Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

414 Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. Kovács Gy.: A szabad kilépési felület hatása. characteristic of the parallel two-dimensional flow, as well as the development of the rlrawdown curve. By a practical evaluation of the procedure the maximum height of the appearance of seepage on the protected side of earth dams and alsó the maximum value of seepage discharge could be determined. An analysis of seepage problems related to drainage structures has pointed out the fact that the contrasting effects of separation and free exit surface on the variation in discharge nearly compensate each other, therefore the character of the discharge curve plotted against tailwater elevation is similar to that of the Dupuit-Thiem curve and shows even numericallv only a deviation of 10 per cent from the latter. Yet, the earlier relationships cannot be used sufficiently, since owing to disregarding the effective flow and boundary conditions, the drawdown curve computed by these differs essentially from the actually developed surface. In conclusion the ways of solving certain practical tasks are analysed in detail by the paper. It is established that until the tailwater does not fali to a lower level than the two-tenths of headwater level, the approximation with linear pressure distribution may be applied and the characteristics searched for can easily be determined even in numerical form. Sirnilarly, simple relationships may be given for characterizing the full drawdown. In the intermediate and relatively srnall rangé the complicated relations are difficult to treat in practice. In this case it is desirable to solve the problems by interpolation or by using the dimension-less discharge curves illustrated in Fig. 5. A német Dunaszakasz kisvízi szabályozása A német Dunaszakasz kisvízi szabályozásának folyamatban levő szakasza a tervek szerint 1965-ben fejeződik be. A több évtizedes vizsgálatok azt mutatták, hogy Regensburg és Vilshojen között, kisvízszabályozás esetén a 2,0 m vízmélység alacsony vízállásoknál is biztosítható. A kis vízszabályozások ezen a szakaszon már az első világháborút megelőző évtizedben megindultak. Ebben az időben sarkantyúkat építettek. Ezeknek csupán helyi jelentőségük volt. Nagyobb hosszban nem javították meg a hajózási viszonyokat. A hajóforgalom növelése tervszerű kisvízi szabályozást igényelt, széles és mély átmeneti szakaszokkal. A jelenlegi kisvízi szabályozás elemei : a szorítógátak, vezetőművek és a sarkantyúk. Fenéklépcsőket nem alkalmaznak. A kiépítendő szakaszon ügyelnek arra, hogy a szabályozás előtti és utáni helyzetben a nedvesített keresztszelvény területe ne változzék. Ezáltal elérik, hogy a vízszín nem süllyed. A Rajna—Majna—Duna Társaság 1921-ben vette át a kisvízi szabályozást. 1918-ból származó terv alapján számos kisvízszabályozási művet készített. 1938-ban új kisvízszabályozási terv lépett életbe, amelyet 1945-ig kellett volna végrehajtani. A régi szabályozási tervhez alkalmazkodva, a hajózó útban ugyancsak 2,0 m vízmélységet írt elő, a legkisebb hajózási víznél. A kisvízi mederszélességet 70—120 m-ben állapították meg. A munkát 1949-ben kezdték el újra. A régi művek helyreállításán kívül 1960-ig még 27 új szabályozási művet építettek. A pontos felvételek azonban azt mutatták, hogy számos helyen a kitűzött célt nem érték el. Egy újabb építési program ezért utószabályozást írt elő, 1965. évi befejezési határidőre. Az 1964—65 évi építkezés, a meglevő, de túl keskeny 2,00 m hajózóút kiszélesítését célozza. Még 30 helyi építkezést hajtanak végre, a kisvízi szabályozás befejezéséig. Straubing felett 37 km szakaszon 50 m minimális szélesség biztosítható, míg alatta a hajózóút 50 m-nél szélesebb. Straubing felett a hajózási vízmélység 40 cm-rel növekszik. A hajózási viszonyok javulására jellemző : az uszályok nagyságának növekedése, a nagyobb csavargőzösök megjelenése és végül a forgalom növekedése. 1963-ban a forgalom 3 millió t volt, 1945 előtt 1,3 millió t. A nagyobb uszálytípusok részére az elért minimális szélesség még mindig nem elégséges a kétuszályos forgalom biztosítására. A Nemzetközi Dunabizottság számításai szerint, hegy- és völgymenetnél, találkozó vontatmányok részére 80 m szélesség kell, ami alacsony vízállásoknál egyelőre nincs biztosítva. 500 m-es ívekben a minimális szélesség 80 m 800 m-es ívekben a minimális szélesség 60—70 m 1000 m-es ívekben a minimális szélesség 40—50 m Kitérők esetén 350 m hosszban minimálisan 60 m szélesség szükséges. Összesen 20 kitérő létesítését határozták el. A kitérőknél : jelzőberendezés és a hajók között rádióösszeköttetés biztosítja a zavartalan forgalmat. A kisvízi szabályozásra fordított összegek így alakultak : 1948 előtti három évtizedben kisvíz szabályozásra : 9,3 mill. DM 1948 és 1963 évek között 20,1 mill. DM 1964—1965 években 6,4 mill. DM Összesen : 35,8 mill. DM A Rajna—Majna—Duna Társaság 1963 évi beruházási összege 99,3 millió DM-et tett ki. Kontúr Oyörgy