Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Reményi Péter–dr. Szabó László–Szalay Éva: A Pécsi medence talaj- és rétegvizének utánpótlódása

Reményi P.—Szabó L.—Szalay É.: A Pécsi-medence Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. 559 tok óta is jelentősen növelt víztermelés hozamán túl — még további 10—12 ezer m

3/nap vízmeny nyiség kitermelése látszik valószínűnek. •3. A helyi víztermelés fokozására elsősorban a Tortyogói-kútcsoport területén, illetve azt NY felé bővítve, van lehetőség. IRODALOM [1] Jani S. : A Mohács—Pécs-i vízmű. Hidrológiai Tájékoztató. 190 J. dec. [2] Salamint P. : Vízháztartási vizsgálatok. Felsőoktatási Jegyzetellátó Váll. Budapest, 1954. [3] Böckh J. : Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai Földt. Int. Évkönyve. 1876. IV. k. 4. f. [4] Pálfy Mór: Adatok Pécs környékének hidrológiájához.. Hidr. Közlöny 1929. 9. évf. 1930. 10. [5] Ferenczy I.: A Pécs környéki harmadkori medencerész geológiai ós hidrológiai viszonyai. Kézirat. Bp. 1932. [6] Vadász E. : Pécs város földtani szerkezete és a Tettye vízkérdése. Kézirat. Bp. 1931. [7] Vadász E. : A Mecsek-hegység. Bp. 1935. [8] Wein Oy. : A Mecsek-hegység hidrogeológiája. Földrajzi Ért. 1952. 1. évf. 2. sz. [9] Medgyesi I.—Reményi P.— Véssey E. : Role de la composition chimique des eaux souterraines dans 1' examcn des conditons de la structure des montagnes. No, 64 de 1' A.I.II.S. Commission des Eaux Souterraines. [10] Szabó P. Z. : A mecseki karsztvíz. Hidrológiai Közlöny. 1940. [11] Szabó I . Z. : A Mecsek-liegvség vízrajzi kutatása. Földrajzi Ért. 1950. 4—6. sz. és 1951. 1—3, 7—8. sz. [12] Bolsenkötter, II. : Vergleichende Betrachtung der Metoden zur Beurteilung der Grundwasser-Neubildung. Die Wasserwirtsehaft. 1963/3. [ 13] Szabó L. : Az öntözési normák helyszíni meghatározása nagyüzemi szántóföldi öntözésnél. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. 1957. [14] Medgyesi I.—Zahorán J. : A talaj vízmozgás meghatározása radioaktív izotópokkal. Hidrológiai Közlöny. 1960. 6. sz. [15] Szabó L.—Szalay E. : Liziméteres mérések. Hidrológiai Közlöny. 1902. 5. sz. [16] VITUKI : Magyarország hidrológiai atlasza. 11/2. Hőmérsékleti és párolgási viszonyok. [17] Szabó L. : Vízháztartási vizsgálatok a kutakkal történő vízbeszerzés érdekében. Hidrológiai Közlöny. 1962. 2. sz. [18] Szabó L. Leszúróliengeres berendezések a talaj víznyelőképességének helyszíni meghatározására. Hidrológiai Közlöny. 1964. 6. sz. [19] Németh L. : A mecseki perm antiklinális repedésvizei. Hidrológiai Közlöny. 1964. 8. sz. [20] Szabó L. : Csapadék-beszivárgás és a tortyogói víztermelés kapcsolatának vizsgálata. Vízügyi Közlemények. 1964. 2. sz. [21] Ubell K. : A talaj vízháztartás ós jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában. Vízügyi Közlemények. 1959. 2. sz. MCCJIE^OBAHME nPMTOKA PPyHTOBblX M nJlACTOBblX BO/I B BACCEfÍHE nEM n. Peuenu—d-p Jl. Caöo—F.. CaAau CorjiacHo njiaHa.M no pa3Bi*rnio ropoaa NEI H oi<py/Kaioinnx erő npoMbiuuieHHbix npe,unpii5miH TpeőyeTCji RJIH B0fl0CHaí)>KeHHH HOBWX noTpeónTejieií ycTpoiícTBa HanopHoro TpyöonpoBOfla c -pacxo,noM BOflbi, cooTBerCTByioiuHM pacxoAV yn<e eyiuéCTByiomero TpyöonpoBoaa, HMeroigero 40 000 M

