Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
4. szám - Lesenyei Gábor: Olaj-zsírtartalmú szennyvizek vizsgálata
Lesenyei G.: Olaj-zsírtartalmú szennyvizek vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 151 1. táblázat Különböző olajmeghatározási módszerek összehasonlítása Bemért nyersolajmenny. (mg/1) Kolorimetr. módszerrel benzollal MSZ 260. Soxleth szerint etiléterrel MSZ 5200. kirázással kloroformmal MSZ 5200. Soxleth szerint Al 2(OH) 3-al leválasztva etilé. Javasolt módszerrel Vízgőzdesztilláció után Fe 2(OH) 3-al leválasztva, szűrve, Soxleth szerint, etiléterrel Bemért nyersolajmenny. (mg/1) Extrakt (mg/l) Elt. (%) Extrakt (mg/l) Elt. <%) Extrakt (mg/l) Elt. (%) Extrakt (mg/l) Elt. (%) Marcuss. (mg/l) Extrakt (mg/l) Összes (mg/l) Elt. (%) 2 10 100 500 1 000 10 000 1,2 8,0 91,1 443,1 18 000 —40 —20 — 9 —11 +80 1,5 6,8 80,6 307,5 644,2 —25 —32 —19 —39 —36 1,3 7,7 74,6 692,8 7785,0 —35 —23 —25 —31 —22 1,6 8,4 82,2 764,3 8045,0 —20 —16 —18 —26 —20 0,9 4,5 42,6 192.4 407.5 3892,6 1,2 5,5 57,4 305,2 639,0 6190,8 2,1 10,0 100,0 497,6 1 046,5 10 183,4 +5 0 0 —1 + 1 + 1 majd mindegyikbe a második 100—300 ml-t. stb. Az első minta teljes mennyiségéből meghatározzuk a Marcusson-desztillátum és az éterextrakt mennyiségét, a másodiknál azonnal a mintavételt követően 100 ml-es pravarzzal leszívjuk a kivált olajat a felszínről (kellő gyakorlat mellett ehhez max. 50 ml. leszívása szükséges), majd a maradékot szűrőpapírral felitatjuk. A harmadik minta felszínére kivált olajfrakciót 0,5 óra, a negyediknél 1 óra, az ötödiknél 3 óra, a hatodiknál 24 óra múlva választjuk el. 4.29. Az eredmények számítása során az extrahálható anyagok g/l-ben kifejezett mennyiségét megkapjuk, ha : g/l = (M.yJ + jGt — GJ V•1000 ahol M yd öi V Marcusson feltétben leolvasott [ml] a desztillátum fajsúlya [g/ml] az üres lombik súlya [g] a lombik súlya az extraktummal [g] a meghatározáshoz felhasznált minta térfogata [ml] Az eredményt mindig egész számú mg-ra kerekítjük. Mindig pontosan meg kell nevezni a feldolgozás részleteit pl. : Marcusson feltéttel desztillálva, ferrihidroxidon leválasztva, szűrve, Soxleth-szerint etiléterrel extrahálva, 105°C-on szárítva. Az 1. táblázatban közöljük lispei, nagylengyeli és tujmázi nyersolajokkal végzett 3—3 vizsgálatsorozatunk átlageredményeit, melyeket a leírt különböző öt módszerrel hajtottunk végre. 