Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Szesztay Károly: Gondolatok a hidrológiai észlelőhálózatok tervezéséről különös tekintettel a hegyvidéki területekre

Szesztay K.: A hidrológiai észlelőhálózat tervezése Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 395 kutatás viszonyában is. Ez a szemlélet ugyanis a kétféle tevékenység igen szoros összehangolását kívánja, bizonyos vonatkozásban szinte feloldja közöttük a határvonalat: az adatgyűjtés a kutatás szerves tartozékává válik, a kutatás pedig az adatgyűjtés eredményeinek teljes értékű általá­nosításaként, folytatásaként tekinthető. Az adat­gyűjtő munka hatékonyságát nemcsak a hálózat­tervezés fentebb vázolt, és azokhoz hasonló, mód­szertani kérdéseiben tudja támogatni a módszeres kutatás. Közvetve hozzájárul ehhez minden vizs­gálat, ami előbbreviszi a hidrológiai alapjelensé­gek és a Föld hidrológiai viszonyainak alaposabb és teljesebb megismerését. IRODALOM [1] Kohler, M. A. : Design of hydrological networks, World Meteorological-Organization, Technical Note No. 25, Oeneva, 1958 p. 16. {2] Langbein, W. B. : Stream gaging networks, Pub­lieation No. 38 of International Association for Scientific Hydrology Romé, 1954. [3] Budiko, M. J. : Tyeplovoj balansz zemnoj poverh­noszti, Gidrometeoizdat, Leningrád, 1956. [4] Sulc, V. L. : Reki Szrednej Azii, Zapadnoje vszeszojuznoje geograficseszkoje obscsesztvo, No­vaja szerija, Tom 8., 1949. [5] André, H. : A vízhozamnyilvántartás módszerei és műszerei, Tudományos Konferencia a Magyar Vízrajzi Szolgálat 75 éves és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállása alkalmából, Budapest, 1962, 4. előadás. [6] Amorocho, J.—Hart, W. E. : A critique of ourrent methods in hydrologie system investigetion, Transaction American Oeophysical Union, Vol. 45., 2., June 1964, pp. 307—321. [7] Peck, E. L.—Brown, M. J. : An approach to the development of isohyetal maps for mountainotis areas, Journal of Oeophysical Research Vol. 67. No. 2., 1962. pp. 681—694. [8] Czelnai, R.—Dési, F.—Rákóczi, F.: Determina­tion of the rational station density in a tempera­ture observing network. Időjárás, 1964., No. 2., pp. 65—72. [9] Hajósy Ferenc: Adatok a Tisza vízgyűjtőjének csapadékviszonyaihoz, Országos Meteorológiai In­tézet, Kisebb kiadványok 29. szám, Budapest, 1954. [10] Lászlóffy, W.—Szesztay, K. : Organization of a hydrologie service, United Nations Conference on the application of science atid technology for the benefit of the less developed areas. Oeneva, 1963, Agenda item : A. 3. 1. 2. [11] Lászlóffy, W.—Szesztay, K. : A hidrológia a Szov­jetunióban, Vízügyi Közlemények, 1960. évi 3. szám, Budapest, 360—379. lap. [12] Szesztay, K. : Az Egyesült Államok hidrológiai szolgálata, Vízügyi Közlemények, 1965. 1. (Sajtó alatt). [13] Szesztay, K. : Hidrológia, Tankönyvkiadó, Buda­pest, I. kötet 1963, 258 p., II. kötet, 1964, 260. p [14] Magyarország Hidrológiai Atlasza, II. sorozat 3. kötet : A vízgyűjtők átlagos csapadéka, Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1959. [15] Kalinin, G. P.—Kucsment, L. Sz.