Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Dr. Kozák Miklós: A geometriai torzítás hatása a nyíltfelszínű vízfolyások kismintáiban kialakuló áramlásokra

Kozák M.: A geometriai torzítás hatása Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 107 h[m] a _ Í-TŰ £ 10. ábra A természetes mederben mért (v r) értékek (teljes vonal) összehasonlítása a (28') képlettel számított értékekkel (szaggatott vonal) Abb. 10. Vergleichung der im natürlichen Bett gemessenen (v r) Werte (volle Linie) mit (lem laut Formel (28') berechneten Wert (gestrichelte Linien) feltételezése igen érdes mederfenék esetén hibát rejt magában. Ezzel szemben Makkavejev (32) kép­lete, amely a (31) feltételt is magában foglalja, a valóságnak megfelelő v r (h) megoszlást ad, ame­lyet a 8. ábrán tüntettünk fel. Látható, hogy az érdes mederfenék erősen lecsökkenti a kereszt­irányú v r sebességösszetevők értékeit a fenék kö­zelében, ami teljesen megfelel a hidrodinamikai valóságnak. A 9. ábrán ugyancsak Rozovszkijmik egy má­sik kísérleti eredményeit tüntettük fel (folytonos vonalak), amelyet összehasonlítottunk a (26') képlettel számított v r értékekkel (szaggatott vo­nalak). A képlet számértékei és a kísérlet ered­ményei jó megegyezést mutatnak. Végül Rozovszkij a (26') képletet a természet­ben végrehajtott mérésekkel is összehasonlította (10. ábra) és megállapította, hogy a mederkanya­rulatokban kialakuló keresztirányú sebességössze­tevők számítására javasolt (26') képlet mind a la­boratóriumi, mind a természetben végrehajtott mérések szerint helyesnek bizonyult. Erősen érdes mederfenék esetén Makkavejev professzor (32) képlete a fenék menti v r értékekre megbízhatóbb eredményt ad. III. Keresztirányú áramlások eltorzulása és ennek megszüntetési lehetősége folyók torzított méretarányú kismintáiban 1. A keresztirányú áramlások eltorzulása Rozovszkij nemcsak matematikailag, hanem kísérletileg is igazolta, hogy a meder abszolút érdes­ségónek — a közvetlen fenékmenti réteg kivételé­vel — alig van befolyása a keresztirányú sebesség­összetevők nagyságára. Ennek alapján joggal fel­tételezhetjük, hogy a keresztirányú sebességössze­tevő egy adott függély adott pontjában lényegében három változó függvénye Vr v — = constans. r (33) = XijXu torzítású kismintájában. Nézzük meg, mi lesz az aránya a keresztirányú sebességösszetevők­nek a valóságban és a kismintában a szabad fel­szín valamely pontjában. A (33)-ból V rv Vn Jl v r m = — 7 (34) Vrm Vm fim Tv A változók v és m indexe a valóságot, ill. a kismin­tában levő értékeket jelentik. Tekintettel a torzított kismintákra vonatkozó méretszorzókra V n WKK 1 K' H~ 1 = WK illetve : (35) (36) Ebből a képletből világosan látható, hogy a keresztirányú sebességösszetevő csak torzítatlan kismintában (t = 1) nem torzul el. Ekkor : v n (37) ahol v'm a torzítatlan kismintában kialakuló ke­resztirányú sebességösszetevő. Ezzel szemben a folyók torzított kismintájában a keresztirányú sebes­ségösszetevő a kisminta t-szeres torzításának arányá­ban torzul el a torzítatlan kismintához viszonyítva. A (36) és (37)-ből kapjuk egyszerű átalakítással Vrm — V r, 't (38) Vizsgáljuk a felszíni áramlás alakulását vala­mely folyó mederkanyarulatában és annak t = Kézenfekvő, hogyha a keresztirányú sebes­ségösszetevők eltorzulnak, akkor a felszíni áram­kép is ennek arányában torzul el. A keresztirányú áramlás hatására a felszíni áramvonalnak a főáramlás irányával bezárt szöge a valóságban : tg a„ = (39) a kismintában pedig tg oc m = — (40) Vm

Next

/
Oldalképek
Tartalom