Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
3. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Vízellátási csőhálózatok hidraulikai számításának néhány kérdése
Bozóky-Szeszich K.: Vízellátási csőhálózatok számítása Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 113 5. ábra. Acél és öntöttvas csőrei- érdességének- növekedése Lamont szerint a. Langelier-féle telítettségi index függvényében gelyen az I telítettségi indexet, a függőleges tengelyen az érdesség évenkénti növekedését tünteti fel, hüvelyk/év mértékegységben. A mérési eredményekből származó pontok alapján Lamont három összefüggést határozott meg, melyek közül az egyik a pontsereg alsó, a másik a pontsereg felső normális burkolója. A harmadik összefüggés a szélső burkolója a pontseregnek. Meg kell jegyezni, hogy a mérési eredménynek mintegy 75%-a az első két burkoló vonal közé esik. A szélesőségesen nagy a értékekkel kapcsolatban Lamont megjegyzi, hogy azok nagvrésze olyan vezetékeken végzett mérésekből származik, amelyekben vasbaktériumok jelenléte feltételezhető, illetőleg a esőfalon viszkózus bevonat képződött. A mérési eredmények nagy szólásával a kongresszusi beszámoló nem foglalkozik. Véleményünk szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a Langelier-féle index értéke időben nem állandó, hanem a benne szereplő mennyiségek változása következtében maga az / index értéke is változik. Ezenkívül az érdesség változását — amint a referátumból kiderül — a telítettségi indexen kívül egyéb tényezők is befolyásolják. Lamont összefüggései, — a hüvelyk/év helyett 0 mm/év mértékegységben adva meg az érdesség növekedésének értékei az alábbiak : iog—'_ = —L 1 b 0,0127 2,0 ]o r J = ° g 0,2032 2,6'. Kirschmer megemlíti [9], hogy az érdesség növekedésének kérdésével Colebrook és White is foglalkozott és az érdesség évenkénti növekedésére (/? mm/év) az alábbi összefüggést adták meg : 2.log p = 6,61 — pH (7) A Langelier-féle telítettségi index alapján Lamont az érdesség növekedésére számszerű adatokat ad meg [11], és az érdesség növekedés mértékére négy fokozatot (csekély, mérsékelt, jelentékeny, erős) ad meg. Megadja továbbá az öntöttvas csövek 30, 60 és 100 év múlva várható érdességét, a négy fokozat mindegyikére. Az értékeket hüvelyk/év, illetőleg hüvelyk mértékegységben adta meg. Lamont tanulmánya alapján az IWSA 1955. évi londoni kongresszusa, az érdesség növekedésére már hat fokozatot ad meg, melyeket a 3. táblázat tüntet fel. 3. táblázat Az érdesség növekedése Az 1YVSA 1955. évi londoni kongreszszusának anyagából Az érdességnövekedés foka Az érdesség növekedése [mm /év] Csekély Mérsékelt Jelentékeny Erős Nagyon erős Szélsőséges 0,025 0,075 0,25 0,75 2,50 7,50 Ugyancsak az IWSA londoni kongresszusa Lamont adatai alapján az érdesség növekedés függvényében a 4. táblázatban feltüntetett értékek használatát ajánlja, de megjegyzi, hogy a Langelierféle telítettségi index alapján való érdesség növekedés számítás csak közvetlen tapasztalati adatok hiányában ajánlható. 4. táblázat Használt öntöttvas csövek érdessége Az IWSA 1955. évi londoni kongresszusának anyagából Az érdességnövekedés foka Langelier-f. index Várható érdesség [mm] 30 év | 60 év múlva Csekély 0 0,89 1,65 Mérsékelt —1,3 2,41 4,70 Jelentékeny . . . - —2,6 7,75 15,40 Erős -3,9 211,00 46,00 A teljesség kévéért meg kell említeni, hogy Lamont érdesség adatait milliméterre átszámítva Szesztay Károly [13] ós Szilágyi Gyula (14] is közli, de nem említik meg, hogy Lamont táblázatának hsználatát az I WS A ajánlja, pedig ez kétségkívül figyelemre méltó szempont. Szesztay Károly és Szilágyi Gyula által közölt táblázat számértékei kis mértékben eltérnek a 4. táblázatban közöltektől, aminek az a magyarázata, hogy ők a hüvelykben megadott értékeket méterre átszámítva kerekítették, míg az IWSA kiadványa az átszámított értékeket nem kerekíti. Nem fémes anyagú csövek esetében is bekövetkezhet az érdesség növekedése, viszkózus lerakódás következtében (pl. vashidroxid). Ebben az esetben, az IWSA londoni kongresszusa szerint az érdességnövekedés a 3. táblázat alapján vehető figyelembe. Kittner—Starke—Wissel [10] az 5. táblázatban feltüntetett értékeket adja meg, melyek az 1. táblázatban megadottnál lényegesen nagyobbak. Bőhler [4] már említett tanulmányában újabb vizsgálatok alapján a 6. táblázatban megadott értékek használatát javasolja, melyek a csőkötések és a szerelvények hatását is tartalmazzák. Ugyanezeknek az érdesség értékeknek az alkalmazását rendelte el az NDK-beli Amt für Wasserwirtschaft 1964. január 24-i IV/1/64. sz. körlevele is. (A körlevél kivonatát Wolfgang Starke volt szíves megküldeni.)
