Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Schmieder Antal: A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján (II. rész)

Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 456 rétegvíz utánpótlódás. Ez gyakorlatilag a vízmérleg idő szerinti integrálértékéből számítható. A szerkesztés és számítás eredményét a 4. táblázat összegezi. 4. táblázat A vizsgált víztároló rétegek összesített vízmérlegalakulása Taönuifa 4. H3MeneHue cyMMapnoeo eodHOZo öajtanca pacCMompemibix eodoHocnux CAoee Tabelle 4. Verlauf der summierten Wasserbilanz der untersuchten wasserspeichernden Schichten A víztároló réteg jele Rugalmas AVR K] Tárolt AVT [m»] Csapolt AVcs [m

3] AVT1 AVc, r%] f—I/a, I/b ~ 3 000 >0,4.10i 0,4-10

6 100 11/0 ~ 5 000 >1,2.10" 1,6 • 10® 75 III/O ~ 8 200 1,0.10

6 2,2.10® 45 IV/O ~12000 ~0,0 3,0 • 10° 0 2 28 200 2,6 • 10

6 7,2 • 10' ~35 A víztároló réteg jele Átlag Qui [m

3/perc] Sz. sáv Bi [km] Faji. vízutánp. qui [m

3/perc/km] f—I/a, I/b 0 4,2 — II/0 0,9 6,0 0,15 III/O 1,0 3,1 0,32 IV/0 2,3 5,0 0,46 Z 4,2 — 0,93 A vizsgálat közvetlenül kimutatja, hogy a rétegekből kitermelt vízmennyiség 0,4%-a rugalmas, 35%-a tárolt és ~65%-a utánpótlódó vízmennyiség volt. A táblázat és a mellékletek összehasonlításával megállapítható az is, hogy a víztároló rétegek térbeli helyzete, az utánpótlódást biztosító feltételek kapcsolata és az utánpótlódó vízmennyiség között szoros kapcsolat van. A vizsgálat természetesen az összes víz meny nyiség számbavétele mellett kiterjedhet a pillanatnyi vízhozamok vizsgálatára is, amit a 11. ábra adatai alapján az 5. táblázat foglal össze. 5. táblázat A vizsgált víztároló rétegek időegységre vonatkoztatott vízmérlege Taö/iutfa 5. Bodmiü öa/iaHC paccMompeHHbix eodonoenux c/ioee 3a eduHutfy epejuenu Tabelle 5. Auf die Zeiteinheit bezogene Wasserbilanz der untersuchten wasserspeichernden Schichten 0 12 3 4 5 6 7[mi] 16. ábra. A vízvezető rétegek fajlagos infiltrációs és oldalirányú vizutánpótlódása a visontai területen <t>ueypa 16. ydeAbHbiü npumoK no UHtpuAbmpatfuu u no öoKoeoMy HanpaeAenuw e eodonoenux CAOHX e padone Buuionma Abb. 16. Spezifische Wasserspeisung durch Infiltration und seitlichem Zufluss für die wasserführenden Schichten im Gebiet von Visonta megoszlásban is (Q

ujBi — qi) számszerű egyezés van. Ez a számszerű egyezés a vizsgálatok, egyben az azokból levont következtetések helyességét is bizonyítja. A vízutánpótlódás mennyiségi ismeretében helyileg is meghatározható a vízutánpótlódást biztosító csapadékmagasság, a beszivárgási százalék, sőt rétegenként az átszivárgási tényező is. A vízutánpótlódás a visontai területen kb. 18 km

2-t érint, ebből aktív felület (I. rész, 5. ábra) kb. 13,1 km

2. A vízvezető felületen átlagban átszivárgó vízmennyiség : ,

1

03

= 5'

2

5„-,

1

0:;f'

2 ^ 170 mm /év (8) h' = F 13,1 • 10® Az aktív felületre vonatkozó beszivárgási tényező, a helyi csapadék magasság figyelembevételével: 170 «i = 600 0,3. A vízhozamok pillanatnyi értékei, mint láthatók, pontosan azonos eredményt adnak, mint amit a természetes szivárgási állapot mutat (16. ábra). Megállapítható, hogy a vízutánpótlódásban nemcsak összegezve, hanem rétegenkénti A vízszínsüllyesztés hatására az utánpótlódó vízmennyiséget teljes mértékben kitermelték, tehát a taiajvízpárolgás közel zérus volt. Az összes vízutánpótlódás, mint látható, kb. megegyezik azzal az értékkel, amit a regionális vizsgálatokból a rétegvíz-utánpótlódás és a talajvízszín évi ingadozása összegéből kimutattunk. hab = ht -j-|- h

r cid 160 mm/év. Ebből következik, hogy a talaj vízpárolgás a víztermelés fokozásával csökken és növekszik a rétegvíz utánpótlódás. A kitermelhető maximális utánpótlódó vízmennyiség (h ök = = ht -f- h

T od 150 mm/év = állandó) közel állandó érték, melynek túllépésével már regionális vízszínsüllyedés következik majd be.