Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Aujeszky László: A levegőfajták hidrológiai jelentősége

432 Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. Aujeszky L.: A levegőfajták hidrológiai jelentősége naptár egy kivonatát (1. táblázat), amely az 1964 . évi nyár egyik mozgalmas időjárású és levegőfajtajárású hónapjára, az augusztusra vonatkozik. 1. táblázat Mikor Mikor TartósLégtömeg megnevezése* érkezett vonult el sága, óra nap óra nap óra sága, óra Szárazföldi mérsékelt cM (júl.) 1 9 9 Szubtrópusi tengeri mT 1 9 1 20 11 Atlanti mérsékelt mM 1 20 2 4 8 Atlanti hideg mK 2 4 3 12 32 Sarkvidéki tengeri mA 3 12 4 20 32 Atlanti meleg mW 4 20 5 7 11 Atlanti mérsékelt mM 5 7 6 18 35 Atlanti meleg in W 6 18 7 24 30 Szárazföldi mérsékelt cM 8 0 8 8 8 Atlanti mérsékelt mM 8 8 8 22 14 Atlanti hideg mK 8 22 11 17 67 Atlanti meleg mW 11 17 13 17 48 Atlanti hideg mK 13 17 15 23 54 Atlanti meleg mW 15 23 17 11 36 Szárazföldi meleg cW 17 11 17 16 5 Atlanti meleg mW 17 16 19 15 47 Atlanti mérsékelt mM 19 15 19 20 5 Atlanti hideg mK 19 20 20 15 19 Sarkvidéki tengeri mA 20 15 21 10 19 Szárazföldi mérsékelt cM 21 10 22 11 25 Atlanti mérsékelt mM 22 11 23 10 23 Atlanti hideg mK 23 10 23 12 2 Sarkvidéki tengeri mA 23 12 25 16 52 Atlanti mérsékelt mM 25 16 26 15 23 Atlanti meleg mW 26 15 27 16 25 Szubtrópusi tengeri mT 27 16 30 5 61 Atlanti mérsékelt mM 30 5 31 1 20 Atlanti hideg mK 31 1 31 15 14 Szárazföldi mérsékelt cM 31 15 31 24 9 Az egyes levegőfajták jelenlétének tartama a hónap folyamán : Levegőfajta Óra % Sarkvidéki tengeri mA 103 14 Szárazföldi hideg cK — — Atlanti hideg mK 188 25 Atlanti mérsékelt mM 128 17 Atlanti meleg mW 197 26 Szárazföldi mérs. cM 51 7 Szárazföldi meleg cW 5 1 Szubtrópusi teng. mT 72 10 * A táblázatban az egyes levegőfajták magyar neve mellett a nemzetközileg elfogadott rövidítésük szerepel. Az ilyen összeállítások hidrológiai szempontból azért lényegesek, mert megmutatják, hogyan következnek egymásra a nagy és csekély párolgási veszteségeket hozó időjárási időszakok. Die Bedeutung des Luftmassen-Begriffes in der Hydrologie Von Dr. L. Aujeszky, Kandidat der physikalisehen Wissenschaften Für die Gestaltung der Witterung und der hydrologischen Verháltnisse erweisen sich auf dem európai schen Kontinent die folgenden Luftmasscn von Bedeutung : 1. Subtropikluft, 2. Kontinentale Warmluft, 3. Mediterrane Warrnluft, 4. Atlantische Warmluft, 5. Kontinentale gemassigte Luft, 6. Atlantische gemassigte Luft, 7. Kontinentale Kaltluft, 8. Atlantische Kaltluft, 9. Arktische Kaltluft. Unter den verschiedenen Luftmassen bestehen wesentliche Abweichungen in Bezúg auf die Verdunstungsgeschwindigkeit der Oberfláchengevvásser. Dies ist eine Folge der Tatsache, dass die einzelnen Luftmassen wosentliche Unterschiede in ihrer Temperatur, in ihrem Wasserdampfgehalt und dem Turbulenzgrad ihrer Strömungen aufweisen. Als ein Beispiel wird der Luftmassenkalender für Budapest vom Monat August 1964 angeführt. The Role of the Concept of Air-Masses in Hydrology By Dr. L. Aujeszky Candidate of the Physical Sciences For the weather and the hydrological conditions prevailing in Continental Europe, the following typical air-masses are of greatest importance : 1. Subtropieal, 2. Continental Warm, 3. Mediterranian Warm, 4. Atlantic Warm, 5. Continental Temperate, 6. Atlantic Temperate, 7. Continental Cold, 8. Atlantic Cold, and 9. Artic Cold air-masses. Among these air-masses substantial differences are existing in the evaporation rate of surface water bodies. This is a result of the fact that the individual air-masses are exhibiting important characteristie differences in their temperatures, watervapour contents, and turbulent air-flow conditions. As an example, the alternation of air-masses at Budapest during August 1964 is presented. (Folytatás a 429. oldalról) series carried on for years in order to establish the features of self-purification in streams. From these studies the generál conclusion can be drawn that in the case of domestic sewage a self-purification resp. dilution, which enables the water-course to be used for purposes corresponding to its originál condition, is attained in smaller water courses and below a hundredfold dilution within a distance of 10 to 20 kilometres from the pollution source, while in major streams and at a multiplehundredfold dilution within a reach of 2 to 10 kilometres. The degree of load capacity of surface waters with wastes should be proportionated to their self-purification ability. In view of this and with allowance for the hygienic limit values determined for the classification of surface waters, critical values for the loading limit of surface waters are given, in terms of oxygen consumption, coli number and percentage of oxygen saturation. In determining these values a special care was taken to avoid that surface waters serving as recipionts come to a more polluted class, as a result of increasing contamination, since this would modify and rendeimore difficult their usability.