Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Dr. Diviš Jiri: Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában

Ing. Dr. Jifi Divis: Az esőszerv, öntözés Csehszlovákiában Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 157 A szívómedence kivitelezése változik az alapozás mélysége szerint. Rendszerint a szokásos eljárással, dúcolt munkagödörben készülnek. Minden szivattyútelepet automatikus üzemre terveznek, melyeket vagy a nyomás, vagy a vízhozam, esetleg ezek kombinációja vezérel. Az üzemszünetben az elosztó csővezetéket úgynevezett nyomásfenntartó szivattyúk segítségével tartják nyomás alatt. Az esőztető szerelvények üzembehelyezésénél a vízfogyasztás miatt csökken a csővezetékben a nyomás és az ezáltal keletkező impulzus kapcsolja az első szivattyút. Hasonlóan kapcsolják be a többi szivattyút is, ha az üzem alatt lecsökken a nyomás a bekapcsoló nyomás értéke alá, mely 65—70 m körüli. Kikapcsolódnak a szivattyúk, ha a nyomás eléri a kikapcsoló nyomás értékét, mely rendszerint 90—95 m körüli. c) Nyomócsővezeték A felhasznált csőanyag a földalatti csővezetékek számára rendszerint az azbesztcementcső, kivételesen — különösen 400 mm-nél nagyobb csőátmérők mellett — az acélcső. A csővezeték beépített, félig helyhez kötött, illetve mozgatható formáját és azok arányait az öntözendő területen jelenleg úgy tervezik, hogv a tervekben kereken 40—50 fm/hektár beépített és 10—25 fm/hektár hordozható csővezeték szerepel. Ez az arány a beépített csővezetékek 400 intői 600 m-ig terjedő egymásközti távolságát tételezi fel, amely viszont a helyi adottságoktól függ. Vízszintes elrendezés szerint ágas vagy körvezetékes hálózatokat terveznek. A vízszállító csővezeték méretezésénél a legnagyobb fajlagos öntözési vízmennyiségből indulnak ki, melyet a következő képlet szerint határoznak meg : 1000-ilf n ... ahol q = a legnagyobb fajlagos öntözési vízszükséglet [l/s-ha], M~ maximális havi öntözési vízszükséglet az irányadó száraz évben [m

3/ha], T = a havi öntözési üzemnapok száma száraz időszakban (rendszerint 25 nappal számolunk), / = a napi öntözési üzemidő (rendszerint 16 ó). A csővezetékben vezetendő szükséges vízhozamot e fajlagos vízhozam (melynek értéke 0,4— —0,5 l/s/ha körül mozog) és a vezetékkel ellátandó öntözendő terület szorzata adja. Ezt kerekíteni kell egy hordozható vezeték teljesítményének egészszámú többszörösére, mely rendszerint 16 l/s értékű. A fő elosztóvezeték méreteit úgy kell megállapítani, hogy az egy növényfélével összefüggően telepített földterületeket meg lehessen öntözni legalább 5— 7 nap alatt -— szántóföldi növények esetén, 2 nap alatt — zöldségféléknél 10—14 nap alatt — gyümölcsösöknél (ha nincs a fagyvédelmi berendezés). Gyümölcsösök esetében tekintetbe kell venni az esetleges aljnövényzet szükségleteit is. Azbesztcement csővezeték esetében a nyomásveszteségeket Sevelev módszere szerint, acélcső esetén Manning szerint határozzák meg. A gazdaságos csőátmérő kérdésével nálunk is sok tervező foglalkozik. Egyszerű megoldást nyújt a Kubarev által levezetett összefüggés : ahol V = évi átvezetett vízmennviség határértéke [m

3], m = a helyi nyomásveszteség nagyságát kifejező együttható, A

x = a két vizsgált csőátmérő kisebbikére eső kivitelezési költség [Kcs/fm], A

2 = ngvanaz a nagyobbik csőátmérőre vonatkoztatva [Kcs/fm], /, = a kisebb átmérőjű Csővezeték nyomásvesztesége [m/m], /

2 = nagyobb csőátmérő nyomásvesztesége [mm], r] = szivattyús gépcsoport hatásfoka, p = évi üzemi költségek mutatója [Kcs/év], b = villamos energia ára [Kcs/kWó]. Az A és I paraméterek elvileg a csővezeték hosszegységére vonatkoznak, azonban e hosszegység a csővezeték összhosszával helyettesíthető. Ebben az esetben az A értéke az építési összköltségeket jelentené és 7 a csővezeték teljes hosszára vonatkoztatott összveszteséget. A csővezeték építésére az általánosságban ismert elvek érvényesek. Az azbesztcement anyagú csöveket Csehszlovákiában két minőségi osztályban szállítják. 10 atm-ig terjedő üzemi nyomások számára (It 10 = Fny 10) és 12,5 atm-ig (It 12,5 = Fny 12,5). Az egyes csődarabok kötéséhez Gibault-kötést használunk. Ezen a csővezetéken kerülnek elhelyezésre a hidránsok 48—144 m távolságban a szórófejekkel felszerelt hordozható csővezetékek csatlakozására. Szerelésükhöz eddig legtöbb esetben T-alakú öntvény idomdarabot alkalmaztak, ami azonban eléggé munkaigényes és költséges munka. Korszerűsíthető feladatok keretén belül a prágai Hvdroprojekt a kivitelezőkkel együttműködve újfajta Gibault kötést tervezett, melynek kiszélesített középső részében furat készül a hidráns csatlakozására. Ez a megoldás igen megkönnyítette és meggyorsította a csővezetékek szerelési munkáit. 3. Hordozható szárnyvezetékek A nagy területű öntözőrendszerek e részének eddigi megoldása továbbfejlesztendő. Főleg hordozható csővezetékeket használunk, amelyek a beépített földalatti csővezetékre szerelt hidránsokhoz csatlakoznak. A csöveket nálunk ma három átmérővel gyártják : 0 76 mm, 0102 mm és 120 mm belső átmérővel, a hossz egységesen 6 méter. Vékony acéllemezekből készülnek, a korrózió elleni védelmet legtöbbnyire bitumenes bevonattal oldják meg, kivételesen horganyzással. A csöveket gyorskapcsolású