Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
12. szám - Dr. Rétháti László: A talajvízjárást befolyásoló természetes és mesterséges tényezők változásának vizsgálata
534 Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. Rétháti L.: A talajvízjárást befolyásoló tényezők co 00 00 CD <M LO (M t^ Ti 1 [ [ tí 1 CO CO CD eo Ti CD C5 LO TÍ TÍ LO LO o TÍ LO 03 CD co 00 C5 LO LO LO TÍ r •M 00 CD 1 CO •D CO o CD 00 LO CD LO G5 LO TÍ IM LO 00 LO R CD 1LO CD 00 LO OS LO co LO 00 LO OI LO I TÍ 1 TÍ (M LO Ti 1 Ti o LO CM LO 00 LO riOS CD t as LO 02 LO 00 0 1 •M 1 Ci 00 •M i LO 00 TÍ 00 0 1 o co CD co N tOS CO CD 00 co Cl X CO LO 00 00 00 c— CD cö I> LO TÍ 00 TÍ [ 00 I 05 LLO cLO LO co CD « 00 <M co LO LO TÍ o t— CO o 00 IM LO C5 CD X TÍ LO Ico <M t-" TÍ <M co CD (M TÍ CD OS LO o LO I— LO CO LO r LO CO LO OS 00 LO tc= LO [ 00 Ti 00 XI Ci LO LO r0 1 CO Ti tCO CM K3 CD LO !M CD [ 00 Ti CD (M I TI o LO Ti IM Ti Ti LO TÍ LO cn LO <M TÍ LO LO CO co TÍ CO Ti Tí CO O CO LO Ti O LO co Ti LO Ti TÍ 00 LO [IM 00 CD IM CD CM 00 co OI TÍ o <M TÍ co a 00 co TÍ LO CO IM <M Ti IM IM CO 00 Ti CO LO TÍ Ti Ti LO TÍ o LO CO LO co co OS IM co IM o TJL ITi Ti CD LO co LO c— TÍ IriLO 05 TÍ t— LO IM CD co CD TÍ CO LO r>o LO CD CD co [ 00 LO C5 LO Ti LO LO LO CO LO Ti Ti 00 CD CO 00 co o o C5 Ti Ti co 00 CO CO LO 00 1 co co Ti co LO LO CO 00 LO co 00 co co rr CD CO LO o CD Ti LO CM CO ÍN Ti TÍ CB o o o o C3 C3 LO CO co OJ CO (35 CO CD O o o o T—t to Ti LO C5 Ti Ci co a> 00 a LO CO o o O O O O rt 1C5 co C5 Ti co o Ti o o LO 00 co 00 o o 00 Tí LO l> 00 00 o C5 00 co co 00 LO co rLO co Ti TÍ tco (M CO rTÍ tIM CO <M TÍ 00 co IM LO Ci LO LO « co OS LO co LO CO <M CO IM CO co l— co CO co LO <N LO LO TÍ co LO TÍ co (M TÍ CM Ti co CO co co CO CO Ti IM CO LO TÍ (M 1IM KÖV a terep alatt LO co LO I co co co a> CO (M IM Tí CD LO <M IM CO Tí 00 co co (M O Ti C— LO r-. Kút TÍ co IM 00* o co Ti rco oo" 00 (M 6 CO co íCO CO cd LO cd IM <M ai CD Ti 60 Cö Az adatok szerint a szóbanforgó 28 év alatt 1940—45 között igen magas, 1936—39 között igen alacsony talaj vízállás alakult ki. Viszonylag magasnak kell minősítenünk az 1956—58 közötti, viszonylag alacsonynak az 1948—52 közötti időszakot. Ha az 1. táblázat KÖV-eit egy-egy éven belül összehasonlítjuk, megfigyelhetjük, hogy azok az átlaghoz képest kisebb-nagyobb mértékben szórnak. A táblázat utolsó sora naptári évenként megadja az azévi középtől való átlagos eltérések nagyságát (5. ábra). Ezek szerint a két magas vízállású periódusban az átlagos eltérés közel azonos, a mély talajvízállásúak közül az 1948—52 éveké lényegesen alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy ez az időszak általánosabb érvénvű volt, mint az 1986—39-es. A magas és mély vízállású évcsoportok „súlypontjait" egymáshoz viszonyítva jól felismerhetők a nagy hidrológiai periódusok, a talajvízállás sokévi szabályos hullámzása. A magas vízállású évcsoportok súlypontjai (1942—43., illetve 1957.) között 12—13 év különbség van, pontosan ugyanennyi az alacsony vízállású évcsoportok súlypontjai (1937—38 és 1950) közötti különbség is. Ebből arra következtethetünk, hogy a hidrológiai periódus hullámhossza 12—13 év. Egyes kutatók szerint a napfolttevékenység döntő kihatással van az időjárásra, így a csapadék mennyiségére és a párolgást befolyásoló hőmérsékleti viszonyok alakulására is. Ha a talajvízállás szélső értékeit ebből a szempontból vizsgáljuk, a közvetlenül csapadékból táplálkozó típusokat kell kiválasztanunk, melyeknél a késleltetés mértéke nem nagy (1. később). Az évi relatív NV-ek alakulása Az építőiparban az évi átlagos NV-ek a várható maximális talajvízszint értékelése szempontjából játszanak igen nagy szerepet. Érdekes megfigyeléseket tehetünk, ha kutanként és évenként kiszámítjuk a szabályos vízjárású kutak évi NV-einek az 1936—60. között észlelt szélső vízállásokhoz viszonyított relatív értékeit (3. táblázat). a) A 28 éves időszakra jellemző LNV időpontja 2 kútban 1940-re, 3 kútban 1941-re, 4 kútban 1942-re, 1 kútban 1945-re esett, azzal az általános hiedelemmel szemben, hogy az 1940. és 41. évek voltak a legmagasabb talajvízállásúak. b) Annak oka, hogy a tetőzés az évi KÖV-ef illetően 1941-re esik (3. táblázat utolsó sora), az kell, hogy legyen, hogy a csapadékos időszak — amely 1941-ben fejeződött be — 1942 tavaszán még igen magas vízállást idézett elő, ugyanezen év csapadékhiánya viszont a nyári félév, és ezzel az egész év átlagát már le tudta szorítani. c) Ha különválasztjuk a magas- és mélyszintű kutakat (a 3. táblázat KÖV-adatai szerint), a magas talaj vízállású évek NV-einek átlagára a következő értékeket nyerjük :
