Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
6. szám - Dr. Vitális György: Adatok a DNy-i bükk vízföldtanához
Vitális Gy.: Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 259 (lésekkel és nagyobb méretű repedésekkel, számos helyen igen jó egyezés található. A bikkbérci kutatási területet jól jellemző III—0, III—4. és IV—7. sz. fúrás rétegszelvényét, gamma-gamma és neutron gamma görbéit, valamint a fúrás során felhasznált öblítővíz mennyiséget az 5., 6. és a 7. ábra szemlélteti. Megjegyezzük, hogy a felhasznált öblítővíz menynyíségét csak 8 órás műszakokra bontva sikerült rögzíteni. Így a jelzett ábrákon futó vonalak egy-egy meghatározott mélységközre vonatkozó vízfelhasználást jeleznek. A víz elszökések helye a radioaktív görbék kiütéseivel hozható kapcsolatba. A Felsőtárkány—bikkbérci felsőeocén mészkő-mészmárga összletet harántolt fúrások radioaktív vizsgálata során kimutatott karsztos üregek, nagyobb repedések elhelyezkedésének összehasonlító vázlatát a 8. ábra mutatja. E szerint a III—4, III—6. és a IV—3. sz. fúrásban 500—470 m; a III—0, IV—3, IV—5. és a IV—7. sz. fúrásban 460—380 m; a II—1. sz. fúrásban 510—470 m; a //-/ H-7 HhO 111-4 II/-6 II/-3 ÍV-5 IV-7 563,99 527,59 -4y 56A 58,2 -no 526,63 501,30 -30,5 510 56,0 72,0 81,5 SS,5 -105,5 545,57 -36,0 •64,5 •69,0 • 77.0 73,5 84,0 505,46 55,0 65,0 •6,0 -22,5 477,45 -30,5 -35,0 464,01 -43,5 54,S 53,5 20,0 -no •U -45,0 56,0 •64,0 74,0 -23,5 33,0 -63,0 -70,0 [mB.f] S70r 560 •550 •540 530 620 510 500 4S0 460 470 460 450 440 430 420 410 400 3S0 380 370 360 350 340 330 370 310-8. ábra. A Felsőtárkány—bikkbérci felsöeocén mészkőösszletet harántolt fúrások gamma-gamma és neutron gamma vizsgálata során kimutatott karsztos üregek, nagyobb repedések összehasonlító vázlata <Puzypa 8. ConocmaeumeMHast cxeMa Kapcmoeux noAocmeü u KpynHbix mpeiifUH, ebiaeAeHHbix no KpuebiM eaMMbizaMMbi u HeümpoHa-eaMMbi ne pej u3eecmHHKoeyw moAiyy eepxnezo aoqena Abb. 8. Vergleichsschema der mit den Gamma-Gamma und Neutron-Gamma Untersuchungen der durchquerten fíohrungen in den Kalkstein-Schichtenreihen des oberen Miozans nachgewiesenen karstigen Aushöhlungen und grösseren Klüftungen -123,0 II—7. sz. fúrásban 470—445 m tszf.-i magasságok között helyezkednek el a karsztos üregek, illetve nagyobi) repedések. A legmagasabb szinten található nagyobb üreg a III—4. sz. fúrásban kereken 530 m, a legmélyebb szinten levő nagyobb üreg a IV—5. sz. fúrásban kereken 360 m tszf.-i magasságban mutatkozott. Egyes fúrások kőzetmintáin egykori hévforrásos tevékenység nyomait is észleltük. A IV—3. sz. fúrás 17,2—-17,5 m és 26,0—26,5 m között; a IV—5. sz. fúrás 36,0—42,8 m, 46,7—48,2 m és 104,0—108,0 m között; a IV—7. sz. fúrás 21,6— 21,8 m között harántolt hévforrásos tevékenység során elváltozott (elbontott, átitatódott) mészkőrétegeket. A geofizikai úton kimutatott repedésekkel és a nagyobb vízelszökések helyével a fenti mélységközök is összhangban vannak. * * * A kutatófúrásokban végzett radioaktív mérések és a fúrási munkák során felhasznált öblítővíz mennyiség adatainak összehangolása segítségével áttekintő tájékozódást nyertünk a DNy-i Bükk felsőeocén mészkő-mészmárga összletének karsztosodottságáról. Hasonló összehasonlító vizsgálatok végzését — ahol erre lehetőség kínálkozik — más helyen is feltétlenül figyelemre ajánljuk. IRODALOM [1] Balogh K.: A Biikkhegység földtani képződményei. Földtani Intézet Évkönyve, XLVIII. 241—720. Bp. 1964. [2] Schmidt E. II. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Földtani Intézet Alkalmi kiadványa. Műsz. Könyvkiadó, Bp. 1962. 1—655. [3] Schréter Z.: A Bükk-hegység geológiája. Beszámoló a Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól, Földt. Int. 1943. évi jelentésének függeléke. 378—411. [4] Schréter Z.: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 34. 1954. 287—294. és 369—381. [5] Schréter Z.: Die geologisohen Verhaltnisse des BükkGebirges. Karszt- és Barlangkutatás, 1959. I. 7—36. Bp. 1960. [6] Vitális Gy.: Cementipari nyersanyagok földtani kutatása. Szilikáttechnika, 1965. 115—117. [7] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Zárójelentés a tervezett Eger—Felnémeti cementgyár mészkő és agyag nyersanyag kutatásáról. ÉM Építőanyagipari Központi Kutató Intézet Szilikátkémiai Osztály. Tsz.: V-888/64. Kézirat, Bp. 1965. IX. ÍIAHHblE K THXlPOrEOJlOrHqECKOMy PE>KMMy 103-H0Í1 MACTH TOPbl ElOKK JJp. JJb. Bumanuui Ha 0CH0BaHHH reojiorn^eCKoro n reo<j)H3HMecKOro HCCJieflOBaHnii pa3BeA0MHbix CKBa>KHH, npoÓypeHHbix B H3BecTHHKax B paüoHe Erep-OejiHeMeT 6bijin noJiyneHbi BecbMa ueHHbie aaHHbie c rHAporeojiorimecKofi 11 .weTOAHMeCKOÍI TOHKH 3peHH5I. ripn őypeHHjjx CKBawHH Bee BpeMH cjieAHAH 3a HMe3aHneM npoMbiBHoií BOÁM. MecTa iiCMe3H0Bemifl npoMblBHOÍÍ BOAbI c 06l,e.M0M 5—-32 M 3 HaMeTHJlHCb Mepe3 8 MacoByio CMeHy H cpaBHHBaJiHCb c TpemHHaMH H nojioCTflMH ÖOJlbUIHX pa3MepOB, HaÖJIIOAaeMblMH no OCTpbIM JTHHHHM raM.wa-raMMa H raiwiwa HeÜTpoHOBbix KpHBbix. npH cpaBHeHHH noJiyqeHbi xopoume coBnaAeHiin. CorjiacHO HccjieAOBaHHHM napcTOBbie nojiocra n KpyriHbie TpemHHbi pa3MemaK)TCH MOKAV 0TMen<aMH 500—470 M HaA ypoBHeM MOPH B cTBopax CKB3>KHH JSÉ III-4, III-6 H IV-3, HAH Me>KAy 460—380 M y CKB3>KMH NA III-0, IV-3,
