Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
9. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizek öntisztulása és terhelhetősége
Papp Sz.: A felszíni vizek öntisztulása Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 429 2. Coliszám A coliszámnak a szennyvíz bevezetése és teljes elkeveredése után a befogadóban közepes kis víz idején nem szabad többel emelkednie, mint tiszta vizekben (I. osztály) ....:.... ml-ként 10 kissé szennyezett vizekben (II. osztály) ml-ként 100 a szennyvíztorkolat fölötti átlagértékre vonatkoztatva. 3. Oxigéntelítettségi százalék Nem csökkenhet nyáron a teljes elkeveredés után közepes kis víz idején tiszta vizekben (I. osztály) 85% alá kissé szennyezett vizekben (II. osztály) 70% alá. Ezeknek a feltételeknek betartása mellett a többletszennyeződések a vizsgálatok szerint várhatóan az öntisztulás során aránylag rövid idő alatt néhány km-en belül az eredeti értékekre csökkennek és ezáltal a felszíni vízfolyás minőségében csak kisebb mértékű és rövidebb ideig tartó átmeneti változás következik be. Természetesen egy befogadó terhelésének vizsgálata során egy szennyvíztisztító berendezés vízszennyező hatása nem vizsgálható elszigetelten, hanem figyelemmel kell lenni a vízfolyás különböző pontján bevezetett szennyvizek ártalmainak halmozódására is. A szennyezett (III. osztály) felszíni vizekbe tisztaságuk visszaállítása érdekében a szennvyíz csak akkor vezethető be, ha a tisztulás és hígulás mértéke akkora, hogy a bevezetés a felszíni víz szennyezettségét tartósan nem növeli. Ez a feltétel akkor áll fenn, ha mind az oxigénfogyasztás, mind a coliszám növekedése csak akkora, hogy értékük az öntisztulás távolságán, 5—20 km-en belül, de ha szükséges, a legközelebbi vízfelhasználásig visszaalakul a szennyvíztorkolat fölötti értékre. Az erősen szennyezett (IV. osztály) felszíni vizek esetében a szennyvíztisztítás mértékére általános érvényű következtetés nem vonható le, hanem minden alkalommal figyelembe véve a befogadó felszíni víz szennyezettségét és öntisztulását, a szennyvíztisztítás mértékére vonatkozó feltételek egyedenként bírálandók el annak szemelőtt tartásával, hogy a. szennyvíz jellegű vízfolyások tisztaságának visszaállítása elsőrendű népgazdasági ós egészségügyi érdek. IRODALOM [1] Szabó Z. : Az Eger patak öntisztulása. Hidrológiai Közlöny. 1958. 38. évf. 2. 157—160 oldal. [2] Finály L. : A természetes vizek öntisztulásával kapcsolatos eredmények alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban. Hidrológiai Közlöny. 1952. 32. évf. 1—2. sz. 74—75. oldal és 3—4 sz. 148— 149 oldal. [3] Leclerc, Edm. es Beeckmans de West-Moerbeeck, I. : Comment assurer la protection des riviéres.- La determination pratique du pouvoir auto-epurateur d'un cours d'eau. Bull. C'BEDE 1953. IV. 22. 121—225 oldal. [4] Churchill, M. A. : Analysis of a stream's capacity for assimilating pollution. Sew. Ind. Wastes. 1954. 7. 887—905. [5] Gamoson, A. L. H. : L'autoepuration dans les estuaires. Bull. CBEDE. 1954. 24. 71—78 old. [6] van Deneden, G. : Importance et signification des pertes d'azote au cours des phenoinénes d'autoópuration. Bull. CBEDE. 1954. 3. 197—202. oldal. [7] Cervenka, R. és Hanusová, J. : Mineralisaco toku c povodi ceskeho Labe. Voda. 1954. 11. 339— 344 oldal. [8] Skoraszewski, Wlodzimierz : Samooczyszczanie wod otwartich oraz dupuszczalne obeiazenia ich sciekami. Gosp. Wod. 1953. 7. 246—252 oldal. [9] Hess, Seth G. : The equitable use of streams Sew. Ind. Wastes. 1954. 1. 83—89 oldal. [10] Szabó Z. : Természetes felszíni vizek terhelésének megállapítása. Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról. 1956. 3. évf. 96—100 oldal. [11] Papp Sz. : Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny. 1961. 41. évf. 3. 188—209 oldal. Selbstreinigung und Belastbarkeit der Oberflachenwasser Dr. Papp, Szilárd Kandidat der chemischen Wissenschaften Verfasser stellt auf Grund literarischer Daten und eigener Untersuchungsdaten fest, dass in der Selbstreinigung der Wasser derart viele Faktorén mitwirken, dass es nicht gelingt dem Selbstreinigungsverlauf eine solche mathematische Deutung zu geben, welche in der Praxis verwendet werden kann. Deshalb halt er dies nur möglich, wenn das Mass der Selbstreinigung der Rezipienten und hierdurch das Belastungsvermögen dieser mit Abwassern, mittelszahl reicher, wissenschaftlich unterstützter Untersuchungsreihen praktisch festgestellt werden. Bezüglich Selbstreinigung der Flusswasser gibt der Verfasser die Resultate der lange Jahre hindurch geführten drei Untersuchungsreihen bekannt, aus welchen im grossen genommen die Folgerung gezogen werden kann, dass im Falle von háuslichen Abwassern in kleineren Wasserláufen unter hundertfacher Verdünnung von den Verunreinigungsquellen 10—20 km entfernt und in grösseren Wasserláufen im Falle von mehrhundertfacher Verdünnung in 2—10 km Entfernung, die Selbstreiningung bzw. Verdünnung den Wasserlauf neuerdings, in ihren ursprünglichen Zwecken entsprechenden Zustande versetzt, verwendbar macht. Das Mass des Belastungsvermögens der Oberfláchenwasser, muss ihrer Selbstreinigungsfáhigkeit angepasst werden. Unter Berücksichtigung dieser und mit Inbetrachtnahme der zur Klassifizierung der Oberfláchenwasser aufgestellten hvgienischen Grenzwerte, gibt er für die Belastunejsfáhigkeit der Oberfláchenwasser, mit Sauerstoffverbrauchs-, Coli-Zahl und Sauerstoff-S&ttigungsProzenten ausgedrückte Grenzwerte an, achtend aber darauf, dass die als Rezipiente dienenden Oberfláchenwasser infolge von Verunreinigungserhöhungen, nicht in eine stárker verunreinigte Klasse gelangen, dass alsó ihre Verwendbarkeit nicht verándert und erschwert wird. Self-purification and Pollution Load Capacity of Surface Watcrs By Dr. Sz. Papp Candidate of Chemical Sciences Based on information gained from literature and on his own investigations author states the fact that in the self-purification of waters so manv factors interact as not to permit a mathematical interpretation of the process, which could be utilized in practice. Determination of the degree of self-purification and pollution load capacity of recipients for the purposes of practice is only possible on the basis of data obtained from a great number of scientifically founded examination series. The paper presents the results of three investigation (Folytatás a 432. oldalon)