Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Six Lászlóné–dr. Szeness László: Győr-Sopron megye nagyobb településeinek szennyező hatása a megye felszíni vizeire

Six L.-né—dr. Szeness L.: Győr-Sopron megye településeinek szennyező Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 237 (2. táblázat folytatása) Minta­Nitrát Ammónia Szulfát vétel [mg/l] [mg/l] [mg/l] helye helye átl. átl. helye max. átl. min. min. átl. max. min. átl. max. 1. 0,0 2,0 12,0 0,0 0,08 0,50 48,1 93,8 152,0 2. 0,0 0,0 0.00 8,1 17,70 27,00 138,2 150,6 180,6 3. 0,0 12,6 92,0 4,3 16,26 40,00 91,7 151,5 193,0 4. 0,0 1,7 10,0 8,0 19,94 40,00 135,0 171,3 203,6 5. 0,0 0,8 8.0 8,0 19,19 35,00 146,0 164,3 176,0 6. 0,0 0,8 10,0 8,0 18,35 50,00 102,0 142,2 168,0 7. 0,0 0,7 8,0 9,0 12,90 22,00 140,7 159,2 163,3 8. 0,0 0,8 8,0 8,0 15,73 30,00 129,6 147,5 174,0 9. 0,0 0,7 8,0 4,2 10,45 30,00 128,4 163,2 217,0 10. 0,0 1,2 12.0 3,0 ­5,67 20,00 70,7 82,4 113,4 11. 0,0 3,8 16,0 1,5 3,83 10,00 74,9 95,9 134,5 12. 0,0 5,8 16,0 0,8 3,91 10,00 74,8 87,9 110,3 13. 0,0 4.1 12,0 0,3 3,39 7,00 72,4 119,1 185,1 14. 0,0 2,7 10,0 0,3 4.04 10,00 83,1 116,4 136,6 15. 0,0 3,0 20,0 0,3 3,61 7,00 60.9 92,6 112,3 Minta­vétel helye Oxigénfogyasztás [mg/l] átl. Oxigéntelítettség [%] átl. Coli-szám/ml átl. 1. 2. 3. 4. 5. (5. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 4,00 8,08 11,24 8,82 19,20 12,08 12,30 9,64 8,82 3,60 3,20 2,40 3,20 3,70 3,20 6,00 44,11 28,70 40,30 35,90 26,40 21,54 23,00 18,06 8,29 8,74 11,16 10,00 8,60 7,94 8,40 99,20 56,08 67,20 65,60 58,40 40,84 36,08 15,20 14,40 15,20 27,20 17,60 13,64 12,80 80,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 45,6 49,3 44,5 36,0 27,3 23.8 45.9 93.5 24.6 27.7 24,1 24.6 24.1 23,4 22.7 57,9 74,4 59,4 49,9 33.2 48,4 54,6 107,0 49.3 55.4 48.2 49.3 48.2 46.8 45.5 70.3 99.6 74,3 63.9 39,1 73,1 63,3 1,1 2100,0 4500,0 470,0 280,0 54,0 17,0 13,0 22,0 2,3 1,1 0,0 0,4 0,0 0.0 290 258 000 181 000 477 000 465 000 261 000 462 000 461 000 51 000 1 900 4 700 3 700 1 700 2 500 210 1 600 920 1 600 1 600 1 600 1 600 1 600 350 9 16 16 5 16 920 000 f 000 000 f 000 f 000 f 000 f 000 f 000 200 000 f 000 400 000 600 Jelmagyarázat: f= felett sürgeti a tervezett központi tisztitómű mielőbbi meg­építését mind közegészségügyi, mind városesztétikai szempontból. Mosonmagyaróvár város Moson község és Magyaróvár város össze­olvadásából a Lajta és a Mosoni-Duna-ág mellett keletkezett. A Lajtából ágazik le a megyei csa­torna, amely a legnagyobb ipari üzemek : a Mo­fém, Timföldgyár, Kötöttkesztyűgyár stb. részben tisztított szennyvizét szállítja a város határa alatt másfél kilométerre a Mosoni-Dunába. A Mosoni-Duna közepes vízhozama Rajka Magyaróvár között 10 m 3/mp, a Lajtáé 8 m 3/mp. Magyaróvár város belső területe kiépített szenny­vízcsatorna hálózattal rendelkezik, amely 5 helyen torkollik be a Lajta Malmi-ágába. Ezek a járási tanács kórházának szennyvizén kívül csak házi szennyvizeket továbbítanak. A korábbi Mosonnak csatornahálózata nincs, szennyvizeit nyitott árok vezeti be a Mosoni-Dunába, ugyanezen keresztül távozik a Mezőgépgyár tisztítatlan ipari szennyvize és a Húsipari Vállalat csupán mechanikailag tisz­tított szennyvize is. A győri út elágazásánál levő Lajta-Hansági Állami Gazdaság Gépjavító Üzemé­nek szennyvize is itt ömlik nyitott árokban a Mosoni-Dunába. Öt mintavételi helyünket a felsorolt szennyeződési helyek figyelembevételével a következő helyeken vá­lasztottuk ki : 1. Lajta—Malmi-ág, a Lajta főágba való beömlés felett 50 m-re ; 2. egyesült Lajta-ág, a Mosoni­Dunába ömlés előtt 100 m-re ; 3. Mosoni-Duna Lajta beömlés alatt 550 m-re ; 4. Mosoni-Duna Lajta beömlés felett 200 m-re ; <5. Mosoni-Duna győri út elágazásánál. Vizsgálataink időpontjai : 1. 1961. június 12. ; 2. június 23. ; 3. augusztus 4. ; december 1. ; 5. 1962. április 6. ; 6. április 25. ; 7. július 5. ; 8. július 24. ; 9. október 4. A fizikai vizsgálatok szerint a Lajta és a Mosoni Duna vizsgált szakasza legtöbbször halványsárga, üledéke kevés, szagtalan és nem habzik. Bakteriológiai tisztaság szempontjából a vizs­gált felszíni vizek minőségében (3. táblázat) nagy ingadozások észlelhetők. Különösen a Lajtát talál­tuk szennyezettnek, bár a Coli-szám minimum értékei legtöbbször megfelelnek az ivóvíz minőségé­nek. Az oxigénfogyasztás értékei szerint a Lajta vize túlnyomórészt erősen szennyezettnek bizo­nyult. Legmagasabb oxigénfogyasztást mértünk az első mintavétel alkalmával a Lajta Malmi­ágban : 17,60 mg/l és ugyanekkor a Fő-ágban 16,08 mg/l. A legkisebb oxigénfogyasztást a hatodik mintavétel alkalmával mértük az 1. mintavételi helyen : 2,40 mg/l, a 2. mintavételi helyen pedig 2,80 mg/l. A szennyezettségre jól rámutat az oxigéntelítettség százalékának minimum értéke is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom