Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Dr. Diviš Jiri: Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában

Ing. Dr. Jifi Divis: Az esőszerv, öntözés Csehszlovákiában Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 157 A szívómedence kivitelezése változik az alapo­zás mélysége szerint. Rendszerint a szokásos eljá­rással, dúcolt munkagödörben készülnek. Minden szivattyútelepet automatikus üzemre terveznek, melyeket vagy a nyomás, vagy a víz­hozam, esetleg ezek kombinációja vezérel. Az üzem­szünetben az elosztó csővezetéket úgynevezett nyomásfenntartó szivattyúk segítségével tartják nyomás alatt. Az esőztető szerelvények üzembe­helyezésénél a vízfogyasztás miatt csökken a cső­vezetékben a nyomás és az ezáltal keletkező im­pulzus kapcsolja az első szivattyút. Hasonlóan kapcsolják be a többi szivattyút is, ha az üzem alatt lecsökken a nyomás a bekapcsoló nyomás értéke alá, mely 65—70 m körüli. Kikapcsolódnak a szivattyúk, ha a nyomás eléri a kikapcsoló nyo­más értékét, mely rendszerint 90—95 m körüli. c) Nyomócsővezeték A felhasznált csőanyag a földalatti csővezeté­kek számára rendszerint az azbesztcementcső, ki­vételesen — különösen 400 mm-nél nagyobb cső­átmérők mellett — az acélcső. A csővezeték beépített, félig helyhez kötött, illetve mozgatható formáját és azok arányait az öntözendő területen jelenleg úgy tervezik, hogv a tervekben kereken 40—50 fm/hektár beépített és 10—25 fm/hektár hordozható csővezeték szere­pel. Ez az arány a beépített csővezetékek 400 in­tői 600 m-ig terjedő egymásközti távolságát téte­lezi fel, amely viszont a helyi adottságoktól függ. Vízszintes elrendezés szerint ágas vagy kör­vezetékes hálózatokat terveznek. A vízszállító csővezeték méretezésénél a leg­nagyobb fajlagos öntözési vízmennyiségből indul­nak ki, melyet a következő képlet szerint határoz­nak meg : 1000-ilf n ... ahol q = a legnagyobb fajlagos öntözési vízszükség­let [l/s-ha], M~ maximális havi öntözési vízszükséglet az irányadó száraz évben [m 3/ha], T = a havi öntözési üzemnapok száma száraz időszakban (rendszerint 25 nappal számo­lunk), / = a napi öntözési üzemidő (rendszerint 16 ó). A csővezetékben vezetendő szükséges víz­hozamot e fajlagos vízhozam (melynek értéke 0,4— —0,5 l/s/ha körül mozog) és a vezetékkel ellátandó öntözendő terület szorzata adja. Ezt kerekíteni kell egy hordozható vezeték teljesítményének egészszámú többszörösére, mely rendszerint 16 l/s értékű. A fő elosztóvezeték méreteit úgy kell megálla­pítani, hogy az egy növényfélével összefüggően telepített földterületeket meg lehessen öntözni legalább 5— 7 nap alatt -— szántóföldi növények esetén, 2 nap alatt — zöldségféléknél 10—14 nap alatt — gyümölcsösöknél (ha nincs a fagyvédelmi berendezés). Gyümölcsösök esetében tekintetbe kell venni az esetleges aljnövényzet szükségleteit is. Azbesztcement csővezeték esetében a nyomás­veszteségeket Sevelev módszere szerint, acélcső esetén Manning szerint határozzák meg. A gazdaságos csőátmérő kérdésével nálunk is sok tervező foglalkozik. Egyszerű megoldást nyújt a Kubarev által levezetett összefüggés : ahol V = évi átvezetett vízmennviség határértéke [m 3], m = a helyi nyomásveszteség nagyságát kife­jező együttható, A x = a két vizsgált csőátmérő kisebbikére eső kivitelezési költség [Kcs/fm], A 2 = ngvanaz a nagyobbik csőátmérőre vonat­koztatva [Kcs/fm], /, = a kisebb átmérőjű Csővezeték nyomás­vesztesége [m/m], / 2 = nagyobb csőátmérő nyomásvesztesége [mm], r] = szivattyús gépcsoport hatásfoka, p = évi üzemi költségek mutatója [Kcs/év], b = villamos energia ára [Kcs/kWó]. Az A és I paraméterek elvileg a csővezeték hosszegységére vonatkoznak, azonban e hossz­egység a csővezeték összhosszával helyettesíthető. Ebben az esetben az A értéke az építési összkölt­ségeket jelentené és 7 a csővezeték teljes hosszára vonatkoztatott összveszteséget. A csővezeték építésére az általánosságban is­mert elvek érvényesek. Az azbesztcement anyagú csöveket Csehszlovákiában két minőségi osztály­ban szállítják. 10 atm-ig terjedő üzemi nyomások számára (It 10 = Fny 10) és 12,5 atm-ig (It 12,5 = Fny 12,5). Az egyes csődarabok kötéséhez Gibault-kötést használunk. Ezen a csővezetéken kerülnek elhelye­zésre a hidránsok 48—144 m távolságban a szórófe­jekkel felszerelt hordozható csővezetékek csatlako­zására. Szerelésükhöz eddig legtöbb esetben T-alakú öntvény idomdarabot alkalmaztak, ami azonban eléggé munkaigényes és költséges munka. Korsze­rűsíthető feladatok keretén belül a prágai Hvdro­projekt a kivitelezőkkel együttműködve újfajta Gibault kötést tervezett, melynek kiszélesített középső részében furat készül a hidráns csatlako­zására. Ez a megoldás igen megkönnyítette és meg­gyorsította a csővezetékek szerelési munkáit. 3. Hordozható szárnyvezetékek A nagy területű öntözőrendszerek e részének eddigi megoldása továbbfejlesztendő. Főleg hor­dozható csővezetékeket használunk, amelyek a beépített földalatti csővezetékre szerelt hidránsok­hoz csatlakoznak. A csöveket nálunk ma három átmérővel gyárt­ják : 0 76 mm, 0102 mm és 120 mm belső átmérő­vel, a hossz egységesen 6 méter. Vékony acélleme­zekből készülnek, a korrózió elleni védelmet leg­többnyire bitumenes bevonattal oldják meg, kivé­telesen horganyzással. A csöveket gyorskapcsolású

Next

/
Oldalképek
Tartalom