Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

1. szám - Dr. Aujeszky László: Budapest zivataros felhőszakadásai 1871 óta

46 Hidrológiai Közlöny 1965. 1. sz. HIDROMETEOROLŐGIA Budapest zivataros felhőszakadásai 1871 óta Dr. AUJESZKY LÁSZLÓ a fizikai tudományok kandidátusa Magyarországon 1871 január l-e óta működik állami meteorológiai szolgálat, amikor az Eötvös József közoktatásügyi miniszter által alapított Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet megalakult. Ezen a napon indult meg — még két évvel Buda, Pest és Óbuda városoknak fővárossá való egyesítése előtt — a megszakítás nélküli, rendszeres csapadékmérések sorozata. Az 1871 1963. közötti 93 esztendő folyamán számos nevezetes meteorológiai esemény játszódott le. Hidrometeorológiai szempontból, különösen a fővárosi csatornahálózat kiépítése szempontjából, emlékezetesek azok a kivételes arányú zivataros felhőszakadások, amelyek a 93 esztendő folyamán lejátszódtak. Mint ismeretes, nagyobb zivataros esőnek tekinthető az olyan, amely legalább 20 milliméteres csapadékot szolgáltat. Ilyen zivatarok legtöbb évben legalább egy-két alkalommal előfordulnak. Különösen heves zivatarnak tekinthető az olyan, amelynek a csapadékmennyisége eléri a 40 millimétert. Ilyen csapadékmennyiség, két-három órán belül leesve, már súlyos megterhelést jelent a vízlevezető hálózat számára. Az 1. táblázatban időrendi sorrendben közöljük azokat a budapesti zivataros esőket, amelyek elérték vagy meghaladták a 40 milliméteres csapadékmennyiséget. A táblázat összesen 38 ilyen esetet tartalmaz, vagyis az évenkénti átlagos gyakoriságuk 0,41. 1. táblázat Budapest zivataros felhőszakadásai (40 mm-t elérő csapadékkal) 1871—1963. CsapaCsapaNap dék Nap dék Nap [mm] [mm] 1874. júl. 31. 49,7 1915. jún. 20. 55,4 1875. május 18. 43,7 1915. szept. 3. 62,1 1875. jún. 26. 103,3 1920. május 5. 42,2 1878. júl. 31. 107,6 1924. jún. 2. 50,0 1880. május 9. 62,0 1924. jún. 21. 49,7 1880. május 29. 45,5 1925. júl. 16. 41,3 1881. május 11. 54,7 1929. aug. 13. 61,6 1884. aug. 9. 59,0 1931. márc. 21. 43,2 1885. júl. 9. 43,9 1934. május 18. 48,4 1889. szept. 9. 50,1 1934. szept. 2. 42,7 1891. júl. 20. 40,1 1937. május 23. 93,3 1898. ápr. 12. 40,0 1942. júl. 19. 42,9 1899. május 5. 40,9 1952. május 12. 42,5 1907. jún. 23. 42,9 1952. jún. 14. 44,8 1908. május 28. 43,3 1954. jún. 1. 78,0 1911. május 31. 48,7 1955. aug. 14. 71,0 1912. ápr. 2. 44,4 1955. aug. 16. 48,5 1912. jún. 9. 42,6 1957. jún. 21. 40,5 1914. júl. 17. 50,2 1963. szept. 8. 61,0 Meg kell jegyeznünk, hogy a táblázat nem tartalmazza a 93 esztendő összes olyan napjait, amelyeken a csapadék elérte vagy meghaladta a 40 mm-t, hanem csak a zivataros jellegű esőket. Kivételesen ugyanis előfordul, hogy egyes zivatarnélküli csapadékok is, amikor egész napon át tartanak, elérik a 40 mm-es mennyiséget . Példaként említjük meg 1877. március 9—10-ikét, amikor két nap alatt havazás alakjában esett le 73 milliméter zivatar nélküli csapadék. A 93 esztendő 1096 hónapja között 3 olyan volt, amelyben egynél több alkalommal volt Budapesten 40 mm-t elérő zivataros felhőszakadás : 1880. májusban, 1924. júniusban és 1955. augusztusban. Az utóbbi esetben a hónapnak volt még két további igen jelentékeny (egyenként 34 mm-es) zivatara is, és a teljes havi csapadékösszeg 263,1 millimétert tett ki. A 2. táblázat-hun nagvságszerinti sorrendben összeállítottuk az előfordult tíz legnagyobb felhőszakadást. (Tekintve, hogy felhőszakaclásos körülmények között a tizedmilliméterek figyelembevétele nem indokolt, az adatokat itt egész milliméterre kerekítve közöljük.) 2. táblázat A budapesti felhőszakadások rangsora Nap 1 Csapadék [mm] 1. 1878. júl. 31. 108 2. 1875. jún. 26. 103 3. 1937. május 23. 93 4. 1954. jún. 1. 78 5. 1955. aug. 14. 71 6—8. 1880. május 9. 62 1915. szept. 3. 1929. aug. 13. 9. 1963. szept. 8. 61 10. 1884. aug. 9. 59 A 10 legnagyobb felhőszakadásból 2 esik májusra, 2 júniusra, csak 1 júliusra, ellenben 3 augusztusra és 2 szeptemberre. Ez azért figyelemre méltó, mert az összes zivatarok számának maximuma, mint ismeretes, május—júniusban van, viszont augusztus és szeptember már kisebb zivatargyakoriságú hónap. A zivatarok fejlettségi foka eszerint nem halad párhuzamosan a gyakoriságukkal. A felhőszakadások jellemzése A legnevezetesebb budapesti felhőszakadások történetéből néhány hidrológiai szempontból érdekes mozzanatot ragadunk ki. A 38 felhőszakadás közül mennyiségileg és pusztító következmények szempontjából kiemelkedik az 1870-es évtized két nagy nyári felhőszakadása. Mindkettő a budai hegyvidéken olyan mértékű eróziós károkkal járt, amelyeknek a nyomai jelenleg is megvannak, ezenkívül az akkor még szabályozatlan medrű Ördögárok kivételes árhullámait idézték elő és az 1875. évi a tabáni ódon házak közt súlyos katasztrófát okozott. A felhőszakadásnak Budán számos halálos áldozata volt. A csapadékmennyiség jelentékeny része