Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Herédy Sándor: A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában

Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 15 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában II E R 15 D Y S ÁJS D O R* Az. élővizeink védelme előtérbe helyezi az ipari szennyvizek tisztításának szükségességét. A hazai igényeket csak úgy lehet kielégíteni, ha a kutatások mellett felhasználjuk a szocialista országok már eddig elért eredményeit. 1965. I. hóban a Magyar Hidrológiai Társaság •— a Textilipari Tudományos Egyesület és Bőripari Tudományos Egyesület két napos ankétot tartott, amelyen a textilipar és bőripar vízgazdálkodásának és szennyvíztisztításának megtárgyalását tűzte ki célul. A rendezvényre csehszlovák előadókat is sikerült biztosítani, akik ismertették a csehszlovák textilipar helyzetét. Dr. Ing. Jaromir Nősek ós Ing. Stanislav Hegmon kollégák előadásaiból, velük folytatott szakmai beszélgetésből, a témában jelentős szakirodalom értékeléséből világos képet lehetett alkotni a textilipar legfontosabb vízgazdálkodási ós szennyvíztisztítási irányelveiről, amelynek anyagát jelen és ezt követő későbbi szakcikk kíván a hazai szakemberek rendelkezésére bocsátani. (A szakcikkben közölt ábrák Dr. Ing. Jaromir Nősek nyomán készültek.) Mint általában az ipar legtöbb területén, a textiliparban is fokozott gondot kell fordítani a vízgazdálkodásra. Ma már nem engedhető meg, hogy a gyártás során kritika ós ellenőrzés nélkül tetszőleges vízmennyiséget használjanak fel, hanem pontosan fel kell mérni a gyártási folyamatok által igényelt vízmennyiséget. Törekedni kell a vízmennyiség minimálisra való csökkentésére, mert a nagy vízfogyasztást az üzemeltetőnek kétszeresen kell megfizetnie. Magasabb vízfogyasztási díjjal együttjár a magasabb szennyvíztisztítási költség is. Jelen tanulmány a Csehszlovák tapasztalatokra támaszkodva azt kívánja bemutatni, hogy a gyártási technológia mennyire áll szerves összefüggésben a szennyvízmennyiséggel, sőt a szennyvíztisztítás módjával is. Be kívánja továbbá bizonyítani, hogy ésszerű intézkedésekkel — a víz ismételt felhasználásával és visszaforgatásával, — a vízbeszerzés és szennyvíztisztítás költségét milyen mértékben lehet csökkenteni. Az ipari szennyvizek tisztítása minden esetben költséges és .a szigorított vízgazdálkodási előírások és törvények folytán mind nehezebben oldható meg. A textilipari szennyvizek minősége a harmincas évek óta kémiai összetételében erősen megváltozott. A természetes festékanyagokat és a szappant mesterséges kémiai készítményekkel pótolták, úgyhogy ma a legtöbb textilipari szennyvizet kémiailag szennyezettnek kell tekinteni. 1.7 Üzemi vízszükséglet Mivel a textilipar termékei nem tartalmaznak vizet, a vízszükséglet közel azonos a szennyvízmennyiséggel. A vízveszteség (elpárolgás, stb. következtében) csekély és a kikészítési eljárásnál ez csupán 3—10% között ingadozik. A vízfogyasztást annyira kell csökkenteni, amennyire csak lehetséges. Csehszlovákiában például a textilipar minden ága számára vízfogyasztási mutatószámokat dolgoztak ki, amelyek a gvá* E. M. MÉLYEPTERY, Budapest. rakra és üzemekre kötelezőek. A több gyárból és üzemből begyűjtött mutatószámokat értékelés után szakmai szabványba foglalták, amely a textilipar egész területére érvényes és amelyet a vízgazdálkodás egyes szervei, és a tervező vállalatok alkalmaznak. Ennek a szabványnak a koncepciója a tipikus technológiák vízszükségletén alapul, ahol minden értéknél a következő paramétereket veszik tekintetbe : nyersanyag (pamut, gyapjú stb.) kikészítési folyamat (fehérítés, festés stb.) gépi berendezés (kád, jigger, foulard) fürdő viszony ok (1:5, 1 : 10 . . .) az áru sebessége (folyamatos eljárásnál) a technológia főjellemzői (csáva, direkt,kénesfestés). A vízfogyasztásra vonatkozó jelenlegi szabván vt 5 éves érvényességi időtartam után felülvizsgálják. 1.11 Az üzemi vízelőkészítés költségei. Csehszlovákiában a városi ivóvíznek üzemi célra való felhasználása annak magas ára (1 Csehszlovák korona/1 m

3) miatt nem engedhető meg. Ezért az összes textilüzemek arra törekednek, hogy saját vízelőkészítő berendezéssel olcsóbb üzemi vizet biztosítsanak maguknak. A korszerű berendezés példájául szolgáljon az alábbi törpe vízmű néhány adata : A folyóvíz minősége : összkeménység . . 8—12° n k vastartalom 0,3 mg/l-ig A berendezés : maximális teljesítmény.... 5000 m

3/24 óra ebből derítés ós szűrés . . . 5000 m

3/24 óra lágyítás maximálisan 20Ö0 m

3/24 óra Szűrés és lágyítási igény : üzemnapok évente 300 nap Derítés : üzemnapok évente 100 nap Üzemeltetés : a pH érték meghatározása óránként egyszer, a keménység meghatározása 2 óránként, egyszer, hőmérséklet, C0

2, Mg, K, Mn és O, meghatározása 4 óránként egyszer. A személyzet 1 mvszakra : laboránsnő 1 fő kezelő 1 fő vezető kémikus 0,5 fő Az I. és 2. táblázat az üzemi eredményeket mutatja. 1.12 A vegyszer- és vízbeszerzési költségek összehasonlítása. Egy másik üzemben, ahol csak pamutszöveteket fehérítenek, a következő paramétereket lehetett megállapítani: 1 m

3 üzemi víz költsége 0,60 Kcs 1 m

3 szennyvíztisztítás költsége 1,00 Kcs 1 m

3 víz összköltsége 1,60 Kcs