Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
6. szám - Dr. Vitális György: Adatok a DNy-i bükk vízföldtanához
Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 255 Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához Dr. VITÁLIS GYÖRGY* Az Eger—Felnémet határában tervezett cementgyár mészkő nyersanyagának előzetes földtani kutatása során, az ún. Felsőtárkány—bikkbórci kutatási területen az 1964/65. évben mélyített fúrások földtani és geofizikai vizsgálata vízföldtani és módszertani szempontból is érdeklődésre igényt tartó néhány adatot szolgáltatott. A különböző célú vizsgálatok vízföldtani értékelését a következőkben tesszük közzé. Földtani viszonyok A vizsgált terület közelebbi környékének földtani felépítését a közölt vázlatos földtani térkép (1. ábra) és a vázlatos földtani szelvény (2. ábra) szemlélteti. A Felsőtárkány—bikkbérci mészkő kutatási terület földtani felépítésében a triász képződmé* EM. Szilikátipari Központi Kutató Intézet, Budapest. nyekre települő felsőeocén szárazföldi, majd tengeri kifejlődésű rétegek vesznek részt. A 250 m-t meghaladó vastagságú szárazföldi képződményeket uralkodóan tarka agyag, alárendeltebben homok és kavics képviseli. Erre települ a konglomerátummal kezdődő, alárendeltebben márga, mészmárga, agyagos mészkő, majd nagy vastagságú, főleg nummulitészes mészkövet tartalmazó — a fúrásokban 72—177 m vastagságban harántolt — tengeri rétegösszlet. A 11 db mészkő kutató-fúrásban feltárt mészkő, illetve márga-féleségek egymáshoz való százalékos arányát a mérnökgeológiai térképen (3. ábra), a fúrások helyén közölt kördiagramok szemléltetik. A mérnökgeológiai térkép a fúrásokkal feltárt mészkő, agyagos mészkő, mészmárga és márga rétegek összvastagságát szemléltető vastagsági voJEL MAGYARAZAT XMs í | Fetsö riolittufaösszlet ' KMs rsn Kavics, homok,szárazföldi agyag, .°_3 helyenként rio/ittufovat 1 Riolittufaösszlef••••! Kavicshomok,homokkő , , . I- • n o • -1 konglo/neróton^; tarkaagyageskavics Homokos agyagmárga Szürke agyag és agyag márga, homokkő- és andezittutaréregekket Szürke agyag- és mészmárga -ZO/JZ • Szarmata Helvéti • Burdigatai Katti Rupéti Lattorfi Bartoni Melyebb eocén Nári Karni > Ladini lyyk'XAI LiMothgmniumos és nummuhfeszes Iáa/^7 /A mészkő es mészmárga I'//iTn'/ Á Szürke mészkő l^c/Arjzi ^ „Bervai mészkő" BgggfZgSg j „Repáshufai mészkő" I—t T I—3 Tilzköves szürke mészkő, I— / / 1 tieloenkintdotomir PIT- Sötétszürkepalaössz/et,homokkő-,, %wmr m m « wap A; y!6- 1 < < e Ns.3. Szénhidrogénkufafó fúrás ^y>30\Relegdbles oSJ B arnakősiénkotatá fúrás Vetődés c E4. Mangánérckufatá fúrás 1. ábra. Az Eger—Felsőtárkány—Noszvaj közötti terület vázlatos földtani térképe (Balogh K. 1964. után) <Puaypa 1. CxeuammecKasi aeoAoauiecKaH Kapma meppumopuu juexcdy F.zep—<PemismapKaHb—Hoceaü (no K. Eajioz 1964) -46b. 1. Schematische geologische Karte des Gebiets zwischen Eger—Felsőtárkány—Noszvaj (Nach K. Balogh 1964) 2. ábra. Vázlatos földtani szelvény a Bikkbércen át <t>uaypa2.CxeMammecKuü zeonozuiecKUü pa3pe3 nepe3 EuKKÖepi) Abb. 2. Schematisches geologisches Profil über Bikkbérc J ELMAGYARAZAT: tkm wmem ] Forominiferós agyag á A/sí rioHttufa tuiköves szürke mészkő, helyenként dolomit J # I I I H """""—y Wpűimkí " ^ ISRV^JI ültfSf'"
