Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Orlóczi István–Tóth József: Szennyvíztisztítás algákkal

Orlóczi I.—Tóth J.: Szennyvíztisztítás algákkal Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 269 4. táblázat Az algák hőtűrése Tabelle 4. Warmeanfálligkeit der Algen Hőmérséklet °C 15 20 25 28 33 37 40 42 44 50 I. + + + + + + + + + + + + + + O O T II. + + + + + + + + + + + O O T T III. + + + + + + + + + + + O o O O T I. Cholorochloster terrestris II. Scenedesmus aeutus III. Stichococcus baeillaris + szaporodott + + jól szaporodott + + + erőteljesen szaporodott O nem szaporodott T károsodott Gyakorlati szempontból jelentős az, hogy a szaporodás intenzitását befolyásolni lehet az oltómennyiség növelésével. Saját vizsgálataink is igazolták azt az irodalmi közlést, hogy a friss szennyvízben — szokásos mennyiségű biomasszával történt oltás után — a rohamos szaporodás csak a 4—5-ik napon indul meg. Vizsgálataink szerint 100 ezer sejt/ml-t meghaladó induló töménység esetén a várakozási időt nagymértékben csökkenteni lehet. Közvetlen és szűrt fénnyel folytatott tenyésztési adataink szerint a kevert tenyészet számára kedvezőbb volt a szűrt fény. Laboratóriumi vizsgálataink során az algák lebegésben tartását, a tenyészet állandó keverést nem találtuk fontosnak. A kevert és állóvizes tenyészetek szaporodása közel azonos volt. A hőtűrésre vonatkozó és a 4. táblázatban bemutatott vizsgálati adataink is igazolják a vegyes tenyészetek alkalmazását. 2. Szabadföldi vizsgálatok A nagymennyiségű szennyvíz tisztítása gazdaságosan csak szabadföldi tenyészetekkel valósítható meg. A laboratóriumi vizsgálatok — biológiai tényezőkről lévén szó — nem alkalmasak a folyamat természetes méretek és feltételek közötti változásának meghatározására. Vizsgálatunkat ezért félüzemi — szabadföldi — feltételek között folytattuk. 2.1. A szabadföldi vizsgálatok berendezése és rendszere. A szabadföldi vizsgálatokhoz a debreceni 1. kép. Szennyvízzel feltöltött beton algamedence Fotó: Alapi M Bild 1. Mit Abwa8Ser gefülües Algenbecken aus Beton kísérleti szennyvízöntöző telep szomszédságában három köralakú betonmedencét és egy négyszögletű földmedencét építettünk (1. kép). A köralakú medencék átmérője 3 m, mélysége 25 cm. A medencéket úgy helyeztük el, hogy a szennyvízcsatornából gravitációsan tölthetők és a lecsapoló csatornába ürítbetők. A medencékre forgó keverő lapátok vannak szerelve, amelyek vízikerék rendszerrel, szennyvízzel forgathatók. A földmedence 18x20 m alapterületű, a mélysége 70 cm. Az esetleges szivárgás megakadályozására a rézsüket rejtett polietilén fóliával burkoltuk. Az 1964 nyarán kezdett és 1965 január elején lezárt szabadföldi vizsgálati időszak célja a betonmedencékben álló és átfolyó szennyvízben történő, algatenyésztés alapfeltételeinek meghatározása volt. Általában 2—3 hétig tartott egy-egy részvizsgálat, amelynek során a három — a debreceni durván ülepített szennyvízzel feltöltött — medence közül egyet kontrollnak tartottunk, kettőben pedig meghatározott technológiával tenyésztettük az algákat. A tenyésztéseket csak mechanikailag kezeltük, vegyszert, tápszert vagy hígító tiszta vizet egyetlen esetben sem használtunk. Az állóvizes vizsgálatoknál a párolgási és szivárgási veszteséget friss szennyvízzel pótoltuk. Annak ellenére, hogy valamennyi oltásunk eredményes volt, néhány vizsgálatunk félbemaradt és adatai nem értékelhetők. Ennek oka főként a berendezések — anyagi nehézségek miatti — hiányosságából eredő üzemzavar. Említést érdemel, hogy algát károsító fertőzés csak egy alkalommal történt ; az egyik medencében paraméceumok jelentkeztek és 2 nap alatt felélték a teljes algamennyiséget. (A töménység 3 millió sejt/ml volt.) A vizsgálatok alatt meteorológiai, kémiai és biológiai észleléseket végeztünk. Naponta kétszer mértük a csapadékot, a levegő, ós medencék vizének hőmérsékletét és folyamatosan észleltük a napfénytartamot. A medencéből naponta általában egyszer — esetenként kétszer — vettünk vízmintákat. Ezekből meghatároztuk az algaszámot, az összes csíraszámot és a BOI

5 értékét. A vízkémiai vizsgálat keretében az oxigéntartalmat, az oxigénfogyasztást és a szenny vízvizsgálati szabvány szerinti jelentősebb elemeket minden esetben meghatároztuk. Anyagi-technikai okokból nem foglalkoztunk a tenyésztett algák kihalászásával, ezért a vizsgálati eredményeink mindig algás vízre vonatkoznak. A szennyvizek jellemzésére leggyakrabban használt mutatók az oxigénfogyasztás és BOI

5 értékei algásított szennyvíz esetében nem adnak helyes képet. Az egyébként oxigént termelő algák a vizsgálat során oxigénfogyasztóvá válnak, ós így a hasznos mikroorganizmus a vizsgálati adatban mint káros hatás jelentkezik. 2.2. A szabadföldi vizsgálatok eredménye. A vizsgálatok során szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a debreceni városi szennyvízben a kiválasztott algafajok elszaporíthatók. Az algatenyészet elszaporodásának — a biztonságos oltásnak —