Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Bedeus Károly: Elektromos analógiás berendezések alkalmazása a hidraulikában

466 Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. Bedeus K.: Elektromos analógiás berendezések Integráló erősítő Integráló erőst tő Szorzó erős hő t> L Erősítő Ue K, Un Ua = —^(U e i + U e 2 + ...U e Í>tD>7?Í> dx 2 dx ~C-f(xby T m Fiiggvóng­generófor 7. ábra. Integrálóerősítő Puc. 7. YcuAumeAb öah uHtnezpupoeaHUH Abb. 7. Integrations- Verstárker állandóval szorozza, azaz az U a kapcsokon e szor­zatot kapjuk meg. Ugyanez a berendezés alkalmas osztásra is. Ebben az esetben egyszerűen reciprok értékkel kell szorozni. Az alapberendezésnek a 6. ábra szerinti kibő­vítése módot nyújt összeadásra. Ezen kapcsolási vázlat kimenőfeszültségét a következő képlet adja: Rg, Re A képletből látható, hogy a vázlat szerint el­készített berendezés összeadásra alkalmas, ameny­nyiben a bemenőkapcsokra adott feszültségeket összeadja. Ha az R e ellenállások nem egyformák, hanem a szükséges szorzótényező szerint változ­nak, úgy módunkban van az összeadandó mennyi­ségeket még egy állandóval szorozni vagy osztani is. Ez különben az alapképletből egyenesen követ­kezik. x\ 7. ábra szerinti berendezés integrálásra alkalmas. Ennek a berendezésnek a kimenő feszültségét az alábbi képlet adja: U a = — B* c [ Uedt + k 1 A k\ a kezdeti feltételt képviseli és azt a kon­denzátor kapcsaira egyenáramú feszültségként adjuk rá. Az U e kapcsokon beadott jel az U„ kapcsokon integrálva jelentkezik, de egyben -—-— állan­Re" Cg dóval is szoroztuk. A differenciálás művelete elvileg ugyanezzel a berendezéssel elvégezhető, csupán a kondenzátort és az ellenállást kell felcserélnünk. Gyakorlatilag azonban ezt az eljárást csak igen ritkán alkalmaz­zák, mert a készülék a bemenetre jutó elektromos zavarokat igen hatásosan erősíti, másrészről be­gerjedésre hajlamos, ami jelentős pontatlanságokra vezet. Annál is inkább nem alkalmazzák, mivel ez a nehézség igen könnyen megkerülhető azáltal, hogy a megoldandó differenciál egyenletet a leg­magasabb differenciál hányadost tartalmazó tagra fejezzük ki. Ebben az esetben ugyanis az egyenlet megoldásánál differenciálás műveletére nincs szük­ség, kizárólag csak integrálnunk kell. Példaképpen bemutatunk egy oly berendezést, amely a Mat­8. ábra. Mathieu—Hill-féle differenciálegyenlet megol­dására alkalmas erősítős modell Puc. 8. ModeAb-ycuAumeAb, npuiodmiü öah paspemenusi ducf)0epeHi}uaAbHoeo ypaenenuR muna Mammbo-XuAA Abb. 8. Zur Lösung der Mathieu-Hillschen Differenzial­gleichung geeignetes Modell mit Verstárker Meu—Hill féle differenciálegyenlet megoldására alkalmas. d 2u -^ r + c<p(x)-y = 0. Ezt az alábbi kedvező alakra hozva : d hj dx 2 = -c-<p{x)-y. A berendezés kapcsolási sémáját a 8. ábra mutatja. A berendezés — amint látható — két integ­ráló erősítőből, egy függvény multiplikátorból és egy függvénygenerátorból áll. Tételezzük fel, hogy az első erősítő bemenetén d 2y dx 2 tag van jelen. Integrálás után az első erősítő után dy dx alak fog jelentkezni. Második integrálás után nyilván­valóan y-t fogjuk megkapni. A rp (x) függvényt a függvénygenerátorral állítjuk elő. E függvény bár­milyen lehet. A függvénygenerátorban keletkező <p (x) jelet és az előbb kapott y jelet a függvény­multiplikátorba vezetjük, amely a kettőt össze­szorozza és kimenetén a —x • f(x)-y függvény­nek megfelelő jel keletkezik. Egyenletünk értelmé­ben ez éppen egyenlő a feltételezett bemenőjellel, a kettőt tehát egyenlővé tehetjük, azaz elektro­mosan összeköthetjük. Az y (x)-nek megfelelő helyen végzett feszültségméréssel a differenciál­egyenlet megoldásának görbéjét felvehetjük. Fe­szültségmérőként természetesen nem közönséges voltmérőt használunk, hanem regisztráló beren­dezést vagy oszcilloszkópot kapcsolunk a mérendő pontra. Látható, hogy ez a differenciálegyenlet, amelynek csak egy c értékre való kiszámítása egy matematikust hetekig foglalkoztatna, két erősítő­vel, egy függvénygenerátorral és egy függvény multiplikátorral, tehát aránylag egyszerű beren­dezéssel, c-nek minden kívánt értékére perceken belül megoldható. Módunkban áll nemcsak az y (x) értéket megfigyelni, de a megfelelő összekötő pontokon a differenciálegyenlet egyes tagjait külön is vizsgálhatjuk, t = 0 időpontban az erő­sítők rövidre zárt állapotban vannak, a görbe fel­vétele e rövidre záró kontaktusok nyitásával kez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom