Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
8. szám - Egyesületi és műszaki hírek
370 Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. Schmieder A.: A rétegvíz utánpótlódás vizsgálata megcsapolások hatására kialakult szivárgási állapot dinamikai vizsgálatára kell alapoznunk, amit e tanulmány folytatásában tárgyalunk. KOJ1HMECTBEHHOE HCCJlEflOBAHHE nOnOJlHEHHfl njlACTOBblX BOfl B OKPECTHOCTHX MATPA- H ElOKKAJlfl A. WMudep Ha ceBepHoií rpaHH Eojibuioií BeHrepcKoií HH3MeHHOCTH, B OKpeCTHOCTflX MaTpa H BlOKKaJIH ŐblJIH npoBefleHbi noqBeHHbie H rHAporeojiorHMecKHe uccjieaoBaHHji H H3MepeHHH, CBH3aHHbie C nOHH>K6HHeM ypOBHJI rpyHTOBblX BOA, KOTOpbie CnOCOÖCTBOBajIH KOJlHMGCTBeHHOMY onpenejieHHio nonoJiHeHHH BOÁM oi<paHHbix TeppHTopHÜ. HccjieAOBaHHH HCXOAHJIH H3 aHajiH3a peraoHaJibHbix yCJlOBHÍÍ H HCKajlH 0TB6T Ha TO, MTO HMeeTCfl-JLH KOMMyHHKanHH Me>KAy BoaoyflepwHBaiomiiMH nopojjaMH őoJibuiHX rjiyöHH H BepxHenaHHOHCKHMH, BepHee őojiee MOJIOAMMH OTJlOWCeHHHMH. HCCJieAOBaHHH Ha OCHOBaHHIl noHBeHHoro nocTpoeHHfi, ycJiOBHÜ AaBJieHHÍí, TeKTOHHMecKoro pacHneHeHHH h aaHHbix BOAOxuMHMecKHx aHajiH30B onpeaeJIHIOT, MTO BepxHenaHHOHCKHe BOfloyflep>KHBaiomHe CJIOH MOWHO CMHTaTb C rHflpaBUHMeCKOH TOMKH 3peHH51 He3aBHCHMUMH OT ÖOJiee CTapbIX BOAOnOMBeHHblX (J)OpMaHHÜ, H03T0My nonojiHeHwe BOÁM B HccneAOBaHHOH cpefle MO>KGT ÖblTb nOJiyieHO H3 HH(})HJIbTpyiOIi;HXCH OCaflKOB. B CTATBE nmeTC5i OTBCT Ha BO3MO>KHOCTH nonojiHeHHH OCAFLKOB B nepByio OMepeAb H3 rHApojiorHMecKMX flaHHbix, a ÍÍJVIEHHO H3 qHCJieHHoro onpeaejieHHH BOAHoro GanaHca nojiHoro ro«a H 3HMHcro noJiyroAHH. Hccjie,noBaHHH B oöenx cjiyiaax noi<a3ajni, MTO He HMeeTCfl nonojiHeHHH njiacTOBbix BOA- Bee STO npoTHBopeiHT c HaöjuofleHHHMH, NPOBEFLEHHBIMH B ecTecTBeHHbix (}>OPMAUNHX, MTO BbiTeKaeT H3 HeyBepeHHOCTH TeppuTopHajibHoro ncnapeHHH. Tai<an HeyBepeHHOCTb TpeöyeT H3yMeHH$i RNAPOreoJiorHMecKHX BC)3M0>KH0CTeH nonojiHeHiia oTMacTH ,neJKAV noBepxHocTbio H CJIOHMH rpyHTOBbix BOA, a c apyroü CTopoHbi MEWFLY CJIOHMH rpyHTOBbix BOA H njiacTOBbiMH BO^AMH. HCCJIEAOBAHHH noKa3ajm, MTO nonojiHeHiie rpyHTOBbix H njracTOBbix BOA TpeöyiOT rHAporeoAorHMecKHx npeAnoCbiJioK. ílaHHbie H3MepeHHÍ1 noKa3ajin H TO, MTO TOAOBOE KOJIHMECTBO NONOAHEHHÍI rpyHTOBbix BOA COCTaBjiHeT 100 150 MM/roA, a K0JiHMecTBeHH0e onpeAeJieHHe nonoAHeHHji ruiacTOBbix BOA — ecjin STO ecTb — TpeöyeT AajibHefiiiiMx AnnaMHMecKHX HCCJieAOBaHHH. Bee ara paccMaTpHBaeTCH BO II-ÍÍ MSCTH CTaTbH. Quantitative Untersuehung der Speisung von Sehichtenwasservorkommen im Vorland des Mátra- und Bükk Gebirges A. Schmieder Die am Nordrand der groseen ungarischen Tiefebene, im Vorland der Mátra- und Bükk-Gebirge durehgeführten geologischen und hydrogeologischen Forschungen, sowie die Messungen der Wasserspiegelabsenkung ermöglichten die Bestimmung der Speisung in den Schichtenwássern der Randgebiete. Die Untersuehung ging von einer Analyse der regionalen Verháltnisse aus und suchte die Frage zu beantworten, ob zwischen den in grösserer Tiefe befindlichen Wassertrágern und den jüngeren Sedimenten aus dem oberen Pannon eine Komunikation stattfindet. Anhand des geologischen Aufbaus des Verlaufs der Drücke, der tektonischen Gliederung und der wasserchemischen Analysen, stellt die Untersuehung fest, dass die wasserspeichernden Schichten aus dem oberen Pannon hydraulisch unabhángig von den alteren hydrogeologischen Formationen sind und deshalb in der untersuchten Schichtenreihe die Wasservorkommen in erster Reihe aus versickerten Niederschlágen gespeist werden können. Was die Möglichkeit der Speisung durch Niederschláge