Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Darányi Ferenc: A Bakony-hegység karszthidrológiai kérdései a bányászati tapasztalatok alapján - Dr. Juhász József: Gyakorlati összefüggés kútellenállás meghatározására

Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 220 HIDRAULIKA Gyakorlati összefüggés kútellenállás meghatározására Dr. JUHÁSZ JÓZSEF* a műszaki tudományok kandidátusa A próbaszivattyúzásoknál számos esetben költségcsökkentést lehetne végrehajtani, ha nem kellene észlelőkutakat elhelyezni. Ennek azonban az az akadálya, hogy a szívott kútban mért és a kút külső palástján kialakuló vízszint közötti szintkü­lönbségeket — a vízszál elszakadás értékét — (1. ábra) nem ismerjük. 7. ábra. A tényleges és fiktív kútellenállás értelmezése A kutak próbaszivattyúzásának értékelését ál­talában a Darcy-féle szivárgási-, és legtöbb esetben a Dupuit—Thiem-féle kúthidraulikai elven felépí­tett összefüggésekkel végezzük. A számításnál ilyen esetben feltételezzük azt, hogy a depresszió fe­lület sugárirányú metszete logaritmikus görbe. A valóságban azonban tudjuk, hogy különösen a kút közvetlen — néhány méteres — környezetében ez a feltevés nem helytálló, a depresszió-vonal eltér a logaritmikus alaktól, annál mélyebbre süllyed (1. ábra). Ha tehát a próbaszivattyúzás alapján szá­mítani akarjuk a szemcsés közeg víz áteresztőké­pességét, célszerű nem a kút tényleges ellenállását meghatározni, hanem azt a magasság különbségét, ami az üzemi belső vízállás és a logaritmikusnak fel­tételezett depresszió görbe kútpalásthoz való csat­lakozása között van, s amit a továbbiakban a kút fiktív ellenállásának nevezhetünk. Számos modell kísérlet, eljárás és elméleti levezetés ismeretes, amelyek célja a kútellenállás értékének egy­ben vagy elemenkénti meghatározása, de amelyek még mindig igen nagy szórással adják csak meg a fiktív ellen­állás vagy a tényleges ellenállás értékét. A kútellenállási kérdések ellenőrzésére igen al­kalmasnak mutatkozott a Dunai Erőműrendszer, ill. a Tisza II. Vízlépcső céljaira készített hidro­geológiai feltárások során végzett próbaszivattyú­zások anyaga. A vizsgálatok céljaira egy-egy he­lyen legalább 8, de előfordult, hogy 24 észlelő­kutat telepítettek a szívott kút köré. A vizsgált próbaszivattyúzott kutak mind­egyikét először tisztítószivattyúzásnak vetették * Vízügyi Tervező Iroda, Budapest. alá, majd nyugalmi vízszintet mértek újra, s csak azután végezték el a próbaszivattyúzást. A vizsgált kutak között volt 500 mm 0, 318 mm 0, kavicsolt és kavicsolatlan, teljes és nem teljes kút egyaránt, s minden kútban több lépcsős szívatást végeztek. A kitermelt vízhozam 150 l/p és 11 000 l/p között ingadozott a Dunán, 10 l/p és 200 l/p között a tiszai munkáknál. A kútellenállás összefüggésének meghatározá­sára számos próbálkozást végeztünk egyrészt a meglevő irodalmi adatok felhasználásával, más­részt különböző feltételezésből szerkesztett új ösz­szefüggésekkel. Az irodalmi adatok általában irreá­lisan kicsiny értéket adtak, ami azzal a veszélyei jár, hogy a tényleges depressziót a valóságnál na­gyobbra, a szivárgási tényezőt pedig ennek arányá­ban kisebbre kapjuk. Talajvízszint süllyesztés vagy általában vízvédelem esetében ez nem engedhető meg, mert a biztonság kárára tesz olyan elhanya­golásokat, amelyek a számításokban előírt bizton­sági tényezőknél nagyobbak. A vizsgálatainkból végzett próbaszivattyú­zási adatok feldolgozásánál — több próbálkozás után — arra az eredményre jutottunk, hogy a kút­ellenállás értékét a kútpaláston kialakuló tényleges belépési sebesség (vt) és a rétegekre érvényes kri­tikus sebesség (vkr) aránya (a) jól jellemzi, ha a kút­ellenállás értékét (sb — «*) a belső depresszióhoz (sb) arányítjuk. Ebben az összefüggésben ugyanis a kút esetleges helytelen kivitelétől eltekintve min­den más tényező benne szerepel. A vizsgálatoknál felhasznált dunamenti próba­kutakban mért adatok alapján számított pontokat a 2. ábrán üres karikákkal, a tiszai szívatások ered­ményét fekete pontokkal tüntettük fel. Ide beraj­zoltuk a fiktív ellenállás javasolt módon számított görbéjét is. A fiktív kútellenállás meghatározására a fen­tiek szerint számos helyszíni vizsgálat alapján az alábbi összefüggés használatát javasoljuk : <5 = exp (———| V 3,14 A ahol C Sb Vkr 0 = , a = — Sb — s k v t A jelölések — amelyek részben a 3. ábrán követ­hetők : Sb a kútban mért „belső" depresszió Sk a számítás alapját képező „külső" depresszió, amely már figyelembe veszi a „fiktív" ellen­állást. Vkr a megszívott réteg 50%-os szemcseátmérőjéhez tartozó kritikus szivárgási sebesség, amit Fiktív, kútellenállás használandó logaritmikus depresszió görbe Tényleges depresszió görbe Teng/eges kútellenállás vízszint

Next

/
Oldalképek
Tartalom