Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
10. szám - Dr.Léczfalvy Sándor: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés a gyakorlatban
Léczfalvy S.: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 435 változott kutanként.) Ezután hajtottuk végre a robbantásokat, mégpedig trotillal. Példaképpen bemutatom a 2. sz. kút robbantási vázlatát az 5. ábrán. Itt 3 db 20 kg-os trotil tölteteket használtunk (egy-egy töltet hossz kb. 2 m volt). Először robbantottunk a kútfenéken 160 m-en, majd 140 m-es mélységben és végül 120 m mélységben a csősaru alatt 16 m-re. A többi kúton is nagyjából ugyanilyen módon történt a robbantás. (A víz nyugalmi szintje kb. a terepszintnél volt.) A kutakban nagy mennyiségű robbantási törmelék keletkezett. (A tihanyi kútban pl. 10 m 3.) Ennek az eltávolítását sósavval gyorsítottuk meg. A sósav és a finomra eloszlott mészkő reakciója folytán széndioxid gáz keletkezik, a keletkezett gáz a kútban levő törmeléket kihajítja. A sósavazás úgy történt, hogy a fúróval a kútban levő törmelék alá behatolunk kb. 1 m-re és itt 700—1400 liter, 10%-os sósavat nyomtunk be szivattyúval. A keletkezett széndioxid azután a felette levő törmeléket, iszapos vizet a kútból magasan kidobta. Ezt többször megismételve, egészen a kútfenékig hatolva, a kutat kitisztítottuk. A sósavazás után keletkezett apróbb törmeléket azután szárazjéggel (szilárd C0 2) távolítottuk el. Ennek a kezelésnek elve szintén az, hogy a szilárd C0 2 >, amely kb. —78 C fokú, a viszonylag meleg vízbe bedobva hirtelen gázzá változik és az iszapos vizet a kútból kilöki. A kútkezelési eljárások hatására a kutakon 300%-tól 1560%-ig terjedő vízhozam növekedést sikerült elérni. Pl. a tihanyi kút eredeti 85 l/perces hozamát 1330 l/percre sikerült felemelni (6. ábra). Az 1. táblázat a három kúton felhasznált robbanóanyag sósav, stb. mennyiségeket, valamint a kút jellemző adatait és a kezelés eredményességét mutatja. A három kút közül kettő (1. és 2. Zamárdi) Balatonföldvár, Zamárdi és Siófok, a tihanyi kút pedig a tihanyi motel vízellátását szolgálja. A Zamárdi kutak 1960—61-ben, a tihanyi kút pedig 1961—62-ben készült a VÍZITERV tervezése és művezetése mellett. Kivitelező : Hídépítő V. II. Forrásokból történő vízbeszerzés a forráshozamok kiegyenlítésével A források vízhozama — mint ismeretes — a forrás típusától függően nagy mértékben ingadozik. Emiatt az eddigi forrásfoglalásoknál a szabvány szerint is — csak a forrás minimális hozamait lehetett számításba venni. A VÍZITERV-ben kidolgoztunk olyan forrásfoglalási módokat, amelyekkel a források hozamait a vízfogyasztás ingadozásaihoz lehet szabályozni. Ez a felszín alatti víztározás segítségével történik. A szükségletnek és a lehetőségeknek megfelelően több helyen megvalósítottuk az éves, évszakos vagy napos felszínalatti víztározást. Az alábbiakban erre hozunk fel néhány példát. 1. A Ferenc-forrás foglalása Balatonalmádi részére A Ferenc forrás Balatonalmáditól ÉNy-ra kb. 2,5 km-re fekszik, középvízhozama 415 l/perc. Az évi össz-vízmennyisége elegendő lett volna -m ^ '/w/Ay/M X 'CD 5 <•3 l >5; -120 -m 2,0m I -ISO -161,80 203/189 r -mMészköszintteteie, cső 3. töltet 20 kg trotil 2. töltet 20 Kg trotil 1. töltet 20 kg trotil 5. ábra. A zamárdi 2. sz. kút robbantási vázlata Puc. 5. Cxejua 83pbiea KOAOdqa JVs 2 e e. 3aMapdu Abb. 5. Sprengskizze des Brunnens Nr. 2 bei Zamárdi Vízhozam, [l/p] 400 600 800 1000 1600 6. ábra. Zamárdi és tihanyi kutak Q kútkezelés előtt és után •• f(h) görbéi Puc. 6. Kpueue Q—f (h) K0A0difee e cc. 3aMapdu u Tuxaub neped u nocAe ompaöomKU KOAOdya Abb. 6. Q = f(h) = Kurven der Brunnen in Zamárdi und Tihany vor und nach der Brunnenbehandlung
