Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dávidné Deli Matild: Légbefúvásos INKA medence laboratóriumi vizsgálata

523 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Légbefúvásos INKA medence laboratóriumi vizsgálata DÁVIDNÉ, DELI MATILD* A települések, valamint az ipartelepek foko­zódó szennyvízmennyisége megköveteli a lehető legoptimálisabb körülmények között működő és tisztító berendezések alkalmazását. Ilyen körül­ményeket igyekeznek biztosítani az eleveniszapos tisztítóberendezések is. A következőkben az ele­veniszapos berendezéseknek olyan kialakítási mód­ját vizsgáltuk meg, amelyeknél az oxidációs és az ülepítő tér egybeépített. Ilyen berendezés az USA-ban zsebtelep néven ismert medence (Íja ábra). valamint az NSZK-ban Knerr által bemutatott (1/b ábra) berendezés. Ezek a berendezések azon­ban hidraulikai szempontból még nem tekint­hetők a legkedvezőbb vonalozásúaknak. Hazánkban Benedek Pál—Dékei Aurél ve­zette be az ülepítővel egybeépített oxidációs medence gondolatát (ljc ábra). A medence hidra ­ulikailag már kedvezőbb kialakítású és a Horváth Imre által javasolt változtatások után valószínű­leg helyes áramképet eredményez [7]. A tanulmánynak az anyaga ezen berendezé­sek egy közbenső változatát mutatja be. Gyakor­lati megvalósítása ugyan még bizonyos hátránnyal járna. Pl. Horváth Imre szerint : „Válaszfal nél­küli levegőztető medence esetében az utóülepítő nem csatlakoztatható közvetlenül a levegőztető térhez. Ez elsősorban abból következik, hogy ilyen esetekben az ülepítő mélysége túlzottan kicsire adódnék, ami a lebegő iszapfelhő kialakulását nem tenné lehetővé, illetőleg az utóülepítőben levő eleveniszap elúszását vonná maga után." Mind­amellett szükségesnek tartjuk ezen vizsgálat be­mutatását, mert igen figyelemreméltó eredménye­ket mutat fel az egymás mellé épített nagy és kis sebességű terek együttműködésére vonatkozóan. A modellkísérletek** többek között a követ­kező vizsgálatokra terjedtek ki : 1. Újrendszerű INKA medencealakban ki­alakuló áramlástani viszonyok felderítése, különös tekintettel 2. a sebességeloszlás konkrét meghatározá­sára. Ezen vizsgálatokat a medencét 1:3 arányban ülepítő, illetve levegőztető térre felosztó merülő­fal merülési mélységének, valamint vízfelszínhez viszonyított hajlásszögének változtatása eseteiben vizsgáltuk, különböző lev'egőadagolás mellett. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a kísér­letek folyamán tiszta vizet alkalmaztunk, valamint a * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszék, Budapest. ** Az : említett utóülepítővel egybeépített oxidá­ciós medence laboratóriumi vizsgálatát az ÉM MÉLYÉ P­TERV megbízásából az ÉKME Vízgazdálkodási Tan­szék laboratóriumában végeztük el. A megbízható műszaki ellenőre Horváth Tmrc tudományos munkatárs volt. Os b, Sűrített levegő Elvezető Levegőztető tér l/a, b, e ábra. Különböző rendszerű, ülepítővel egybeépített légbefúvásos medencék kísérletek adataiból származó megállapítások elsősor­ban a hidraulikai folyamatokra vonatkoznak éspedig a modell viszonvai között. 1. A modell jellemzése A modellberendezés szögvasakkal merevített me­dencéből áll. A hajlított fémlemezből kialakított me­dence (1. kép) elülső, a medence terét határoló oldalfala az átlátszóság érdekében üvegtábla volt. Ily módon valóban sikerült az áramlási folvamatok közvetlen Sűrített levegő Elvezető vályú

Next

/
Oldalképek
Tartalom