Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

418 Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. Haszpra O.: Vízépítési szerkezetek IRODALOM [1] Németh Endre : Hidromechanika (Egyetemi segéd­könyv). Tankönyvkiadó, Budapest, 1963. [2] Haszpra Ottó: Hidromechanika. (Egyetemi jegy­zet a vízépítési szak V. éves nappali, VI. éves esti és VI. éves levelező hallgatói számára). Tan­könyvkiadó, Budapest, 1965. [3] Agroszkin—Dmitrijev—Pikalov : Hidraulika (Egye­temi tankönyv). Tankönyvkiadó, Budapest, 1952. TEOPETHMECKHE OCHOBbI HCCJlEflOBAH Mfl BHEPAUHM rHflPOTEXHHMECKHX KOHCTPYK­UHfí HA MO^EJIH 0. Xacnpa BuSpaHHH KOHCTpyKUHH, HaXOflHmHXCH B CBH3H C Bofloií H B03flyx0M B03HHi<aioT nos B036y>KAeHHeM Tene­HHfl H nOfl BJlHHHHeM CeMH BHflOB yCHJIHÍÍ. M3 HHX B OÖfl­3aTejibH0M nopflflKe aeftcTByioT CHJIH uHepifuu, CHJIM mH3Kecmu H CHJIH ynpyzocmu. B OTaejibHbix cjiyiaHX MoryT 6biTb aHaMHTeJibHbiMH eme : mypöyAeHmHoe mpe­nue WHÍIKOCTH h eHympewwe TpeHHe. YqeT yKa3aHHbix nHTH ycHjiHií Ha MOflejiH c pa3Me­poM 1 : K, B pe3yjibTaTe aaeT MHowHTejm MacuiTaÓa AJIH CKOPOCTH, fljijj MOflyjiji ynpyrocTH, /yw K03(J)HUHEHTA CKOPOCTH THna Ule3H, FLJIÍI KHHEMATIMECKOH BA3KOCTH, AJIJÍ ycHJiHÜ, FLJIA nepHOflOB BpeMeHH, AJIH pacxoflOB H MHceJi BnőpauHH, npii noMoujH ypaBHeHHü (2), (4), (6), (8), (9), (10), (11) H (12) B TOM cjiynae, ecjw MHO>KHTeJiH MacuiTaőa rycTOTbi H npocTpaHCTBeHHbix ycnjiHH öepeM PABHBIMH 1 (HTO 03HAMAET HEH3MEH»EM0CTB YAENBHORO Beca). JIN MHOJKHTEJIH MacuiTaöa MOFLYJIFL ynpyrocTH (4) MOHCHO 0TKa3aTbc$i OT Toro, MTOÖBI MOflyjib ynpyrocTH Bo«bi Ha MOFLEJIH Sbiji TaKoft KaK B FLEIÍCTBHTEJIBHOCTII, RIOCKOJIBKO ynpyrwe fle(J)opMannn B03HHKaK)T OŐMMHO Ha Ca.MOH KOHCTpyKUHH. Il03T0My flOCTaTOMHO 3aHHM3TbCH TOJibKO nepecieTOM ynpyrocTH KOHCTPYKUHH. ECJIH Mac­uiTaő MOFLEJIH onpeaejineM Ha OCHOB3HHH MO«YJIH ynpy­rocTH BbiöpaHHoro MaTepnajia Booőme Hy>KHO HMeTb FLONOJIHHTEJIBHYIO Harpy3Ky AJIH oöecneneHHH COOTHO­uieHHa Macc. ECJIH MacuiTaő Moaejm >KejiaeM onpeaejiHTb He3aBHCHM0 OT MaTepHaJia MOfleJlH, TO FLJIFL njlHTOMHblX KOHCTPYKUHH (HanpuMep ABHWYMHECH MHTBI) OTHOCH­TejlbHO TOJimHHbl njlHTbl Hy>KHO npHMeHHTb MHOHCHTeJIb MacniTa6a no ypaBHeHHio (17), HO H B aajibHeHiueM Tpeöy­eTCH AonojiHHTeJibHaíi Harpy3Ka. C TOIKH 3peHH*i pac­npeaeJieHHH Maccu H ynpyrocTH aBJineTca npaBHJibHbiM TOT Moaejib KAK OÍIHO uejioe, ecjiH BbiönpaeM reoMeTpu­HecKHH MacuiTaö no ypaBHeHHio (19), a MHOWHTEJIB TOJI­iUHHbi njiHTbi c00TBeTCTBeHH0 ypaBHeHHio (17)—(18), rae v YFLEJIBHBIÜ Bee MO«e.RIH KOHCTPYKUHH. ECJIH XOTEJIU 6bi npaBHjibHO H3o6pa>KaTb BHŐpauHH OTAeJibHbix njiHT KOHCTpyKUHH Ha MOfleJlH, TO C npaBHJibHbiM KOHCTpyHpO­BaHHeM 3T0 BnOJIHe B03MO>KHO. MHo>KHTejib MacuiTaÓa, 3aAaHHbiii c ypaBHeHHeM (8) MOWeT SblTb BblŐpaH FLJIH KHHeMaTHHeCKOH BH3K0CTH jiumb B y3KHx npeaejiax. B cjiy^ae HeoSxoflHMOCTw Hy>KHO ŐblJlO CTpOHTb MOflejlb B O^eHb ŐOJIbUIOM Mac­iirraöe. HccjieaoBaHHe BJIHHHHÍI BA3KOCTH MO>KCT őbiTb npoBeaeHo Ha ynacTKOBOM MO/ieJiH H nojiyieHHOe BJIHA­Hiie MO>KHO cynepnoHiipoBaTb c jjaHHbiMH npocTpaH­CTBeHHOtt MOflejIH, KOTOpbIH yMHTblBaeT H OCTaJIbHbie yCHJlHH. npoőJieMbi, CBH3aHHbie c MaTepnajiOM MO^ejiH Moryr öbiTb pa3peuieHbi npn noMomH Hci<yccTBeHH0Ü CMOJIM, nepeMemaHHOH c METAJUUMECKHM nopouiKOM, HO 3AECB