Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Dr. Diviš Jiri: Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában

Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 153 ÖNTÖZÉS Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában Dr. J I fi I D I V I S* A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban majdnem kizárólag kiegészítő (vízpótló) öntözéseket terveznek és létesítenek, elsősorban szántóföldi növények és rétek, legelők öntözésére. Zöldségféléket és kisebb mértékben gyümölcsösöket, komlótelepeket és szőlőket is öntöznek. Kevés esetben másfajta öntözéseket is terveztek, többnyire csak kísérleti jelleggel : szőlők fagyvédelmi öntözését és a burgonyakeményítő gyárak szennyvizeinek hasznosítását esőztetéssel. Csehszlovákiában az öntözéseket ott tervezik, ahol az évi átlagos csapadék 500-tól 625 mm-ig terjed. A csapadék azonban igen egyenetlenül oszlik meg, az egyes évek között is, és egv éven belül is. Ezért van szükség a vízpótló öntözésre. Az öntözéseket főleg homokos és iszapos talajokon és korlátolt mértékben agyagos iszaptalajokon tervezik. Öntözéssel kapcsolatos építkezések négy fő körzetben folynak : 1. A Labe (Klba) folyó vízgyűjtőjén: Csehországban a Labe (Elba) folyó mentén Jaromér várostól egészen Ustí n/Labem városig és az Ohre folyó mentén Zatec várostól, valamint a Vltava (Moldva) folvó mentén Praha városától egészen a betorkolánáig (Űstí n/Labem városánál). 2. Dél-Morvaországban a Dvje folyó völgyében. 3. A Duna melléki Alföldön (Kisalföld) délnyugat-Szlovákiában. 4. A kelet-szlovákiai alföldön. (A Bodrogköz északi része, valamint az Ung, a Latorca, az Ondava és a Laboré folyók völgyének déli része). Ezeknek a területeknek az éghajlati jellemzőit az 7. táblázat tartalmazza. 1. Öntöző vízszükséglet és a csapadék pótlása Az öntöző vízszükséglet kiszámítására legalkalmasabbnak találtuk a vízháztartási egyenletet, mely számol a termények vízigényével, a te: veszteségi együttható, mely a vízveszteaz öntözött területen, vízmennyiség [m

3/ha], összvízigénve a tenvészO %j nyészidő csapadékával és a talajból hasznosítható vízmennyiség tartalékkal a tenyészidény kezdetén. A teljes öntöző vízmennyiséget a következő képlet alapján határozzák meg : M

c=k-M

c=k-{V

c—«.-S

v—W

z—W

k) [m?/ha], (1) ahol k wi

> ségeket fejezi ki M

c= hasznos öntöző V

e — öntözött termény idő alatt [m

3/ha] S

v= csapadék a tenyészidő alatt átlagos évben, vagy a mértékadó száraz évben [m

3/ha], a = csapadék hasznosíthatóságának együtthatója, W

z = hasznosítható víztartalék a tenyészidő kezdetén [m

3/ha], Wk = talajvízből származó felszívódó, hasznosítható vízmennyiség [m

3/ha]. A veszteségi együtthatót az esőztetésnél k = 1,15—-1,25 értékkel szokták felvenni, melv az öntözővíz rj = 0,80—0,87 hatásfokú hasznosításának felel meg. A mértékadó csapadék (S

c) meghatározását, mely a kérdéses termény vagy terménycsoportok tenyészidejére jut, az adott területre vonatkozó és legalább 25 éves csapadék megfigyelések alapján végezzük. A számítás egy átlagos évre (ez a sokévi megfigyelés számtani középértéke) és a mértékadó száraz évre vonatkozik. Mértékadó évnek azt tekintjük, amelyben a tenyészidő összcsapadékát (április—szeptember) eléri vagy meghaladja az értékelt évek egy meghatározott %-ának tenyészidei csapadéka. A termény faja szerint ez 65—85% között szokott mozogni. A mértékadó év csapadékösszegét a tenyészidő csapadékösszegének valószínűségi vonalából állapítjuk meg. Az egyes csapadékok valószínűségét a p= *~°'

5 -100 (2) Hydroprojekt, Prága. % képlet szerint számítjuk, A Csehszlovákia i öntözendő területek éghajlati jellemzői 7. táblázat 1. 2. 3. 4. 5. tj. Öntözendő terület Labe (Elba) mellék Évi csapadék összesen [mm] A tenyészidő csapadéka [mm] Évi átlagos hőmérséklet [°C] A tenyészidő átlagos hőmérséklete [°C] A tenyészidő kezdete A tenyészidő vége Az optimális csapadék eléréséhez szükséges kiegészítés a tenyészidőben [mm/ nap] 500—550 340—365 8,5 14,8 III. 26. IX. 6. 4,0 Dél-Morvaország 470—-510 300—350 8,6 15,3 III. 21. IX. 11. 4,6 Duna mellék 550—550 300—325 9,6 16,5 III. 21. XI. 11. 4,5 KeletSzlovákia-i alföld 590—625 360—370 8,8 15,9 III. 26. XI. 6. 4,3