Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Herédy Sándor: A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában
20 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Herédy S.: /I textilipar vízgazdálkodása és szennyvíztisztítása A kikészítő gépek melegvíz ellátása a központi melegvíz tárolóból történik. A gépekről lekerülő szennyvíz a központi szennyvíztisztító, tároló és ülepítő berendezésbe jut, ahonnan szivattyú berendezéssel a hőkieserélőbe továbbítják. Itt magas hőmérsékletét a bevezetett tiszta víznek adja át és lehűlt állapotban kerül a befogadóba. A hőkieserélőben felmelegedett tisztavíz a központi melegvíz tárolóba jut, ahol gőz hozzávezetéssel a kellő hőfokra emelik és újra felhasználják. Ez a rendszer igen gazdaságos, a hőenergiának legkorszerűbb felhasználása, amelynek alkalmazására a textilgyárak figyelmét fel kell hívni. 2. A textilipar szennyvizeinek megoszlása A következőkben a textilipar különféle szennyvizeinek megoszlását célszerű megvizsgálni. Nem érdemes foglalkozni a speciális esetekkel, vagy a túl kevés szennyvizet produkáló esetekkel, hanem csak a legáltalánosabb, a vízfelhasználásban nagyobb jelentőségű részlegekkel. 2.1 A nyersanyagok előkészítése Vízgazdálkodási szempontból a legfontosabb berendezések az áztatok és a gyapjúmosók. 2.11 Len- és kenderáztató. Áztatásnál a kóróból a cellulózanyagot mikrobás anaerob vagy aerob folyamatokban szabadítják fel. Ennek folyamán az áztató fürdőbe bizonyos részek, — szerves anyagok és áztatási termékek — valódi oldat alakjában mint kolloidok, vagy mint félig oldott anyagok mennek át. A főerjesztés befejezése után az anyagot néhányszor átöblítik s így a súlyosan szennyezett áztatófürdő mellett hígított öblítővíz is keletkezik. Végül az anyagot hidraulikusan kipréselik, amikor ismét nagy koncentrációjú szennyvíz keletkezik. Kisebb áztató berendezések féléven át működnek (április—október), a nagyobbak egész évben dolgoznak. Fő szennyeződésnek a rövid szénláncú szerves savakat, cukrot és pektint kell tekinteni. A mészszel semlegesített szennyvizek biológiai tisztítása pl. csepegtetőtesten csak folyóvízzel való nagyfokú hígítás (kb. 6-—10-szeres) után lehetséges, mégpedig korlátozott eredménnyel. A nagyobb berendezések tisztítási hatásfoka kb. 40—60% között ingadozik BOI 5 fogyasztás tekintetében. Az áztatólé gyorsszűrőn át történő állandó cirkuláltatása nem vált be, mivel a rostok minősége csökkent. Ezért a szennyvízkérdés megoldását az aerob áztatóban kellett keresni, melynél a szennyvizek szennyeződése az anaerob áztatással szemben csak 33%-os. A szezonáztatóknál biológiai csepegtetőtestes, vagy elevenített iszapos kezelés nem alkalmazható. A tisztítás ezeknél oxidációs tavakban, illetőleg öntözőberendezéssel történik. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázásához az áztatónál a technológia megváltoztatása segített hozzá, amelyet a Csehszlovák Háncsrost Kutató Intézetben dolgoztak ki. A normális anaerob áztatót aerob áztatóvá alakították át, úgy hogy a szennyvizek BOI s értéke e technológia változás révén az eredeti érték egyharmadára csökkent, (kb. 3000 mg/l-ről 1000 mg/lre). A medencék szellőztetését vagy sűrített levegőnek perforált csőrácsok segítségével való bevezetésével oldják meg, vagv az áztatólé állandó vagy periodikus átszivattyúzásával, amelyet normál egyfokozatú centrifugáiszivattyú és légbevezető szívóka segítségével levegőztetnek. Magától értetődik, hogy a szivattyú és légszivattyú alkalmazásánál az energiaköltségek emelkednek, és az áztatási eljárás megdrágul. A szennyvíztisztítási költségeket tekintve azonban igen kedvező eredmény mutatkozik. A derítőberendezés építése elmarad vagy terjedelmében csökken, az elért rostminőség pedig nem változik, megfelel a szabványoknak. 2.12 Gyapjúmosás és karbonizálás. A gyapjúmosás technológiájának megválasztásánál elsősorban a gazdaságosság szempontjait kell figyelembe venni. Takarékoskodni kell a vízzel, a hőenergiával és az értékes vegvi anyagokkal. Ezen szempontok miatt a cirkulációs mosási eljárás bevezetése célszerű, ahol jelentős gazdasági eredményt lehet elérni. A cirkuláltatásos mosás során a zsírvisszanyerést, a mosógépek tisztítását és iszaptalanítását komplexen kell megoldani. p]nnek megfelelően a centrifugák, segédtartályok, stb. méreteit víztechnikai szempontból állapítják meg. A mosófürdők leeresztéséről ebben az esetben hetenként egyszer kell gondoskodni, amikor egyúttal az iszaptalanítás is megtörténik a beépített iszapszállító csigák segítségével. A zsír és vegyszermaradványokat a kicentrifugált vagy ülepített iszapos folyadékból kicsapás, kalciumklorid és mész hozzáadásával történő derítéssel lehet kiválasztani. 6 7 8 3 7. ábra. A fehérítés szennyvízkezelése Jelm.: i., 3. Főzőkazánok, 2. Koncentrált kádleeresztű viz, 4. Hí(f mosóvíz csatorna, 5. Iszapágy, 6. Rács, 7. Iszapelvezető, S. Kiegyenlítő vagy derítő medence, 9. ISefogadrt Abb. 7. Abwasserbehandlung des Bleichereibetriebs Zeichenerklarung : /., 3. Kochkessel, 2. Konzentriertes Wasser aus den Wannen. 4. Kanal fiir dünnes Waschwasser, 5. Schlammbett. 6. Gitter, 7. Schlammableltung, 8. Ausgleichs-oder Klítrbecken. 9, Vorfluter Fig. 7. Floir diagram of leachiny Legend : 1, 3 «= Main boilers, 2 — Highly eoncentrated wastes from vat draining, 4 = Canal for diluted washing water, 5 = Sludge bed. 6 — Screen. 7 = Sludge removal, S = Surgc, or settling ba»in. 9 líecipient