NOTPEŐYETCA 3HATIHTEJIBH0E KOHHMCCTBO wccjieflOBaTejib­CKOH paöoTbi. Bojiee Jierno MOJKHO HTTH no 3T0My ny™, ecjiH KOHCTpyKUHH 3AAAETC5I H3 >KecTKOÜ Maccw HJIH no KpaftHeft Mepe H3 JKCCTKHX nacTett H ME>Kfly HHMH CHCTE­MOH npy>KHH. npH npaBHJIbHOM C TOMKH 3peHHH BHŐpaUHH MOflejlH HHBAPUAHTHBIM íiBjijuoTCíi Hncjia Opyji H KOUIH—PeJieií, Vi l HO H KOJIHqeCTBO -g­Ha 0CH0B3HHH yKa3aHHbix B flOKJiafle NPUHUIMOB HANHHAIOTCH BO BTopoft NOJIOBHHE 1965 r. B BOAOXO3HH­CTBeHHOM HayiHo-Hccjie^OBaTejibCKOM HHCTHTyre Hccjie­«OBaHHH BHÖpaUHH, HeOŐXOaHMbie K npoeKTHpOBaHHIO KacKaaa rHApoy3jioB p. /lyHaü. Hidrológiai Kísérleti telepek a Szovjetunióban A Szovjetunió hidrológiával kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseinek megoldására 1919-ben Lenin­grádban létesített Állami Hidrológiai Intézet (GGI), nyomtatásban megjelent részletes útmutatókat állított össze a hidrológiai késérleti területek berendezésére. Az egyes telepek adatait ós eredményeit évkönyvekben teszik közzé. A GGI irányításával jelenleg 28 db zömmel az európai részen létesült kísérleti területen végeznek adatgyűjtést és kutatást. A 28 kísérleti telep közül 14 ún. ,,lefolyási telep". Ezeknek alapvető feladata a vízgyűjtőterület lefolyási folyamatának, a folyó vízjárása alakulásának vizsgá­lata különböző természeti feltételek mellett, a terület leggazdaságosabb felhasználása céljából. Tizenegy további telep célja a különböző típusú mocsaras területek vízháztartásának megismerése, hid­rológiai törvényszerűségeinek feltárása a mocsaras területekkel való tervszerű gazdálkodás megoldása ér­dekében. Ennek különösen Szibéria mocsárvilága szem­pontjából van jelentősége, amelynek összterülete na­gyobb, mint egész Európa. A telepek között külön ki kell emelni a zelenogorszki telepet, amelyet 1950-ben kezdtek kiépíteni, megfigyelési területe 3 km 2. Ez az állomás hivatott saját területének vizsgálatán túl­menően a többi állomás részére mérési, megfigyelési irányelveket adni, azok adatait összegyűjteni és kiadni. Zelenogorszkban a mocsári állomáson kívül •medermor­fológiai vizsgálatokat végeznek természetben és labo­ratóriumban végrehajtott kísérletek alapján, elméleti problémák és gyakorlati feladatok meghatározása cél­jából. Az állomás több mint 200 fővel dolgozik, ebből kb. 30 fő tudományos munkatárs, illetve segéderő. A lefolyási és mocsári telepeken kívül 3 nagy hid­rológiai „laboratórium", illetve „obszervatórium" mű­ködik, amelyek közül a legnagyobb és a legrégibb a valdáji 1934-ben létesült. (Ismertetését lásd a Vízügyi Közlemények 1960. évi 2. számában.) A Szovjetunió Hidrológiai és Meteorológiai Fő­igazgatóságához tartozó telepek mellett meg kell említeni az Összszövetségi Hidrológiai és Mérnökgeológiai Tudományos Kutató Intézet (VSZEGINGEO) irányí­tásával működő közel 20 hidrogeológiai kísérleti tele­pet, amelyek rendeltetése a talajvízjárás és talajvíz­háztartás tanulmányozása természetes viszonyok kö­zött, vízi-létesítmények közelében, intenzíven öntözött területeken ós nagykiterjedésű mocsaras vidékeken, továbbá a hasznosítható talaj vízkészlet megállapítása. A fentieken kívül az erdő- és mezőgazdasági kí­sérleti telepeken is végeznek a fő feladathoz kapcsoló­dóan hidrológiai vizsgálatokat. Csobok Veronika

Next

/
Oldalképek
Tartalom