Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Pohl Károly: A bányavízkitermelés jelenlegi helyzete és várható alakulása a Közép-Dunántúlon

Pohl K.: A bányavíz kitermelés helyzete és alakulása Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 253 Küzcpdunántúli bányák távlati vízcmelésc 1. táblázat Tabelle. 2. Zeitliche Verteilung der dem Wassernetz von Mittel-Transdanubien zugeführten Grubenwassermenge Bánya Víz földtani eredete Vízlevezető FővízA várható vízemelés m

3/p A bánya Bánya Víz földtani eredete Vízlevezető gyűjtő 1965. 1970. 1975. 1980. 1985. létesítésének fázisa 1. Izamajor I., b 2. Izamajor II., b ... . T T Melegvíz Bala75 35 85 85 60 — FÜ T ton 75 120 85 60 — 3. Darvastó II., b ... . 4. Darvastó III., 6 . . . 5. Dültnyíres, b T T T Nádtó-p. 60 50 45 30 25 110 70 60 20 70 FÜ TT TT 60 125 205 80 70 6. Halimba I., 6 .... 7. Halimba 11., b E E Kígyós-p. Marcal 1 3 1 3 1 3 4 4 Ü Ü 4 4 4 4 4 8. Halimba III., b . . . 9. Táncsics, sz 10. Hunyadi, sz 11. Kolontári, sz ET ET ET ET Padrag-ér 10 3 10 10 3 10 3 10 10 10 10 10 T Ü Ü TT 13 23 23 20 20 12. Úrkút, m 13. Kossuth, sz 14. Ármin, sz 15. Jolán, sz T E E E Csinger-p. 15 2 6 4 12 2 6 4 12 2 6 4 12 6 4 12 6 FÜ Ü Ü Ü 27 24 24 22 18 104 176 256 126 112 104 176 256 126 112 16. Bánta psz., sz .... T 1 Péti-p. 7 7 7 7 7 Ü 17. Sárréti, m, sz 18..S-3 akna, sz T t T t Csákány-cs. 12 8 12 8 12 8 12 8 12 8 ü F 20 20 20 20 20 19. Iszka II., b 20. József III., 6 21. Rákhegy, 6 22. Bitó 11., 6 23. Balinka I., sz 24. Balinka II., sz .... 25. Dudar, sz T T T T T—K T T Gaja-p. Sárvíz 26 5 25 17 10 60 23 27 15 10 5 22 55 56 15 10 10 60 50 15 15 10 50 50 15 15 10 Ü F TT TT Ü TT Ü 73 145 173 150 140 100 172 200 177 167 100 172 200 177 167 26. Fenyőfő, b Bakony-ér (Duna) . . — 16 32 20 20 TT 279 484 573 383 299 279 484 573 383 299 sz = szénbányák b = bauxitbányák m = mangánérc T = főkarsztvíz E = eocén víz 1 = bizonytalan Ü = üzemben F = feltárás alatt TT == távlati tervben fúrását — 2 m maximális átmérőig — a bauxitbányászat a Bauxitkutató Vállalat eredményes kísérletei alapján megoldottnak tekinti. A bányák vízmentesítésének alapvető gépészeti megoldása is kétféle lehet: centrifugális szivattyúkkal, vagy búvárszivattyúkkal. A 150—160 m-nél kisebb mélységű, igen erősen vízveszélyes aknák vízmentesítését búvárszivattyúkkal oldják meg. (Izamajor, Darvastó, József III.), míg a mélyebb, vagy kevésbé vízveszélyes bányáknál a hagyományos centrifugális szivattyúkat alkalmazzák. A vízvédelem bányászati megoldásait itt azért vázoltam, mert szeretnék rámutatni arra, hogy vannak esetek, amikor a bányák vízmentesítése során kitermelt nagymennyiségű vizet teljesen tiszta ivóvíz-minőségben lehet a felszínre juttatni (ilyen