYHAH IIPM BECEHHEM flABO^KE B 1965-OM rO^Y Jf-p )K• fleuxaAAu—fl-p H. Baaatu Ha 0CH0BaHHH napaJieJibHoro KOJiimecTBeHHoro H xiiMHqecKOro aHaJiH3a — B nepBoií oiepeflH anajin3a KOH­ueHTpanHH Cl-, BOABI /lyHaa B CTBope Ey/ianeuiT BO Bpe.MH naBOAKOB 1965-ro ro,ia «0Ka3aHi>i HH>Kecjiefly­romiie : 1. B oómeM (B ueJioM H B KpynHOM íviaciiiTaSe) no«­TBep>KflaeTCH BbiBoa, MTO npn BbicoKHX naBOJtKax Boaa HMeeT BbicoKyio pa3(5aBJifleMOCTb. CooTBeTCTByioinHe Kop­pejTHUIIOHHbie CBH3H HaXOflflTCfl 0K0J10 60%. 2. npn HCC^EAOBAHIIJIX OT^EJIBHBIX BOJIH no-nyna­IOTCJI NPHMO tipoTHBonoJio>KHbie aaHHbie : BeJiHmma pac­xofla ii KOHiieHTpamiH xjiopnaoB, pa3őaBJienHbix B pei<ax HMeioT CBH3b c xpoMJiozunecKOÜ Kpueoü peytcuMa peicu (,,c nemAeeoü Kpueoü KOHifeHmpaifuu") (tfmaypw 2 u 3). 3. fleTjieBbie i<piiBi>ie KOHiieHTpamiii flBjiíuiHCb xa­paKTepHbiMH rjiaBHbiM 06pa30M npn 3aBiicnM0crn MOK/iy KOHiieHTpauHeií Cl- n pacxoaoM boah (cfiuaypa 2a—e). B Haiajie naBOflKOB KOHneHTpaiiHíi Cl- BO/ibi 6biJia nocro­HHHOIÍ. HaiiiHafl OT nei<oToporo BpeMeHH oflHai<o KOHUCH­Tpanwa CTaJia ii3MeHíiTbCH (B cjiyMae aaHHbix iiaBOflKOBbix BOJIH yBejiHHHJiacb), saTeM ao KOHiia npoxo>KAeHiiji na­B0FLI<a KOHNEHTPAMIÍI ocTanacb nocroAHHoii. Ha OCHO­BaHHH BpeMeHH HSMeHeHHH KOHUeHTpaUHH MO)KHO flejiaTb BblBOfl 0 TOM, HTO ^iaCTHUbl BOflbl, BbI3bIBaiOLUHe naBOAKH, B Kai<oií fleHb /lOőerajiH (tfiuaypa 1), H MO>KHO onpeaejiMTb, B KaKoe BPEMJI nponycKanacb B JlyHae 3aperyjinpo­BaHHafi Bo/ia n Kor^a Hanajtocb nponycKaime naBo^oi­HblX BOFL. Typical Changes oí Chloride-Content and Alkalinity of Danube Wator (luring (he Spring Floods in 1965 Dr. T. Zs. Dvihally and dr. I. Vágás Discharges through the Budapest gaging section during the floods in 1965 of the Danube River were re­lated tothe results of chemical analyses, directed prima­rily at the deterrnination of Cl- concentration. From these results the following conclusions could be derived : 1. Flood waves of greater discharge were in generál found to convey more diluted water. The closeness of correlation was determined at about 60 percent. 2. The individual study of flood waves lead to the following conclusions, which were contradictory to the generál principle outlined above: discharge and the con­centration of chlorides dissolved in water can be related to the regime hydrograph ("concentration hysteresis curve") in Figs. 2 and 3. 3. Concentration hysteresis curves were conspieuous primarily in the case of discharge and Cl- concentration relations (Figs. 2a to e). In the initial period of rising stages the Cl- concentration of water was constant, and then started to change (in the case of the Danube floods under consideration, to increase), while regression took place at the higher, but essentially again constant con­centration. From the time at which the change of con­centration occurred, the arrival date of water particles causing the rise could be determined (Fig. 1), and con­veyance priods of water stored in the bed and of fresh runoff could be distinguished. Könyvismertetés André Dupont: Városi vízépítéstan (Hydraulióqe nrbaine) c. könyve megjelent az Eyrolles cég kiadásá­ban (Paris V e, 61 boulevard Saint-Germain). A könyv 560 oldalon tárgyalja a városok vízellátásával kapcsola­tos tudnivalókat A szerző a bevezetőben közli, hogy könyve nem a már tapasztalt és gyakorlott szakembereknek szól, ha­nem főleg a fiatal műszakiaknak, egyetemi hallgatóknak, akik meg akarnak ismerkedni a vízellátás nagyon idő­szerű problémájával, akiknek vázlatterveket kell készí­teni és akik különösen a víznverést, szivattyúzást és cső­hálózatot tanulmányozzák. Amint írja, egybefoglalta azoknak a különféle helyeken található szakmai vonat­kozású ismertetéseknek lényegét, amelyek e tárgykörből valók. Néha a gyakorlati megvalósítások részletproblémái­val is foglalkozik anélkül azonban, hogy elhanyagolná az elméleti alapokat. Ezt főleg azért teszi — mint írja —, hogy jobban érthetővé váljanak a megoldások. A könyv öt fejezetet tartalmaz. Az elsőben a hidrológiával, annak törvényeivel, a víznek a rétegeken keresztül történő áramlásával, tisz­tulásával, sőt a rétegeknek a víz kémiai összetételére gyakorolt hatásával s a víz vizsgálat okkal ismerteti meg olvasóit a szerző. A másodikban a különféle víznyerési módokkal, a, víznyerő műtárgyak létesítésével, a víz csírátlanításá­val, tisztításával s a vízminőség javításával foglalkozik. A harmadik fejezet a már tisztított víz továbbjutta­tásának módjait és eszközeit tárgyalja. Szó van ebben a gravitációs úton és nyomással történő továbbításról, a különféle szivattyúkról, motorokról, a szivattyútelepek­ről, azoknak üzeméről. Részletesen tárgyalja a vízütóse­ket és azok karos hatásának kiküszöbölési lehetőségeit. Ugyancsak beszél a vízmérésekről és vízmérőkről, vala­mint a csövek korrózióvédelméről. Anegyedikben szól a tározókról, az elosztóhálózatok­ról s azok méretezéséről. Az idolsó fejezetben ismerteti a vízellátás tárgykö­rébe vágó rendeleteket azok alkalmazásával, végül pedig részletes iránymutatást nyújt az ún. vázlattervek, ta­nulmánytervek készítőinek. A munka valóban felöleli a vízellátás egész tárgy­körét. Legtöbb oldalt a szerző az általa legfontosabbnak tartott víznyerési, szivattyúzási ós hálózati részeknek szentelt úgy, hogy ezeket mondhatjuk a legrészletesebb és legjobban sikerült fejezeteknek. A többinél is azonban megtalálhatja az olvasó azokat a leglényegesebb ada­tokat ós szempontokat, amelyek a különféle megoldások mérlegelését, a szükségesség megítélését s a megoldás tekintetében történő állásfoglalást elősegítik. Bulkai Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom