Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve

494 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. Hozzászólások: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium okszerű kiegészítése és az észlelési anyag közkinccsé tételének megszervezése jellegzetes decennium-feladat, amely kutatómunkával párosul. 1.8 Hidrológiai előrejelzések Új feladatként a jégviszonyokra és a mélységi vízkészletek változásaira vonatkozó előrejelzések szerepelnek. Ezenkívül az árvízjelző szolgálat decentralizálását és a kisebb vízfolyásokra való kiterjesztését irányozza elő a terv, különös tekintettel a távjelző műszerek és a radarmérések beállításával adódó lehetőségekre. Gondoltunk a korszerű műszaki segédeszközöknek, a statisztikai és számítógépeknek az előrejelzés szolgálatába állítására is. 2. Vízminőségi vizsgálatok 2.1 Vízhőmérséklet Észlelőállomásaink számának mérsékelt szaporítása mellett néhány vízhőmérséklet-író műszer beállítását vettük tervbe. A hőháztartási vizsgálatok céljaira ugyanis a napi egyszeri hőfokmérés nem elegendő. 2.2 A vízminőségi vizsgálatok Az adatgyűjtés terén a vízmintavételek és a vízhozam mérések összehangolása, továbbá 11 automatikus vízminőség-ellenőrző állomás létesítése a terv döntő jelentőségű lépése. Az elemzések biológiai és toxikológiai vizsgálattal fognak bővülni. Mindez biztos alapot nyújt majd vizeink tisztaságának védelméhez és az egyes folyószakaszok maximális terhelhetőségének megállapításához. A vízminőségi viszonyok ismeretét a folyók öntisztító képességét szemléltető hossz-szelvények szerkesztése, a különféle vízminőségi jellemzők és a vízhozam közötti összefüggések értékelése, és nem utolsó sorban az öntözés céljait szolgáló tározók vizének éven belüli minőségi változásaira vonatkozó alapadatok összeállítása fogja bővíteni. A tervezett kutatások főként a vizek védelmét szolgálják, de említésre méltók a csapadékvizek összetételére és a felszíni vizek minőségének levegőztetéssel való megjavítására vonatkozóan tervezett vizsgálatok is. A vízminőségi kutatások fontosságának megvilágítására utaljunk egyrészt a féreg- és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyák térhódítására a mezőgazdaságban, hiszen bizonyos hányaduk közvetlenül vagy a talajon keresztül feltétlenül a vizekbe jut. Émlítsük másrészt a rohamosan fejlődő vegyipart, amelynek szennyvizei egy-egy pontra koncentrálva terhelik vízfolyásainkat. Ne feledjük a közkedvelt, de nehezen lebomló műmosószereket és korunk jellegzetesen veszedelmes szennyező anyagait, az ásványolajat és származékait sem. Köztudomású, hogy ezeknek a karcinogén anyagoknak, éppúgy mint a sugárzó hatásoknak, nincs megengedhető küszöbértéke. Káros hatásuk egyelőre kiszámíthatatlan módon halmozódik a szervezetben, sőt tovább is adódhat. 3. Erózió, mederalakulás, hordalékszállítás 3.1 Erózió-tanulmányok Az adatgyűjtés körében a meglevő kísérleti területek munkájának összehangolása és néhány nagyobb, az eróziótól különösen veszélyeztetett dunántúli területnek a megfigyelésekbe való bekapcsolása a terv legjelentősebb pontja. Az erózió ütemét feltüntető térkép szerkesztése a talajvédelmi intézkedések célszerű megtervezését fogja segíteni. A kutatás terén elsősorban az erózió mechanizmusának és a különféle talajvédelmi munkálatok hatékonyságának vizsgálatát irányoztuk elő. 3.2 Mederalakulás A tervben 10 folyó teljes vízrajzi felvételének megismétlése szerepel 1760 km hosszban, továbbá egy kísérleti folyószakasz berendezése morfológiai tanulmányok céljaira. A Vízrajzi Atlasz sorozatban a Tisza, a Mura, az Ipoly, a Szamos, a Sajó és a Maros anyaga fog megjelenni. A kutatás kiemelkedő tárgya a mederbeli hordalékképződés. 3.3 Hordalékszállítás Az adatgyűjtést 18 további állomás lebegő hordalékának folyamatos mérésére kívánjuk kiterjeszteni. A kutatás előterében a hordalékmozgás mechanizmusa áll, de szerepel a tervben a hordalékszállítás meghatározására szolgáló számításmódok kidolgozása is. 4. Az emberi tevékenység hatása a hidrológiai jelenségekre Minden beavatkozásunk a természet rendjébe befolyásolja valamiképpen a víz körforgását, és ezért a hasznosítható vízkészletet is érinti. A munkaterv a legnagyobb változásokat előidéző munkálatok : a folyócsatornázás, a belvízgazdálkodás és az öntözés hatásainak vizsgálatát irányozza elő. Külön említésre méltó egyrészről a korszerű agrotechnika és a talaj nedvességháztartása, másrészről a felszín alatti vízkészlet fokozottabb igénybevétele és az utánpótlódás közötti kapcsolat tervezett vizsgálata. 5. Szakképzés A hidrológusképzés ill, a hidrológia oktatása tekintetében a terv nem irányoz elő változást. A más országoknak nyújtandó segítség keretében Magyarország évente átlag 2 ösztöndíjat ajánlott fel külföldi szakemberek számára, és a fejlődő országok hidrológusai részére angolnyelvű továbbképző tanfolyamot szervez. 6. Tapasztalatcsere és adatközlés A munkaterv a kiadványokkal és a nemzetközi tudományos élettel kapcsolatban a következő célkitűzéseket tartalmazza : 6.1 Kiadványok Évente legalább 2 magyar tanulmány teljes terjedelmű fordításának kiadását valamely világnyelven és a Nemzetközi Hidrológiai Bibliográfia