Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Borza Dezsőné: Vízzáró függöny létesítése bentonit szuszpenzió segítségével (Ismertetés)

142 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Tóth A.: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól 4. ábra. Arokásási módszerek <i — ICOS-FEDKR, b — Rodio-Marconi, c — Titania és Salzgitter, 1 — fúrógép haladási iránya, 2 — betonit szuszpenzió, 3 — vezeték a szívókotró szívócsövéhez. amelyet szivattyúkkal, 2—3 kisátmérőjű cső segít­ségével adagolnak. A beton és agyagoldat elkészí­téséhez és beadagolásához szolgáló berendezések sokban hasonlítanak a külföldön alkalmazott típu­sokhoz. A furat kialakításának sebessége a Hid­roszpecsztroj adatai szerint nehéz talajokban 3—5 m 2/műszak, maximálisan 10—15 m 2/műszak. (lm 2 fal kialakításának költsége 30—60 Rubel.) Kis mélység esetén vízzáró függöny kialakítá­sához földmunkagépeket alkalmaznak, természe­tesen akkor ha laza talajokról van szó. A kialakí­tandó függöny mélysége függvényében különböző gépek alkalmazására kerülhet sor : árokásók, kü­lönböző felszereléssel rendelkező kotrók, veder­soros kotrók, stb. jöhetnek szóba. Földmunkagép­pel történő vízzáró függöny kialakítási séma az 5. ábrán látható. Az árokból kiemelt talajt meg­felelő mennyiségű szilárdító anvag adagolásával kompenzálják. A beadagolt oldat minősége rosz­szabbodik a talajrészecskékkel való dúsítás követ­keztében. Ezért levegő bekeverő cső, vagy szi­vattyú segítségével cirkulációs folyamatot kell létrehozni egv tisztítórendszeren való átvezetéssel. Az árok teletöltése a géptől bizonyos távolságra már folyamatos. Kitöltő anyagként nem betont, hanem agyagot alkalmaznak. A talajnak az árokba való bejuttatása a szélességtől függ, s vagy doser­rel, vagy más géppel történik. Szovjet szerzők munkájukban gyakran hivat­koznak külföldi példákra. Az utóbbi módszer il­lusztrálására is két amerikai példát vizsgálnak meg : Kaliforniában agyagoldat alkalmazásával vízzáró függönyt létesítettek termőföldek vízzel való telítődése elleni védelem céljából. A vízzáró függöny hossza 7,6 km volt, mélysége 5,5—13,6 in és szélessége 0,8 m. Az árok kialakítása agyagoldat beadagolásának védelme mellett történt. A beada­golt agyag fajsúlya 1,07—1,22 t/m 3 volt. A kotrás folyamán az agyagoldat iszapos és homokos szem­csékkel szennyeződött. Tisztítására egy rendszeren cirkulálták keresztül egy 180 m 3/óra teljesítményű mammutszivattvú segítségével. A vezérárkot a vízzáró feküig speciálisan felszerelt vedersoros kotróval alakították ki, depóniába a talajt szállí­tószalaggal juttatták el. A kotró gémjének kinvú­lási távolsága 23,8 m volt. A vezérárok agyagol­dattal való kitöltését speciális gép végezte. A fúrás­5. ábra. Agyagfüggöny földgépekkel történő létesítésének vázlati 1 — bentonit szuszpenzió, 2 — kiemelt talaj, 3 — szivattyú. 4 — vib­rációs rosta, 5 — kész függöny, 6 — kotró, 7 — buldózer. sal lefolytatott ellenőrzés kimutatta, hogy a vízzáró függöny leér a vízzáró feküig, vastagsága megfelel a tervezettnek és anyagában homokfrakció nincs. A piezometeres vizsgálat kimutatta, hogy a vé­dendő terület teljes mentesítést kapott. Több sza­kaszon fordultak elő akadályok (fa, cölöp, beton), amelyeket a kotró nem tudott kiemelni. Ezekben az esetekben speciális fogat képeztek szádpalló és talajvízszinsüllyesztés védelme mellett. 1959-ben körültekintő laboratóriumi és kísér­leti munkák elvégzése után a Vanapum (Kolumbia folyó) vízlépcső építésénél réselési módszerrel épí­tettek vízzáró falat. (Földgát, erőtelep, duzzasz­tómű.) A vízzáró függöny összkiterjedése 2,8 km-t tett ki, mélysége 24,5 m volt, egyes helyeken pedig mindössze 2—3 m. A talaj kiemelésére, az anyag visszatöltésére speciális berendezést nem alkalmaz­tak. A vezérárok kialakítása markolóval felszerelt kotrókkal, a visszatöltés doser segítségével tör­tént. A vezérárok szélessége nem haladta meg a tervezett 0,6 m-t. Csak egy kellemetlen körülmény fordult elő : a rézsűk csúszni kezdtek. A talajki­emelésnél és a talaj visszatöltésénél is ezért ben­tonit szuszpenziót alkalmaztak. Az alkalmazott oldat fajsúlya 1,04 t/m 3 volt. A földgát alatt 1,28 t/m 3 volt maximális fajsúlvként megadva. Az ideiglenes körülzárások alatt 15 m mélységben ki­alakított vízzáró függöny esetében azonban 1,6 t/m 3 fajsúlynál sem lépett fel semmiféle kompli­káció. A szuszpenziót vibrációs rostán és derítőn való átnyomással tisztították. Az árokba a kiemelt és bentonittal átitatott talajt töltötték vissza. A vízzáró függöny és a duzzasztómű földgát vízzáró magjának kapcsolódásához a felső részt 3 m mély­ségig felnyitották és 12 m-re kiszélesítették. A ré­selési módszerrel kialakított vízzáró függöny szád­falas, vagy injektált vízzáró függöny költségeivel való összehasonlítása azt mutatta, hogy az előbbi fele akkora költséggel megépíthető, mint az utób­biak. Világos azonban az is, hogy nagy földmunka­gépek alkalmazására csak tömeges vízzárófal épí­tésnél kerülhet sor, vagy abban az esetben ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom