Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
10. szám - Egyesületi és műszaki hírek
446 Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. Léczfalvy S.: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés fassungsmethode berichtet, und zwar über die die sogenannte unterirdische Speicherung ausgestaltende Quellfassung. Dieses Verfahren ermöglicht eine Anpassung der natürlichen Quellergüsse an die Anforderungen der Verbraucher und zwar bei NQ in steigerndem, bei HQ in verminderndem Sinn. Abhangig davon, ob die Quelle aus dem unterirdischen Speicherraum jáhrliche, monatliche, oder Tagesspitzen befriedigt, kann von Quellfassungen für Jahres-, Monats-, oder Tages-Speicherung gesproehen werden. Als Quellfassung für Jahresspeicherung behandelt der Beitrag den Bau und Betrieb der Ferenc-Quelle, die für die Befriedigung der Sommerspitzen 50—65 000 m 3 Trinkwasser zu speiehern vermag. Ebenfalls wird die Fassung der János-Quelle beschrieben, die zwecks Erhöhung der kleinen Ergüsse im Sommer 100 m 3 Wasser speichert. Weitere Quellfassungen mit unterirdiseher Speicherung behandelt der Beitrag, und zwar die Quellfassungen Nosztori-Forrás, Mosó-Forrás und Lázbérci-forrás. Hinsichtlich ihrer Abmessungen ist die Quellfassung der Szinva für die Stadt Miskolc interessant. Der mittlere Quellerguss betrágt námlich 21 000 l/Min, wáhrend der Höchsterguss auch 200 000 l/Min erreichen kann. Nach einer Beschreibung der Erschliessung und des Ausbaus dieser aus den Höhlengangen im Trias-Kalkstein entspringenden Quelle, behandelt der Beitrag noch einige andere kleinere und für verschiedene Zwecke (u. a. auch ásteitische Zwecke) ausgeführte Quellfassungen. Egyesületi és Rovatvezető : A Balneológiai Szakosztály március 19- klubestjén dr. Gziráky József a magyarországi gyógyfürdők fejlesztési problémáiról, dr. Bauer Jenő pedig Budapest gyógyfürdőinek idegenforgalmi szempontból történő fejlesztési terveiről tartott előadást, élénk vita kíséretében. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály május 14-i ülésén Abos Bruno a víz derítését elősegítő anyagokról, dr. Bozzay Józsefné az ezekkel végezhető új víztisztítási eljárásokról adott elő. Az első előadás főleg a vízben oldódó polimerek (polielektrolitok) derítést javító hatásával, a második pedig a Fővárosi Vízműveknél létesített függőleges áramlású kísérleti derítőberendezéssel lefolytatott vizsgálatok eredményeinek értékelésével foglalkozott. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal közös, április 20-i előadóülésén VaTló Sándor és Rózsavölgyi Imre az afrikai Dinguiraye város (Guinea) vízmüvének tervezését és építését ismertették, majd vetítettképes élménybeszámolót adtak Guineáról. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály április 14-i előadóülésén Ilaszpra Ottó a vízépítési szerkezetek rezgéstani kismintavizsgálatának elméleti alapjairól adott elő. Az előadás megjelölt néhány olyan módszert, amelyekkel bármely modellanyag alkalmazása esetén a rezgéstani hasonlóság biztosítható. A Szakosztály április 27-i vitaülésén a belvízgazdálkodási iránytervek vitája keretében a síkvidéki komplex vízrendezésről Szeifert Gyula (Nyíregyháza), Balló Iván (Szeged) és Ambrus Lajos (Gyula) tartott vitaindító előadást, amelyben az Alföld egyes meghatározott vidékeire vonatkozóan készített komplex irányterveket ismertették. A Szakosztály május 5-i előadóülésén D. Kramer, delfti műegyetemi tanár, Társaságunk tiszteleti tagja a. holland Delta-tervről, s ennek részleteként tengerágak elzárásánál fellépő áramlási sebességeknek hatásáról tartott előadást. A Szakosztály május 12-i előadóülésén Kienitz Gábor és Csontos Kornél hollandiai tanulmányútjuk tapasztalatairól, az 1964. őszén Wageningenben, a Nemzetközi Mezőgazdasági Központ által rendezett lecsapolási mérnöki továbbképző tanfolyamon hallottakról számoltak be vetített képekkel kísért előadásukban. A Szennyvíz Szakosztály április 28-i vitaülésén Farkas Péter : „Eleveniszap endogén fázisának vizsgálatához ajánlott módszertan" c. előadása hangzott el. A Szakosztály május 26-i vitaülésén dr. Salamin Pál egyetemi tanár a víz- és szennyvíztisztító medencék hidraulikai problémáiról adott elő. Előadásában kitért a zsír-olaj- és homokfogók, ülepítők, derítők, levegőztetők és egyéb medencék ismertetésére és jó működésének hidraulikai feltételeire. Foglalkozott a laboműszaki hírek VÁGÁS ISTVÁN ratóriumi vizsgálatokkal elért elméleti és gyakorlati eredményekkel és a kísérleti módszer problémáival. A Vízgazdálkodási Szakcsoport június 1-i vitaülésén Dóra Tibor a II. Tiszai Vízlépcső távlati vízkészletgazdálkodásunkban betöltendő szerepéről adott elő. Felmérte a számításba vehető vízkészletet, a vízfogyasztás mennyiségi és időbeli viszonyait, a tározós vízpótlás kérdéseit. A Nyíregyházi Csoport április 21-i előadóülésén Szeifert Gyula a „Nyírség komplex vízgazdálkodása" c. tanulmány ismertetése keretében a Nyírségben tervezett és kivitelezett dombvidéki tározókkal kapcsolatos kutatásokat tárgyalta. A Csoport május 12-i ülésén Major Pál (Budapest) a szűrőszerkezeteknek a kutak vízhozamára gyakorolt hatásáról, Laczkó Ágnes (Budapest) pedig a csőkutak kapcsolásának kérdéseiről adott elő. A Szegedi Csoport április 28-i ülésén Pálfai Imre a Dél-Tiszántúlon létesült csőkutas öntözésekkel kapcsolatos vízminőségi vizsgálatok eredményeiről és vízföldtani vonatkozásairól a szarvasi ÖRKI-ben végzett vizsgálatainak eredményeit ismertette. A Csoport május 19-i ülésén dr. Öllős Géza és Vágás István a csőkutakra vonatkozó egyes újabb elméleti és gyakorlati kérdéseket ismertettek. A Borsodi Csoport Vízgazdálkodási és Vízellátási Szakosztálya április 20-án szakirodalmi ismertetést rendezett. A május 4-i ülésen Gerhard Kálmán az 1964. évi salzburgi vízminőségi kongresszusról tartott vetítettképes beszámolót. A Borsodi Csoport május 5-én és 6-án a Bükk vízföldtani viszonyairól ankétot rendezett. Az ankéton a következő előadások szerepeltek : 1. Piukovics József : A Bükk jelentősége Miskolc város vízellátásában. 2. Dr. Szabó Gyula : A Bükk meteorológiai viszonyai, különös tekintettel a csapadékviszonyokra ós az elpárolgásra. 3. Dr. Balogh Kálmán : A Bükk földtani felépítése, különös tekintettel a kőzetek vízzel szembeni viselkedésére. 4. Tóth József : Forrásmegfigyelések a Bükkben. 5. Dr. Kessler Hubert : Források és víznyelők összefüggései. 6. Király Lajos : Felszíni víztározási lehetőségek a Bükkben. 7. Juhász Andor : Földalatti víztározási lehetőségek. 8. Szabó László : Jelentősebb bükki barlangok. 9. A Bükk előterének vízföldtani viszonyai : Északkeleti rész : Borbély Sándor. Délkeleti rész : Schmieder Antal. Északnyugati rész : Varró Tibor. Nyugati rész : Horváth Sándor. Az előadásokat vita, majd a Bükk-fennsíkra vezetett tanulmányi kirándulás követte.