betrifft, sucht der Beitrag zuerst von den hydrologischen Gegebenheiten ausgehend eine Antwort, in dem er die gesamte Wasserbilanz für das ganze Jahr und für das Winterhalbjahr zahlenmássig bestimmt. Die Untersuehung zeigte in beiden Falién, dass kein Nachschub von Schichten wássern stattfindet. Dies steht im Widerspruch mit den in der natürlichen Lagerung durchgeführten Untersuchungen, was auf die Unsicherheiten in der Fláchenevaporation zurückzuführen ist. Diese Unsicherheit erforderte eine Untersuehung der hydrogeologischen Möglichkeiten der Wasserspeisung einerseits zwischen Oberfláche und Grundwassertráger, andererseits zwischen Grundwassertráger und Schichtenwassertráger. Die Untersuehung zeigt, dass sowohl für die Speisung des Grundwassers als auch des Schichtenwassers die hydrogeologischen Vorbedingungen vorhanden sind. Die Messwerte erwiesen auch, dass die Grundwasserspeisung jáhrlich 100—150 mm betrágt, wáhrend die quantitative Bestimmung der Schichtenwasserspeisung — wenn eine solche stattfindet — weitere dynamische Untersuchungen benötigt. Dies wird im Teil II des Beitrages behandelt. Egyesületi és Rovatvezető : A Limnológiai Szakosztály 1965. március 5-i előadóülésén Ruttkay András a szikes vizek iondinamikájáról, dr. Veszprémi Béla pedig az élettani hatásvizsgálatok problémáiról és tapasztalatairól adott elő. A Szakosztály március 19-i ülésén dr. Tamásné, Dvihálly Zsuzsa és Vágás István a Duna-víz oldott sótartalmának és vízhozamának összefüggéseit tárgyalta, majd dr. Entz Béla : „Hollandia limnológus szemmel" c. színes vetítettképes útibeszámolójára került sor. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Szennyvíz Szakosztállyal és a Limnológiai Szakosztállyal közösen február 26-án előadóülést tartott, amelyen Tóth István a szennyvizek és szennyezett élővizek algatenyészetekkel való tisztításával foglalkozott. Ismertette az algatömeg-tenyésztés alapelveit, a gyakorlati megvalósítás kérdéseit, a tisztítás laboratóriumi, félüzemi és üzemi kísérleteinek eredményét és rámutatott az alkalmazás hazai lehetőségeire. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály március 12-i ülésén dr. Papp Szilárd a hévizek hőenergia hasznosításának kémiai vonatkozásairól adott elő. Ennek keretében bemutatta hévizeink jellegük, összetételük, összes oldattartalmuk és összes keménységük alapján végzett csoportosítását. Foglalkozott a hévizek agresszivitását és vízkőlerakódási hajlamát kifejező műszaki hírek Vágás István indexek számításával és az eszerinti csoportosításukkal is. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Limnológiai Szakosztállyal közös rendezésben április 9-én vitaülést tartott, amelyen dr. Donászy Ernő a magyarországi tógazdasági halastavak vízminőségéről és ennek a pontytenyésztésben betöltött szerepéről adott elő. Az előadó a megvizsgált halgazdaságok adottságainak ismeretében szólt a pontytenyésztés vízminőségi követelményeiről, annak alkalmazásáról ós dinamikájáról. A Szennyvíz Szakosztály március 17-i klubestjén Hunyadi Domokos és Nagy L. Dénes szakmai- és élménybeszámolót tartott Svédországról és Nyugat-Berlinről. A Szennyvíz Szakosztály március 31-i vitaülésén Horváth Imre a hazai detergensek szennyvíztisztítási folyamatokra gyakorolt hatásáról adott elő. Foglalkozott a hazai detergensek élesztett-iszapos és csepegtetőtestes technológiával történő biológiai lebomlásával, és a detergensek eltávolításának flotációs módszerével. Szólt a detergensek oxigénfelvételi és ülepedési folyamatra való hatásáról, a habzási kérdésekről és a toxikus hatásokról. (Folytatás a 375. oldalon)
