Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Dr. Goda László: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a nemzeti munkatervek

Dr. Goda L.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a munkatervek Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 175 „A különböző időtartamú maximális csapadékok mértékadó jellemzőinek meghatározása a különböző földrajzi övezetekben". (Egyeztetett módszertan alapján.) „A vízfelszín párolgásának tanulmányozása és a párolgás csökkentésére szolgáló módszerek _ kidolgozása". (A kutatási és adatfeldolgozási módszerek összehangolása, a mérőberendezések egységesítése és javaslattétel.) „Az esőből keletkező felszíni lefolyás elméletének kidolgozása" és „Az esőből és hőiéből keletkező maximális lefolyás kutatása" c. témák kapcsán javasolják a hosszúidejű idősorok közlését, továbbá nemzetközi szimpozion megrendezését. ,,A vízhozamok számbavételi módszereinek tökéletesítése", „A hidrológiai mérési és tájékoztatási adatok feldolgozásának automatizálása és gépesítése", és „A felszínalatti vizek előrejelzési módszereinek kidolgozása matematikai statisztikai alapon" c. témákból nemzetközi szimpozionok szervezését javasolják. „A hordalékhozam tanulmányozása, módszertanának tökéletesítése, s földrajzi eloszlásának vizsgálata" c. témában párhuzamos kutatásokat javasolnak egyeztetett módszertan alapján. II. Csehszlovákia nemzeti munkaterve Északi szomszédunk munkaterve felépítésében hasonló az előbbiekben ismertetett szovjet munkatervhez, ezért a fő részek felsorolásától itt eltekintünk. 1. Adatgyűjtés A) Vízállás, vízhozam, vízhőmérséklet, és jégjelenségek. Csehszlovákia 806 vízállásészlelő állomása közül jelenleg 454 (56%) van rajzoló vízmércével felszerelve és 565 szelvényben (70%) mérnek vízhozamot. Ezen állomások közül mintegy 73 Decennium-állomást választottak ki. A munkaterv tartalmazza a vízfolyások és az állomások elnevezését, vízgyűjtőterületük kiterjedését, az észlelések kezdetét, és az észlelt elemek felsorolását. B) Talajvíz. A talajvízészlelő kutak viszonylatában a munkaterv nem jelöl ki Decennium-állomásokat. Ehelyett megemlíti az összes állomások számát (1257), amelyet öt éven belül 244l-re emelnek. A jövőben fokozni kívánják az észlelések automatizálását. C) Csapadék. Az összes csapadékmérő állomás száma jelenleg 1260. Ezek közül mintegy 90 Decennium-állomást sorolnak fel földrajzi koordinátákkal együtt. Az állomások többségén csapadékíró is működik. A csapadékmérésen kívül rendszeresen észlelik a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát, a szélviszonyokat, a hótakaró vastagságát, a légkörben lejátszódó folyamatokat, a mikrocsapadékokat (dér, zúzmara stb.), a légnyomást. Az alkalmazott mérő- és észlelőberendezések megfelelnek a Meteorológiai Világszövetség előírásainak. D) Párolgás. A vízfelületek párolgásának mérésére öt állomás szolgál. Az állomásokon vegyesen alkalmaznak GGI-3000-es és 20 m

2-es kádakat és medencéket, illetve a Meteorológiai Világszövetség ajánlotta ,,A" típusú kádat. A természetes térszín párolgásának mérését a jövőben tervezik megindítani. A Decennium-állomások száma az első látásra soknak tűnik. Ha azonban úgv tekintjük ezeket az állomásokat, mint amelyeken biztosítani kell a Decennium-állomásokra vonatkozó előírásokat, a terv lényegében a hálózat tökéletesítését jelenti. 2. Vízmérleg és kataszter Tájjellemző területek. A munkaterv 9 területről ad részletes tájékoztatást. Kiterjedésük 35— 380 km

2. A területeken általában különböző számú vízmérce, vízállásíró, meteorológiai állomás, talajvízészlelő kút stb. van. A kísérleti területek száma 3. Kiterjedésük mintegy 2 km

2, és általában hegy- és dombvidéken helyezkednek el. A munkaterv részletesen leírja az egyes területeken folyó kutatásokat, megnevezi a területeket fenntartó intézményeket és felsorolja a telepek műszerezettségét. A munkaterv említést tesz ún. őr-területekről is. Számuk 2, kiterjedésük egyenként 4 km

2. Mindkét terület a Beszkidekben van és a Hidrometeorológiai Intézet kezelésébe tartozik. 3. Tudományos kutatások A fejezet elején rövid áttekintést találunk a hidrológiai kutatásokkal foglalkozó csehszlovákiai intézményekről, amelyek általános érdeklődésre tarthatnak számot. A Csehszlovák Tudományos Akadémia intézményei : 1. A Szlovák Tudományos Akadémia Hidrológiai és Hidraulikai Intézete, Pozsony ; 2. Hidrodinamikai Intézet, Prága ; 3. A Szlovák Tudományos Akadémia Földrajzi Intézete, Pozsony ; 4. Földrajzi Intézet, Brno. ,Egyetemi tanszékek: 1. Comenius Egyetem, Természettudományi kar, Geológiai és Hidrogeológiai tanszék, Pozsony ; 2. Mezőgazdasági Egyetem, Vízgazdálkodási tanszék, Prága ; 3. Comenius Egyetem, Természettudományi kar, Fizikai-földrajzi tanszék, Pozsony.; 4. Prágai Műszaki Egyetem, Ált. mérnöki kar, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási tanszék, Prága ; 5. Brno-i Műszaki Egyetem, Ált. mérnöki kar, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási tanszék, Brno ; 6. A Brno-i Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatóintézete ; 7. Szlovák Műszaki Egyetem, Ált. mérnöki kar, Hidrológiai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási tanszék, Pozsony. Az erdő- és mezőgazdasági, továbbá vízkészlet gazdálkodási minisztérium intézményei : 1. Vízkészletkutatási Intézet, Prága ; 2. Vízkészletkutatási Intézet, Pozsony ; 3. Hidrometeorológiai Intézet, Prága, Pozsony, Brno, Ostrava ; 4. Vízgyűjtőrendezési és Talajvédelmi Kutató Intézet, Prága ; 5. Öntözési Kutató Intézet, Pozsony ; (1. Központi Vízkészletfejlesztési Hivatal, Prága ; 7. Vízkészletkutatási Intézet, Prága ; 8. Hidroprojekt (VIZITERV), Prága. Geológiai kutatások : 1. Központi Geológiai Hivatal, Prága. 2. Geológiai Intézet, Pozsony. A Decennium folyamán elvégzendő kutatások felosztása az alábbi vázlat szerint történt (Zárójelben az egyes témacsoportokba tartozó témák száma).