3/cyTKH. flo ocymeCTBjieHHji 3Toro njiaHa cmiTaeTca 3KOHOMHHHMM 6ojiee 3(j)(fieKTHBHoe HCn0Jlb30BaHlie MCCTHblX HCTOMHHKOB JUlfl YflOBJieTBOpenHH BOflonoTpeÖHOCTeií, yBejnuiuBaiomiixcsi H 3a STOT nepno/;. 9i<cnepTH3bi OTHOCHTejibHO npuTOKa BOAH I< rpynrie KOJIOBUEB TopTéro H nejuiepa B IICNOJIBAOBAHHBIX BO/IOHOCHblX CJI0HX 0I<a3ajIHCb pa3JHIMHbIMH. McCTHOe BOflOcnaöjKeHiie 6a3npyeTCH na yKa3aHnue KOJIOAUW. MHorne II3 CneUHa^HCTOB CHHTaiOT, LITO fleÖHT 3THX KO^OflUeB Hejib35i yisejniMHBaTb öe3 HeŐJiaronpnsiTHbix nocjie/iCTBHii. JH JiH BbiHCHeHiiH yi<a3aHHbix BonpocoB <t>TB B 1958—1960 IT. iipoBOAMJincb HccjieflOBaHHíi no BOAHOMY SajiaHcy B öaccefme nei. K STOMY őacceiÍHy npHiiaflJiewar ii BOflocőopHbie njioma/iH Mecrabix HCTOIHHKOB AJIÍI B0fl0CHaő>i<eHH>i. B pe3yjibTaTe STHX ycTaHOBJieHo, MTO : 1. Mewsy reojionmecKHMii 06pa30BaHii>iMH B 6acceiÍHe NEN nonyMiumcb BCJieflCTBHe reKTOHimecKHX JIBH>KeHHÍÍ B03M0>KH0CTH B3aHM0CB$I3II, npH ICOTOpOÜ nOBepXHOCTHbie, rpyHTOBbie, KapcTOBbie H njiacTOBbie BOÁM MoryT CMeuniBaTbCH siewjiy coőoii. TaKHM 0Őpa30M npuTOK BOflbi K oőenM rpynnaM icojiozmeB TopTero H nejuiep^ npoiicxoAHT nocpeACTBeHHbiM nyTeM H3 aTMoccftepHbix ocaflKOB B rjiyŐHHblX BOflOHOCHblX CJI05IX. 2. Mcxoflfl H3 np. nojiyroflOBoro 3anaca rpyHTOBbix BOJI Mbi ycTaHOBiijni nyTeM uccjieflOBamiH BOflHoro 6ajiaHca, ITO npii ncnojib30BaHiin MecTHbix HCTOMHHKOB B őacceiÍHe Ile<i MO>KHO nojiy<iHTb eme 10—12 THCHH M

3/cyTKH Sojibine fleönra, AOcrarnyToro no 3Ha*IHTEJIBHOMy yBejniMeHHio 3a nepnoa OT naiana NCCJIEAOBAHHH. 3. JIJIH yBejiimemia MecTHbix fleöiiTOB H.weeTCH B03M0>KH0CTb B nepBon onepeflH B paiioHe KOJiOAUeB TopTero, HJIH no 3anaflH0My HanpaBJieHnio OT 3Toro. Recharge to Groundwaters and Artesian Waters in the Pécs Basin By P. Reményi —Dr. L. Szabó—Miss É. Szalay The development plans for the town Pécs and the surrounding industrial area forecast a significantly increased demand for water and call for the construction of an additional pipeline besides the already existing Mohács—Pécs line conveying a daily discharge of 40 thousand cu.m/sec,. Until this pipeline can be completed, increased reliance on existing local resources are deemed economical to meet the continuously increasing demand. A divergence of experts' opinion could be observed as far as recharge to filtered layers of the Tortyogó— Pellérd group of wells is concerned. These wells form the basis of local water production. It, was repeatedly maintained that local resources cannot be exhausted any more without unwanted consequences. For clearing these problems waterbalance studies were performed by the Institute for Geodetical and Soil Surveys in 1958—60 over the Pécs Basin including the catchment areas of local sources of water. As a result of this study the following relevant conclusions could be arrived at : 1. Owing to tectonic rnovements, the possibility of hydrological communication has developed between various geological formations of the Pécs Basin, so that an opportunity for mixing is offered to different groundwaters, karstic and artesian waters, as well as surface waters. Consequently recharge to the deep waterbearing layers of both the Tortyogó and Pellérd well groups originates indirectly from precipitation. 2. Relving on waterbalance studies based on about semi-annual changes in groundwater storage, it could be established that the exploitation of local water resources is capable of yielding an additional amount of 10—12 thousand cu. m daily- even beyond the significantly increased water production in the period following the study. 3. Most favourable conditions for increasing local water production exist in the area of the Tortyogó well group, which can be expanded readily towards NW.