Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

2. szám - Dr. Urbancsek János: Tíz éves a vízföldtani szolgálat

70 Hidrológiai Közlöny 1965. 2. sz. Urbancsek ].: Tíz éves a vízföldtani szolgálat támogatásával fokozatosan bemérték a korábban fúrt és a be nem szintezett kutak tengerszint feletti magasságát is. Lényeges változást és előrehaladást jelentett a két mélyfúró vállalat 1958-ban való egyesülése. A Budapesten létesült Országos Vízkutató és Fúró Vállalat vízföldtani szolgálatának keretén belül a ceglédi és kabai, valamint a kaposvári és győrszemerei üzemegységek geológusszolgálatának fenntartása mellett, központi, vállalati vízföldtani szolgálat alakult, amely kettős feladatot látott el. Egyrészt irányította az egyes üzemegységek geológusainak munkáját, másrészt pedig a vízföldtani szakvéleményezést végezte. Ekkor alakult meg a központi vízföldtani szolgálat irányítása alatt a geofizikai- és geodéziai csoport, amely kezdetben csak a vállalati feladatokat látta el, de később mind több munkát vállalt az 1956 után létrejött állami, tanácsi, szövetkezeti és más vízfeltárással foglalkozó szervektől is. Nagy lendületet adott a vízföldtani kutatásnak a 3411960. sz. főigazgatói utasítás, amely a fúrt kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás szabályának megállapításáról szól. Az utasítás újból szabályozza a vízföldtani szolgálat szakvéleményezési feladatát. Intézkedik a kúthely kitűzéséről, az ideiglenes- és végleges vízjogi engedélyezésről, a fúrási munka kivitelezéséről, a mélységi vízkincs védelméről, a meddő, elavult (tönkrement) kutak eltöméséről (kihangsúlyozva a vízföldtani szolgálat idevonatkozó szerepét). Amint az előzőekben már utaltunk rá, 1956 után ismét újabb szervek foglalkoztak vízfeltárással. Ezeknél, annak ellenére, hogy több fúróberendezéssel dolgoztak és igen sok artézi kutat mélyítettek le, geológus szolgálat nem volt rendszeresítve, ami természetesen a kutatás szempontjából nagy visszaesést jelentett. Ezért az Országos Földtani Főigazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság úgy rendelkezett, hogy az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat központi vízföldtani szolgálatának kibővításével szakmai felügyeletet gyakoroltat az összes vízfeltárással foglalkozó szervek felett és a szolgálat feladatává tette az általuk készített fúrt kutak dokumentálását is. Az idevonatkozó 34/1960. sz. főigazgatói utasítás életbelépett már augusztus 8-án, de ennek gyakorlati végrehajtásáról csak 1961-ben lehetett gondoskodni. Ekkor került a vízföldtani szolgálat olyan elhelyezési körülmények közé, hogy a megfelelő létszám biztosításával a reábízott feladatot el tudta végezni. A régebben és különösen a közelmúltban lemélyített fúrások anyagából már 1958-ban olyan gazdag adattárral rendelkezett a vízföldtani szolgálat, hogy az irattár kezelésére és a még hiányzó adatok begyűjtésére külön kamerális csoport alakult, amely később előkészítette, majd irányította az ország artézi kútjainak a felmérését is. 1958-ban igen megtisztelő és nagy feladatot kapott a szolgálat az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízellátási és Csatornázási Főosztályától azzal, hogy megbízta az országos artézi kútkataszter elkészítésével. Illés György főosztályvezető által kezdeményezett térképező és adatgyűjtő munkát az 1962. év végén fejeztük be. A felmérés során helyszíni bejárással feltérképeztük az ország összes 10 m-nél mélyebb vízfeltárásra lemélyített fúrását és összegyűjtöttük a kutakra vonatkozó összes — még fellelhető — adatokat. Ez ma az ország legteljesebb vízföldtani irattára. Ugyancsak az Országos Vízügyi Főigazgatóság tette lehetővé ennek az adattárnak statisztikus feldolgozását és kivonatolt formában való megjelentetését is. Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere 1964-ben került kiadásra két kötetes munkában. A vízföldtani szolgálat jelenleg négy osztályra tagolódik : 1. A vízföldtani osztály feladata a szakvéleményezés ellátása és az abban foglaltak gyakorlati végrehajtásának ellenőrzése. 2. Az anyagfeldolgozó és dokumentáló osztály gondoskodik az országban lemélyített összes vízkutató és vízfeltáró fúrás mintaanyagának feldolgozásáról, az artézi kutak adatainak végleges dokumentálásáról és azoknak kü&nböző irattárakban való elhelyezéséről, valamint a kútfúrások vízföldtani szempontból való helyszíni ellenőrzéséről. 3. A geofizikai osztály ugyancsak országos feladatot lát el, ugyanis karottázs mérést végez a különböző kivitelezők által lemélyített fúrásokban és ezenkívül elvégzi mindazokat a geofizikai méréseket, amelyek a korszerű vízkutatáshoz szükségesek. Az osztály keretén belül külön hidrodinamikai csoport működik, amely elsősorban a hévízkutakban végez műszeres vizsgálatokat. 4. A geodéziai osztály az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat és egyéb kivitelezők által fúrt kutak szintezésén és bemérésén kívül meghatározza a régebben lemélyített, de akkor be nem szintezett kutak tengerszint feletti magasságát és geodéziai méréseket vállal a különböző megrendelőktől. A vízföldtani szolgálat munkájához szorosan hozzátartozik az előbbi vállalat korrózióvédelmi csoportjának tevékenysége is, amely a korrózióvédelmen kívül kiterjed a talphőmérséklet mérésre, mélységi vízmintavételre és vízvegyvizsgálatra is. Visszapillantva a vízföldtani szolgálat tíz éves működésére megállapíthatjuk, hogy a több mint száz évre visszatekintő kútfúróipar fejlődése mellett a vízföldtani irányítás hosszú időn keresztül elmaradt és csak az utóbbi pár évtizedben volt lehetőségünk arra, hogy a vízkutatást szakemberek végezzék. A legutóbbi tíz évben pedig elértük azt is, hogy a vízkutatást geológusok irányítják, közreműködnek a feltárás folyamatában és ezen túlmenően gondoskodnak az adatok rögzítéséről, irattárakban való elhelyezéséről, ami a további eredményes kutatás elengedhetetlen feltétele.