Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
5. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Vízföldtani és hegységszerkezeti összefüggések
Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 207 HÍDROGEOLÓGIA ...... ' /. -. '. -. Vízföldtani és hegységszerkezeti összefüggések Dr. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT* Egyik korábbi tanulmányomban [9] a Mecsek, a Balaton déli előtere, valamint a Budai hegységben levő két földalatti tározó műszaki földtani problémáival foglalkoztam. Az előbbi témákhoz részben csatlakozva ezúttal néhány újabb példát szeretnék bemutatni a geomechanika, a hegységszerkezet és a vízföldtan szoros kapcsolatáról. Vázlatok a Balaton-környék hegységszerkezetéhez és vízföldtanához A Balaton déli előteréről készült földtani szelvényt az idézett munka [9] 430. oldalán mutattam be. Ugyanott rávilágítottam arra az igen érdekes DNy-felé vándorló mozgás-mechanizmusra, amely árokképződések révén az ottani igen változatos vízföldtani viszonyok kialakulásához vezetett. A Balaton környékének vízföldtani és mérnökgeológiai megismerését elősegítendő, egy a Balaton északi partján végig haladó hossz-szelvényt és három harántszelvényt mutatok be. A hosszszelvény Hévíztől Székesfehérvárig terjed, míg * Áll. Földtani Intézet, Budapest. a harántszelvények a Balaton déli végén : Keszthelytől Fenékpusztáig ; a Balaton felső harmadában : Balatonfüredtől Tihanyon át Balatonföldvárig és a Balaton északi végén : Papkeszitől Kenesén, Balatonakarattyán és Balatonbozsókon át Enyingig. Az északi parton is — akárcsak a délin — erőteljes árkos-sasbérces szerkezet figyelhető meg. A változatos felépítésű harántszelvényekben pedig dél felé tartó pikkelyezettség észlelhető. Ez a szerkezet az oka egyrészt a vízellátást rendkívül megnehezítő hidrogeológiai viszonyoknak, másrészt a helyileg feltétlenül figyelembe veendő és igen változatos építésföldtani adottságoknak (1—4. ábra). Balaton mentén a mélységi vizek jellemzői az alábbiak: Negyedkor (Quartar) Ca hydrogénkarbonáttartalmú vizek (kavics, homok, agyag), német keménységi fok 20 alatt, összes oldott anyag 1 g/l-ig. Felső pliocén limnikus és fluviatilis képződményekből áll. Fedőjében hasonlít a negyedkorra, a 1—4. ábra. Hegységszerkezeti vázlatok a Balaton környékéről 1. ábra: A Balaton É-i peremén Hévíztől Székesfehérvárig hala- "00 dó hossz-szelvény. Harántszelvények a Balaton déli végén : Keszthelytől Fenékpusztáig (2. ábra). A Balatonfelső harmadában : Balatonfüredtől Tihanyon át Balatonföldvárig (3. ábra) és a Balaton északi végén : Papkeszitől Kenesén, Balatonakarattyán és Balatonbozsókon át Enyingig (1. ábra) terjed. A Balaton hosszában az árkosbérces szerkezet, arra merőlegesen a pikkelyes szerkezet szabja meg a vízföldtani viszonyokat, köztük a Balaton süllyedékét. <t>mypu 1—4. reomehcmonuiecKue Eammona Onrypa 1. npoAOJibHbiíí npo$HJib no ceBepHOMy öepery EajiaTOHa Mewfly XeBM3 H CeKeni(l>exepBap. nonepeiHbie npo(l)HJiH Ha IO>KHOM öepery EajiaTOHa OT KecTxeJib no OeHeKnycTa ; (([wrypa 2) ; Ha BepxHeM TpeTbeM yqacTKa Ea/ia-rona : OT EajiaTOH(J)K>pefla no EajiaroH(J)3^bflBapa nepe3 Tnxanb ; (c)DHrypa 3) H Ha ceBepmoM KOHqe EajiaTOHA : OT nariKecH no EHHHT Mepe3 EAJIATONAKAPATN H EAJIATOHÖOWAK (c}>Hrypa 4). Bflojib EajiaTOna rHHporeonorHMecKHe ycJioBHH H nOHHweHHe cajworo 03epa onpeflejiíiroTCH c ropuCTbiMH H nonH>KCHnbiMH CTpyKTypaMH H HepOBHbIM CTpoeHHeM H3J10Ma, nepneHAHKajTflpHbrMH K HHM JELMAGYARAZAT: \__y/o/océn-p/eisz/txén Pannon ^^Szarmata ||||||||| |Miocén (Maliban) 1(%% \Eocén Triisi [. .i üeoiogiai Koronieie a parttól tóvolabb cxeMbi oKpyxcHocmu Figs. 1 to 4. Diagrams showing orogenic structure in the Laké Balaton Region Fig. 1: Profilé along the northern shore of Laké Balaton between Keszthely and Székesfehérvár. Fig. 2: Transversal profiles on the southern end of Laké Balaton between Keszthely and Fenékpuszta. Fig. 3: Profilé in the northern third of Laké Balaton over Balatonföldvár, Tihany to Balatonfüred. Fig. 4: Profilé in the northern end of Laké Balaton over Papkeszi, Kenese, Balatonkarattya and Balatonbozsók to Enying. Hydrogeological conditions, including the depression of Laké Balaton are determined by a trench-ridge structure parallel to the laké and a conchoidal structure normál to it.
