Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
6. szám - Egyesületi és műszaki hírek
260 Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. Vitális Gy.: Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához IV-5 H IV-7, H MOKAY OTMeTKaMH 470—445 H B CKBa)KHHe II-7. MeCTa HCHe3H0BGHHÍI BOflbl H TpeU(HHbI, BblHBJTeHHbie reo(})H3HqeCKHM nyieM, HMeioT CBH3b c apeBHHMH TepMajIbHblMH AeftCTBHJIMH, CJieflbl KOTOpbIX HaÓjIIOflaiOTCH Ha o6pa3uax nopofl, B3HTbix H3 CKBa>KHH. PeKOMeHAyeTca BbinojiHHTb conocTaBHTejibHyio OUeHKy KOJlHieCTBeHHblX flaHHblX npOMblBHOH BOflbl, HCn0Jib30BaHHC>ií npu SypeHHH h jiaHHbix, nojiyqeHHbix npw paflHOaKTHBHblX H3MepeHHHX pa3Be«0MHb!X SypeHHÍÍ. Zur Hydrogeologie des südwestlichen Teiles des Bükk-Gebirges Dr. Gy. Vitális Die geologische und geophysikalische Untersuchung der im Gemarke von Eger-Felnémet abgeteuften Kalkstein Sehürfbohrungen, habén sowohl aus hydrogeologiseher als auch methodologischer Sicht interessante Daten geliefert. Wahrend der Bohrungsarbeiten, habén wir das Entweichen des Spülwassers standig aufmerksam verfolgt. Wir habén den Ort der Wasserentweichung von 5—32 m 3 je 8 stündige Schichten mit den durch die scharfen Ausschláge der wahrend der geophysikalischen Untersuchungen angefertigten Gamma-Gamma und Neutron-Gamma Kurven bezeichneten Hohlraumbildungen und grösseren Klüften verglichen, wobei an zahlreichen Stellen zuerst gute Übereinstimmungen zu verzeichnen sind. Demnach befinden sich die karstigen Aushöhlungen bzw. Kluftbildungen in den Bohrungen Nr. III-4, III-6 und IV-3 bei 500—470 m ; in den Bohrungen Nr. III-0, IV-3, IV-5 und IV-7, bei 460— 380 m ; in der Bohrung Nr. II-l bei 510—470 m; in der Bohrung Nr. II-7 bei 470—445 m über dem Meeresspiegel. Mit den Orten der grösseren Wasserentweichungen und der auf geophysikalischem Wege erwiesenen Spaltungen, sind auch die Spuren der an den Gesteinsproben beobachteten einstigen Thermalquellentatigkeit im Einklang. Die vergleichende Auswertung der Daten der wahrend den Sehürfbohrungen durchgeführten radioaktiven Messungen und Bohrungsarbeiten verwendete Spülwassermenge empfehlen wir unbedingt auch an anderen Stellen zur Beachtung. (Folytatás a 245. oldalról.) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. március 23-i előadóülésén Dávid László és Török László tartott előadást „Helyszíni kísérlet a Keleti Főcsatorna vízszállításának meghatározására" címmel. Az előadók a kísérlet célkitűzéseinek, tervezési és szervezési kérdéseinek ismertetése után értékelték eredményeiket, amelyek a tiszavasvári zsilip hitelesítését, a vízszállítás vizsgálatát, a KV tározó feltöltésének vizsgálatát, illetőleg a bakonszegi vízleadás lehetőségeit foglalták magukban. A Szakosztály március 9-i ülésén dr. Szigyártó Zoltán az öntözőcsatornarendszerek méretezésének néhány kérdéséről adott elő. Az előadó foglalkozott a bögék kialakításának irányadó szempontjaival, valamint a böge tervezés általános szempontjaival, felülről vezérelt öntözőcsatornák esetén. Foglalkozott továbbá a hidraulikai méretezés egyes részletkérdéseivel: a vízszinttartó műtárgy és a vízkivételi műtárgyak kialakításával, és a mederérdességi viszonyoktól is függő felvízszint magasság meghatározásával, illetőleg a vészkiömlők és lefolyók kialakításával. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1966. február 15-i előadóülésén Bozóky-Szeszich Károly a vízellátó hálózatok hidraulikai vizsgálatával foglalkozott Részletesen a súrlódási veszteség számítását, illetve a körhálózatok vizsgálatát mutatta be. A tárgykör első részében összehasonlította az előadó a Hazen—Williams és a Colebrook—White-iéle képletet, és javaslatot tett a súrlódási veszteségek számítására a gyakorlat által megkívánt pontosság figyelembevételével. A tárgykör második részében az előadó az átvágásos módszer bírálata után Cross és Lobacsev módszerét mutatta be, s szólott az eljárás egyszerűsítésének és gyorsításának lehetőségeiről, a kapcsolt gyűrűk vizsgálatának, illetve a hálózat mátrixának megoldása alapján. A Szennyvíz Szakosztály 1966. február 23-i vitaülésen az ÉKME Vízgazdálkodási Tanszékének Tudományos Diákkörében résztvevő műegyetemi hallgatók tartottak előadásokat. A Szakosztály ezzel a rendezvényével egyrészt szakmai fiataljai részére kívánt nyilvános szereplési lehetőséget biztosítani, másrészt ezúton kívánta a fiatal tagtársakkal a Társaság munkáját megismertetni és megkedveltetni. A vitaülés előadásai a következők voltak: 1. Sállay Katalin: A légnyomásos levegőbevezetés vizsgálata szennyvíztisztító berendezésekkel kapcsolatban. 2. Hrehuss György: Olajos szennyvizek tisztítására szolgáló korszerű berendezések. 3. Bödecs Gyula és Kun Ferenc: Esőztető szárnyvezetékek hidraulikai vizsgálata. Az előadásokkal kapcsolatos vita vezetője dr. Salamin Pál műegyetemi tanár volt. A Vízgazdálkodási Szakcsoport 1966. február 24-i ülésén Domokos Miklós a vízgazdálkodási mérlegről és annak ábrázolásáról tartott előadást. Az előadó a vízháztartási, hidrológiai és vízgazdálkodási mérleg fogalmának ismertetése után áttekintette a szemléltetés különböző lehetőségeit. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Limnológiai Szakosztállyal közös rendezésben 1966. február 25-ón előadóülést tartott, amelyen dr. Székely Ákos a természetes vizek szervesanyagtartálmának összetevőit vizsgálta. Ismertette a vizekben oldott és kolloid állapotban jelenlevő szerves anyagok tulajdonságait és abszorpciós görbéjének meghatái'ozását. Kísérleti eredmények alapján következtetéseket vont le a természetes vizek szervesanyagtartalmának mennyiségi összetételére vonatkozóan. A Magyar Hidrológiai Társaság 1966. március 8-án klubestet rendezett, amelyen Bakonyi Iván és Gábri Mihály szakmai és élménybeszámolót tartott kambodzsai vízügyi kiküldetéséről. Az élménybeszámolót vetített képek kísérték. A Szegedi Csoport 1966. március 9-én előadóülést rendezett, amelyen Szilléry László Szeged város jövőbeni vízellátásának problémáiról szólt. Felvetette a kérdést: sok kisebb, vagy kevesebb nagy vízmű létesítése lesz-e előnyösebb. A kérdés sokoldalú megvilágításával a hallgatóság részletes tájékoztatást kapott a közelebbi és a távolabbi jövő teendőiről. V. I. (Folytatás a 272. oldalon.)