5. A vizsgálati eredmények értékelése Az elemzések eredményeként kapott adatok általában idősor formájában jelentkeznek ; az olajtartalom és más meghatározott szennyezőanyagok mennyiségének időbeli változását, valamilyen numerikus vagy grafikus módon jellemezzük. E mennyiségek egymás közötti kapcsolatát, valamint egyéb szennyvíztechnológiai jellemzőkkel való összefüggését keressük. Az általában erős ingadozást mutató idősorok elemzésénél a számtani középérték képzése helyett, az adott koncentrációs fokok előfordulásának gyakorisága alapján, a tartóssági százalék felvételével feltétlenül helyesebb eredményhez jutunk. IRODALOM tl] Magyar Szabvány 260. 5200. 15302. [2] American Petroleum Institute : Manuel on Disposal of Refinery Wastes. New York. 1953. [3] Musante W. : Determination of Oil in Refinery Waste Waters. Anal. Chem. 1951. 1374. [4] Kirschmann C. és Pomeroy : Determination of Oil in Oil Field Waste Waters. Anal. Chem. 1949. 723. [5] Scserbakov V. A.: Kontrol szosztava sztocsnüh vod nyeftepererabotüvajuscsih zavodov. Cimtnyefti. Moszkva. 1949. [6] Zamüsztova Sz. I. : Szanitarnaja ochrana vadojemov ot zagrajaznenij promüslennümi vodami. MEDGIZ. 1949. [7] Lurje Ju. Ju. ós Rübnyikova A. I. : Metodü himicseszkavo analiza proizvodsztvennüh sztocsnüh vod. Moszkva. 1953. [8] Kollerova E. V. : Kolorimetricseszkij metod opredelenyija nyefti. VODGEO. Moszkva. 1954. [9] Benedetti és Pichler A. A. : Essentials of Quantitative Analysis. New York. 1956. [10] Morrison G. H. és Freiser H. : Solvent Extraction in Analytical Chemistry. New York. 1957. [11] KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete. Moszkva. 1963. HCCJIE^OBAHHE HEOTHHblX H HÍHPHblX CTOMHblX BO/l T. JletueHeu BBHAY öbiCTporo pa3BHTiiji Het|)T5iH0M npo.vibiuiJieHHOCTH B BeHrpilH H paClUHpeHHH KOMnJieKCHOH OÖpaÖOTKIl noTpeöoBaJiocb BBec-TH cooTBeTCTByiomne cnocoöbi uccjieAOBAHHH B iiHTepecax 3auiHTbi BOAOTOKOB II CHIIHÍCHIIH norepb Hetjrrn Ha 3aB0flax. B COOTBeTCTBHH C IiejlbK) HCCJieflOBaHlIH ÜOflpOÖHO pacc.MaTpiiBaioTCH TOIKH 3peHHH cnocoőa b3HTHH npoö H ero np0A0Ji)KHTeJibH0CTH. M3JiaraioTCH 060pyfl0BaHHH flJiíi B3ÍITHH npoö HetflTflHblX 11 HGIBblX BO«, flajiee H B03M0>KHOCTH XpaHeHHH u KOHCepBailIIH. Ha 0CH0BaHHH oueHKH BeHrepcKHX CTaHAapTOB n cnocoöoB no jinrepaType (KanecTBeHHoe, KOJmqecTBeHHoe, HeiJtejio.MeTpoBoe, KOJiopiiMeTpimecKoe, rpaBiiMeTpiiHecKoe onpeaejieHHH H Koaryjijnuifl) YKa3biBaeTCH Ha nx oömtie HejiocTaTKH. üo peKOMendoeaHHOMy cnocoőy onpede/iemisi codepjtcamiH necpmu ocTaToiHan MacTb onpeaejijieTCH nocjie aeCTHJijinpoBaHHH 3tJ)iipHbix Maceji BO BTopoft oiepeait nyTeM BCTpaxHBanua, HJIH ocajKAemiH. CymecTBeHHbi.vi npeiiMymecTBOM aToro cnocoöa HBjiHeTca oőecneieHtie pa3jio>KeHHH a.viyjibCHH npn flecTHJiJinpoBaHHH Sejioro npoflyKTa. no pe3y^bTaTaM conocTaBjieHHa pa3Hbix cnocoöoB no onpeaeJieHmo cojiepwaHHH Hetjmi MOWHO ycTaHOBHTb, HTO ouiHÖKa HeflecTH^jnipyioinHx cnocoöoB n3MeHflercH B npeaejiax 10—90%, a npn n3Jio>KeHH0M cnocoöe MOKAY 0-5%.
