Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Molnár Lajos: Levegő áramlása vákuumkutakhoz

166 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Tóth A.: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól Arom vonat Ekvipoteneiál vonal kH n Al' Ha az áramkép négyzetes hálózatot alkot, akkor As = Al és (4) kH n y ' Amennyiben az áramlási térben elektromos áram folyik, akkor a 2 ábrán vonalkázott áramcsövön átfolyó árammennyiség Ohm törvénye (5) értelmében : Q Al n ahol Al — az áramcsövön átfolyó áram mennyisége, Q — a modell elektrolitjának fajlagos ellenállása. (A As keresztmetszetű, Al hosszúságú, Q fajiasz elektromos elle Al AV V gos ellenállású térrész elektromos ellenállása AR mert 2. ábra. Szivárgó folyadék (levegő) mennyiségének meghatározási elve áramkép alapján <J>uzypa 2. npumfun onpedejienun eejimumi cpUAbmpaiiUOHHOZO pacxoba xcudKOcmu (eo3dyxa) na ocmeanuu naprnunu nomoKa Fig. 2. Principle of determining the quantity of seeping fluid (air) on the basis of the flow net As — a két ekvipoteneiál görbe közötti átlagos áramcső szélesség. (Mivel az ábra síkjára merőleges irányban egységnyi vastag áramlási sávot vizsgálunk, ez egyben az áramlási keresztmetszet nagysága is). v az áramcsövön átfolyó folyadék átlagos sebessége, k — az áramlási közeg áteresztőképességi együtthatója, / — hidraulikus gradiens, H — hidraulikus potenciálkülönbség a Al szakasz két ekvipoteneiál görbéje között. Ha az áramkép megszerkesztésénél n ekvipoteneiál lépcsőt alkalmaztunk, akkor a két ekvipoteneiál görbe közötti potenciálkülönbség n ahol H — az egész áramlási térre vonatkozó nyomáskülönbség (pl. felvíz és alvíz közötti magasságkülönbség). Ha az áramképet úgy szerkesztettük meg, hogy minden egyes áramcsövön azonos folyadékmennyiség áramlik és összesen m áramcső van, akkor az áramlási téren átáramló teljes folyadék mennviség : Innen az áramlásra jellemző dimenziónélküli szám m M (3) As Al ÍV-L. n nAI innen a Al-t kifejezve az (5) egyenletet kapjuk). Ha az áramképet m áramcső alkotja, akkor a modellen átfolyó teljes árammennyiség V m As o n Al' (6) A (3) egyenlet értékét a (6) egyenletbe behelyettesítve 7 = — — o kH es nmen kH o 1i (7) A (7) egyenlet lehetővé teszi az áramlási téren átfolyó folyadék (vagy levegő) mennyiségének a meghatározását az áramkép megszerkesztése nélkül, ami a vizsgálatokat rendkívüli mértékben meggyorsítja. Nem kell mást tenni, mint megmérni az 1. ábra esetén az A és B lemezek közötti V potenciálkülönbség hatására a modellen átáramló / áramerősséget és az elektrolit Q fajlagos ellenállásának ismeretében az áramlási térben áramló folyadék (vagy levegő) mennyiségére jellemző qjkH dimenziónélküli szám a (7) egyenlettel egyszerűen meghatározható. A kétféle módszerrel meghatározott érték vizsgálataink során 4%-on belüli szórást mutatott. A hidraulikus és elektromos modell adatainak összehasonlítása Az 1. ábra jobb oldalán közölt vázlatnak megfelelő elektromos modell adatait a 3. ábra tünteti fel. Az ekvipoteneiál görbéket 10%-os lépcsőben Légzáró felület B I0 203OW50 so 3. ábra. Elektromos modell segítségével szerkesztett áramkép Quaypa 3. Kapmuna nomoKa, nocmpoeHHan c noMOuibio dMKmpmecKoü Modem Fig. 3. Flow net constructed with the help of the electric model 2 100%