Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén
12 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld Icözepsö részén GYŐR 1 13. ábra. .4 Györ 1 és Mihályi I V-es számú fúrásokporózus rétegeinek vastagság aránya Puc. 13. CoomHomenue MOiifHocmu nopbicmbix CAoee CKeaoKUH JJbep I a MuxaAbu Abb. 13- Machtigkeitsverhaltnis der porosén Schiehten in den Bohrungen Györ 1 und Mihályi I V közeinek homokréteg-vastagság %-áról szerkesztett görbéket egymás mellé helyezzük (szerkesztette Bélteky L.), meglepő hasonlóságot fedezhetünk fel és a görbék azonos jellegűek. Ezen az alapon négy, a homokréteg vastagságarányainak erőteljes növekedésével jellemezhető szint határozható meg (13. ábra). Az 1600—1700 m közötti határ ezek szerint indokolt. A győri fúrás analógiája alapján egyébként az alsópannon felső része még homokos. Mosonmagyaróvár hévízfeltárási lehetősége a Mihályi 4. sz. fúrás és a szerkezeti elemzés figyelembevételével kedvezőnek tekinthető. Jelenlegi adataink alapján a geotermikus gradienst a győrinél nagyobbra nem vehetjük. A talphőmérséklet mérés alapján Győrött a reciprok gradiens kereken 25 m/°C, vagyis a valóságos gradiens 4 °C/100 m. Az alsópannon felső homokosabb szintjének vize a nagy sótartalom miatt hőtermelésre kedvezőtlen, ezért kívánatos a felsőpannon alsó részét minél mélyebben megcsapolni. A hegységszerkezeti elemzés alapján a vasútvonaltól D-re egy magas helyzetű rög valószínűsíthető, melyen a felsőpannon alja már 1500 méterben várható, vagyis kb. 1400—1500 m közötti mélységből valószínűleg legfeljebb 60—65 °C talphőmérsék letű, 1000 I/percnél több víz termelhető ki, 50— 60 °C közötti kifolyó vízre lehet tehát számítani. Hőenergia ellátásra a város északi szegélye lényegesen kedvezőbb, mert itt mélyebben 1800— 2000 méter mélységben lehet a felsőpannon alja. Ebben a mélységben 80—90 C-fokos minimális talphőmérséklet valószínűsíthető, ami legalább 70—80 °C-os kifolyó vizet jelenthet. A kedvező homoktartalom miatt ugyanis a magasabb helyzetű rétegek bekapcsolása nélkül valószínűleg biztosítható a legalább 1000 l/p hozam. Az előzőekben láttuk, hogy a lgg a Dunamenti árokban erősen növekedik, vagyis a reciprok gradiens csökken. A jelenség egyértelműen nemigen magyarázható, de lehetséges, hogy a grádiens értéke a számbavettnél kedvezőbb is lehet. Ebben az esetben a várható talp- és kifolyóvíz-hőmérséklet növekedhet. A győri fúrásban az 1789 -1850 m közötti vízadó rétegek közös nyugalmi szintje +25,2 m volt, a furat szájának tengerszint fölötti magassága viszont kb. 117 m. Mosonmagyaróvár kb. 119— 120 m tszf. magasságban fekszik, vagyis kifolyó vízre feltétlenül számíthatunk. Végül fel kell hívnunk a figyelmet a város déli szélén valószínűsíthető kiemelt helyzetű területre. Ez a terület földgázkutatás szempontjából jelentős lehet, ami a városra nézve sem érdektelen. Éppen ezért javasoljuk, hogy 3—4, maximum 50 méteres sekélyfúrással ellenőrizni kell a MÁV fúrás adatait (melynek alapján a rög helyzetét szerkesztettük) és amennyiben feltevésünk igazolódik, mélyfúrást ajánlunk. A fúrás lemélyítése már csak azért sem lehet közömbös, mert gáztározó esetén még a mélyebb részekre való fúrás telepítése is kérdésessé válhat, mivel a szerkesztettnél (13. ábra) lépcső sebb lezökkenés esetén (ami valószínűsíthető), előfordulhat, hogy a Dunamenti árok nem jelenti a medence mélypontját és más mély helyzetű csapdák is lehetnek, ami a hévíztermelést lehetetlenné teheti. IRODALOM [1] Balogh K.- Hvrusitzky F.—Kretzoi M. -Suszky J. Hónai .1. Szentes F.: Magyarázó Magyarország 1 : S00 000 földtani térképéhez.—Földi. Int. kiadványa, 1957. [2] Behounek, 11.: Tihové Isoanomaly Maié dunajské niziny a oblasti prilehlyeh. (Gravity isoanomals of the T.ittle Danube Rasin and its environment.)—Piahu, 1952. [3] Bélteky L.: A győri és a pápai melegvizfeltárás ismertetése. — Földtani kutatás. 1963. évf. 2. [4] Bélteky L.: Magyarország területének geometrikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrásoknál nyert adatok alapján. — Hidr. Közi. 1963. évf. 5. [5] Bélteky L.: Űjabb adatok a hazai geometrikus kutatáshoz. Geofiz. Közlem. 1963. évf. 1. sz. [6] Böjtömé Varrók K.: A Kőszegi hegység és a Vashegy földtani felépítése. — Kézirat. |7] Dlabac, M.—Morkorská, V.: Vztali ehemiekého slozenl hlubinnycb vod ke geologickym pomerum cs. casti Videnské pánve. (A belsőalpi Bécsi-medence csehszlovák részének földtani viszonyai és a mélységi vizek kémizmusa közötti összefüggések.) — Sbornik L'UG sv. XXVI. odd. geol. 2. I'raha, 1961. 18] llensel, J.: líalneografie Slovenska. [9] hLomola, V.—Slavikova, K.: Vorláufiger Bericht über das Neogen der nordwestlichen Tartie der Kleinen Donau Tiefebene. Prace ustavu pro naftovy vijskum. 1954. [10] Horusitzky II.: A győri ipar és hajózó csatorna geológiai szelvénye. — Földi. Int. Évi Jel. 1917—1919-ról. 111] Horusitzky //.: Jelentés a Rába és Répce folyók mentén fekvő területen végzett munkálatokról. — Földt. Évi jel. 1924-ról. [12] Hunié, O.: Hidrologie CSSR. II. Mineralny vody. — Praha. 1963. [13] Ibrmajer, J.—Mottlová, I..: Zhodnoceni tihovych a magnetiokych mereni v Podunajské níziné. (A kisalföldi gravitációs és mágneses
