Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
4. szám - Egyesületi és műszaki hírek
172 Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. Bozóky-Szeszic.h K.: Hengeres tározó medencék vizsgálata retlen) medence-elrendezés főleg lia a medence üzemének a csírátlanítás szempontjait is figyelembe kell vennie, bonyolult követelményeket támaszt. Abos Brúnó a medencék kérdését elsősorban a csírátlanítás szempontjából tárgyalja. Ennek véleményem szerint az az oka, hogy ma a vízművek sok esetben vízhiánnyal küzdenek, emiatt az ellennyomó medencék áramlástani viselkedése viszonylag nem sok gondot okoz az üzemelőknek. Ezzel szemben ma is fontos kérdés azoknak a medencéknek helyes áramlástani kialakítása, amelyeknek a csírátlanítás szempontjából is van szerepük. A vizsgálatoknak tehát ezt a kérdést fokozottan szem előtt kell tartaniok. Örömmel kell venni Abos Brúnó egyetértését a tanulmánynak azzal a megállapításával, hogy a hidraulikai vizsgálatok mellett a medencékben tározott víz minőségi kérdéseivel is foglalkozni kell. Teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy ezek a vizsgálatok csak üzemi viszonyok között végezhetők. A laboratóriumi vizsgálatot a mikroorganizmusok életműködését befolyásoló tényezők eltérése (hőmérséklet, fény stb.) miatt ebben a vonatkozásban nehéz elképzelni. Vágás István hozzászólásával egyetértve, megjegyzem, hogy a Vízgazdálkodási Tanszéken (és talán máshol is hazánkban) folyamatban van több olyan vizsgálat is, amelynek célja a gyakorlati vonatkozás mellett az átszámíthatóság vizsgálata. A kérdés azonban sok esetben —így a tározó medencékben végbemenő keveredés esetében is, — nagyon bonyolult. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a keveredés szempontjából a Froude és Reynolds invariánsok közül egyik sem hanyagolható el. A vízbevezetés különböző elrendezése azonban azt eredményezheti, hogy egy bizonyos bevezetési módnál az egyik, egy másiknál a másik invariáns fogja erősebben befolyásolni a keveredést, illetve jellemezni a keveredési paramétert. Ez a megjegyzés természetesen nem a problémák előli megfutamodást akarja jelezni, hanem csupán arra kíván rámutatni, hogy a kérdés megoldása — amint arra különben Vágás István is rámutat — csak elmélyedt munka eredménye lehet. Egyesületi és ntűszaki hírek Rovatvezető : VÁGÁS ISTVÁN 1964. november 25-én a MTESZ székesfehérvári székházában megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Csoportja. Az alakuló ülés megnyitóját dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke tartotta, majd Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének helyettese vázolta a Középdunántúli Csoport feladatait a terület vízgazdálkodásának fejlesztésében. Ezt követően a íCsoport az alábbi vezetőséget választotta meg : Elnök: Karászi Kálmán, vízügyi igazgató Alelnök: Csermák Kálmán Titkár: dr. Zsuffa István Jegyző: Imhof József A vezetőség tagjai: Bukovszky György, dr. Entz Béla, Fejér Vilmos, Göde Ferenci, Hőriszt György, Ligeti László, Mohos Pál, dr. Osvát János, Philipp István, Radetzkv Jenő, Szabadi Béla és M. Szabó Ferenc. A választás után Karászi Kálmán, a Csoport elnöke ' ismertette az 1965. évi munkatervet, majd Bukovszky György a tározómedencék hidrológiai méretezéséről és a Közép-Dunántúlon megépült és épülő tározók tervezési problémáiról adott elő. • A Közép-dunántúli Csoport 1964. december 16-án előadóülést rendezett, amelyen Bratán Mária a többcélú vízgazdálkodási tervek elkészítésének irányelveit mutatta be. Az előadás ismertette azokat a vizsgálati módszereket, amelyeket a Közép-Dunántúl kiválasztott — mezőföldi, belvizes, erodált, nyílt-karszt, fedett karszt, bányászat által megcsapolt karszt — vízgyűjtőterületein végeznek a vízkészlet meghatározásának és gazdaságos felhasználásának érdekében. * A Borsodi Csoport Vízgazdálkodási és Vízellátási Szakosztálya 1964. december 18-i ülésén rögzítette 1965. évi munkatervét. Tervezett munkafeladatok : 1. Talajvízutánpótlódási viszonyok vizsgálata kavicsmezőben. 2. Kút, kútcsoportkiképzési és kútfúrási vizsgálatok. 3. A Miskolc alatti kavicsmező vízháztartásának vizsgálata. 4. Észak-magyarország bányavizeinek összeírása. 5. A vízgazdálkodás regionális tervezésének kérdései. A Borsodi Csoport Vízgazdálkodási és Vízellátási Szakosztálya az Észak-magyarországi VIZIG-gel közös rendezésben 1965. január 21-én tartott előadóülésén Bártfai Szabó László színes diavetítéssel kísért ,,Vízügyi műszaki tapasztalatok Indiában" c. tanulmányúti beszámolója hangzott el. 1965. január 27-én Holló István számolt be az 1964-ben rendezett Stockholmi Vízügyi Kongresszusról, dia és kisfilm vetítés kíséretében. * A Szegedi Csoport 1964. december 9-i ülésén dr. Ubell Károly a talajvízészlelés kérdéséről tartott előadást, kiemelve a dél-magyarországi helyzetet. Az 1965. január 13-i ülésen Bartsch Lajos a délalföldi területeken végzett öntözések helyzetéről és a fejlődés irányairól adott elő. 1965. február 3-án Galli László a légi fényképek vízépítési szerepével foglalkozott előadásában. Ennek keretében szólt a domb- és hegyvidékek földtani jellegének, a folyók szakaszjellegének, az alföldi talajok minőségének megállapításáról, vetített képek bemutatása kíséretében. • A Hajdú-Bihar megyei Csoport 1964. november 30-án tartott taggyűlésén — egyéb tárgysorozati pontok mellett — dr. Kertai Ede ünnepi előadásában a vízkészlet gazdálkodásról, mint a vízgazdálkodási tevékenység előterében álló szakágazatról adott átfogó ismertetést. A Hajdú-Bihar megyei Csoport 1964. január 14-én szakirodalmi tájékoztatót rendezett. A Csoport 1965. február 4-i ülésén dr. Berencsi György: „Utazás Közép-Ázsiában az orvoshidrológus szemével" c. előadása hangzott el. (Folytatás a 178. oldalon.)