—Koreny, V. I. : Csiszlenníe ekszperimenti v gidrologii, Meteoro­logija i gidrologija, Moszkva, 1964. évi 11. szám, 16—22. lap. [16] Szubbotin, A. I. : O tocsnoszti i nadezsnoszti gidrometeorologicseszkih nabljudenij, Meteoro­logija i gidrologija, Moszkva, 1964. évi 9. szám, 43—48. lap. COOBPA>KEHHH O nPOEKTHPOBAHHH rHflPO­JlOrHMECKHX HABJUOJIATEJlbHblX CETEfl, B MACTHOCTH HA TOPHHCTblX TEPPMTOPH51X* d-p K. Cecmau doKtnop mexHutecKux nayx KjWMamuuecKue dannbie c TOHKH 3peHHH cőopKH rHapoJiormiecKHx aaHHbix MoryT SbiTb nepecMOTpeHbi Ha ocHOBaHHH K03(])HUHeHTa apHflHoc™ H TeMnepaTypHbix ycjiOBHií B 9 KaTeropHHX (maŐAUtfa 1.). CoaepwaHne h noflpoŐHOCTb cöopKH flaHHbix Hy>KH0 BbiőpaTb rio mpeöo­eanuw dKOHOMmecKux deameAbHOcmeü (maöAutfa 2.). B xoAe pa3paöoTKH nporpaMMbi cöopKH aaHHbix HY)KHI) 3aHHMaTbCH c ceTbio CTaHUHH nocTOflHHoro xapaKTepa (1), B Hanajie B oTjiejjbHocTH, 3ATEM BMECTE, c ceTbio BpeMeHHbix (2) — qepe3 5—10 jieT nepecTaBJiHeMbix — CTaHUHH, C AOnOJIHHTejIbHblM COŐIipaHHeM JiaHHblX (3) H c BonpocaMH yxo,na H 0Tpaö0Ti<N aaHHbix (4). npu paCCMaTpeHHH CpaBHMTejlbHblX BejIHHHH CT0H­MOCTeft, 3aTpaMHBaeivibix Ha perHCTpHpoBaHHe oTflejibHbix rHflponornqecKHx (jiaKTopoB, BonpocoB aejiecoo6pa3Horo OTHOUieHHH nOCTOflHHblX H BpeMeHHblX CTaHUHH H apyrHX BonpocoB npoeKTHpoBaHHH ceTH Ha KAWFLOM uiary TpeöyeTCH 3HAHNE CB$13H eycmombi cmaniiuü H moiHOcrmw yiema (BepHee TeppHTopnajibHoro oőoőmeHHfl). 3Ty CBH3b HY)KHO onpeflejiiiTb ajin Kawfloro (j)ai<Topa OT­flejibHO (puc. 6.) n0CK0JibK0 OHa MeHfleTCíi B 3aBHCH­MOCTM 0T BeJlHMHHbl HCCJieflyeMOH TeppHTOpHH H OT npO­FLOJDKHTEJIBHOCTH nepHO/ia (puc. 1. u 2.). Ha ropHHCTbix TeppHTopHax — HHane B o/IHHAKOBBIX ycjiOBHíix — Tpe­öyeTCH őojiee rycTan ceTb, MeM Ha paBHHHax (puc. 3.). B HeKOTopwx ycjiOBMyix TpeőyeTCH h yneT ce30HHbix H3­MeHeHHH, HMeroujHx BJIHHHHC Ha (J>opMHpoBaHne HBJIEHIIII (puc. 4.). TeppHTopHanbHoe oöoőiaeHHe BeaeTca npu nOMOIIJH HeCKOJlbKO COCeflHHX CTaHUHH, C MHCJIOM yMTeH­Hbix cTaHUHii B Haiane SypHo, 3aTeM Bee Me/yieHee yBejiH­MHBAETCH AOCTNRAEMAH TOMHOCTB (PUC. 5.). CaMaa Ba>KHaa 0CH0Ba hjih TeppHTopHajibHoro OÖOÖmeHHH flaHHblX Ha rOpHHCTUX TeppHTOpHHX BbICOTa Ha« ypoBHeM Mopa. líe^ecoo6pa3Ho C03«aTb nocToaHHbie CTaHUHH Ha xapaKTepHbix BbicoTHbix noflcax, a BpeiweHHbie CTaHUHH M0WH0 xopouio HCn0Jlb30BaTb flJIfl paCKpbITHJI aHHOMa­JIHÍÍ, npuHHHeHHbix MeCTHbiMH (})aKTopaMH. B c^ynae nporH030B H apvrnx 3aflan B xoae ncn0jib30BaHHH pe3yjib­T3T0B CŐOpKH flaHHblX BMeCTO OŐOŐOUieHHOrO TeppHTO­nwajibHoro 3HaMeHHH «0CTaT0MH0 HMeTb n KaK0Íi-T0 CB5I3AHHBIH c YKA3AHHBIM NOKA3ATEJIB. Pa3BHTne rnjipojiorHH TpeőyeT TecHoe corjiacoBaHHe CöopKH flaHHblX H HCJieAOBaHHH. B paMKe BCeOXBaTbl­BaromerocH x03aHCTB0BaHHH c BOAHUMH pecypcaMH cSopjca rnxipojiorHMecKHX aaHHbix CTaaeT opraHnqecKon cocTaBHOií MacTbio HccjieaoBaHHji, a rHflpojrorHMecKoe HccjieaoBaHHe őyaeT HenoepeflCTBeHHbiM npojioji>KeHHeM CöopKH JiaHHblX. * CTaTbH Obi.ia ony6jinKOBaHa Ha aHrriHtícKOM n3biKe nnH cnMno3MH ,,rnapojiorH>!ecKHe HaSjiioAaTe^bHbie ceTw", opraHH30BaH­Horo MewayHapoRHbiM rHflpo^orHuecKMM C01030H h BMO (Kse6eK, HiOHb 1965 R.) Geilanken über die Enl wurfsbearbeilungen von hydrologischen Beobach<ung;snetzen mit besonderer Riicksicht auf die Gebirgsgegende* Dr. K. Szesztay Doktor der technischen Wissenschaften Aus dem Gesichtspunkte der hydrologischen Datensammlung können die klimatischen Gegebenheiten auf Grund des Ariditáts-Faktors und der Tempera­turverháltnisse in 9 Kategorien gereiht überblickt werden (Tabelle 1). Der Inhalt und die Ausführlich­keit der Datensammlung kann den Ansprüchen der wirtschaftlichen Tátigkeiten entsprechend ausgewahlt werden (Tabelle 2.). Wahrend der Ausarbeitung des * Die Abhandlunpt ist in enRlischer Sprache zugangiít in <len Symposionsschriften „Hydrologische líeobachtunRsnetze" des In­ternationalen Hydrologischen Verbandes und der Meteorologischen Welt-Organisation.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom