Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Vitális Sándor: A Kísérleti és tájjellemző területek szimpozionja elé

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 45. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 385 — 432 oldal Budapest, 1965. szeptember A Kísérleti és tájjellemző A Magyar Hidrológiai Társaság nevében szeretettel köszöntöm Magyarország földjén az AIHS Kísérleti és tájjellemző területek szimpozionjának minden résztvevőjét. Magyarország földrajzi helyzete és kontinentális klímája folytán népünk állandóan nehéz harcot folytat a vizek ellen. Az ország művelt területének 44%-át, amelyet a XIX. század elejétől fokozatosan hódítottunk meg, mesterségesen kell megvédenünk a vizek kártevései ellen. Egy-egy nagy árvíz vagy nedves tavasz alkalmával valóságos hadszíntérré válik az ország, ahol a mindenkor készen álló mozgósítási terv szerint folynak a hadműveletek. A természet fel-feltámadó erőivel szemben folytatott harcok egyik legnehezebbikét éppen a közelmúltban vívtuk meg sikerrel, amikor a Duna minden eddigit meghaladó árvize során egyes napokon 40 ezer főnyi sereg, 200 munkagép és 1500 szállítóeszköz dolgozott a gátakon. A víz elleni harc mellett mind nehezebben kell megküzdeni a vízért is. A vízellátás szolgálatában az Alföldön kereken 40 000 artézi kutat kellett eddig fúrni. Az öntözés érdekében a folyók medrében és a síkságon töltések közt kell vizet tároznunk, szivattyútelepeket és kiterjedt csatornahálózatokat kellett létesítenünk. A víz elleni és a vízért folyó évszázados harc természetesen serkentőleg hatott a vízi tudományokra. Érthető, hogy a budai egyetem bölcsészeti kara mellett már 1782-ben felállították az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum-ot, amely a világ első (egyetemi) mérnöki okleveleit adta területek szimpozionja elé ki, és hogy 1886-ban Magyarországon szervezték meg a világ egyik legrégibb vízrajzi szolgálatát. Csaknem fél évszázada, hogy a magyar hidrológusok — alapkézettségüket tekintve vízimérnökök, geológusok, vízkémikusok, geográfusok stb. — a közös munka szükségességéről meggyőződve, megalapították a Magyar Hidrológiai Társaságot, amely ma hat szakosztályban (hidraulika, hidrogeológia, szennyvíz, vízkémia, limnológia és balneológia) kereken 1800 fővárosi és vidéki taggal folytatja működését. A Társaság munkaköre teljes mértékben felöleli az AIHS munkaterületét és kebelében működik évek óta az AIHS magyar nemzeti bizottsága. Különös örömünkre szolgál, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Decennium első évében magyar földön találkoznak a világ legkitűnőbb hidrológusai, hogy a kísérleti területekről folytassanak tapasztalatcserét, hiszen a Társaság üléseinek az utóbbi 10 év során gyakran felmerült témájáról van szó. Remélem, hogy a szimpozion megerősíti Társaságunk és az egyes tagok nemzetközi kapcsolatait azoknak az egész emberiség javát szolgáló nagy céloknak a szolgálatában, amelyekért az UNESCO a Nemzetközi Hidrológiai Decenniumot életrehívta és az AIHS ezt a szimpoziont megrendezte. A szimpozionhoz sok sikert kívánok! Prof. Vitális S. az alkalmazott földtan egyetemi r. tanára a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke