Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
8. szám - Schmieder Antal: A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján
364 Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. Schmieder A.: A rétegvíz utánpótlódás vizsgálata képződményei a Mátraalján, az Alföld peremén nem fejlődtek ki [83]. Itt az andezitra közvetlenül felsőpannoniai homok, palás agyag és barnakőszenes rétegcsoport települt. A Bükkalján az alsópannoniai üledékek is kifejlődtek, melyeknek változatos képződményeit egységesen fedi a 400—800 m vastag valencienniuszos agyagmárga rétegsor [34], ami az Alföld egész területén kifejlődött [83]. Vízföldtani szempontból ez az összletéles határ az alsó és felsőpannoniai rétegsor között. A felsőpannoniai, főleg édesvízi képződmények rétegsorát homokok, agyagos márgák, agyagok és barnakőszén telepek építik fel. A rétegsor felső részét a 3a — c. ábra mutatja be. Az 1 :10 torzítású földtani metszetek alapján megállapítható, hogy a produktív rétegsort túlsúlyban víztároló homokok képezik. A víztároló rétegek aránya a felszín közelében 65—70%, mélyebben 10—20%, majd az alsópannoniai képződmények közvetlen fedürétegsorában az arány ismét 30—40%-ra [83] emelkedik. Az összletet vízvezető és vízrekesztő kőzetek váltakozó rétegsora építi fel, ami a víztároló rétegek vertikális kommunikációját nagymértékben lecsökkenti [65, 66], A víztároló rétegek a peremhegységtől az Alföld belseje felé 2—3°-os dőlésszöggel lejtenek, a felszín felé kiékelődnek és a medence belseje felé kivastagodnak. A felsőpannon üledékek sülylyedékeit a levantei, a levantei és a felsőpannoniai üledékeket általánosan negyedkori folyóvízi víztároló törmelékes kőzetei fedik Visontai 1-1 irányú földtani metszet (Torzítás 110) V.137 m m mV.88 V.105 m? ^-r rrt-rVisoniai 2-2 iranyu földtani metszet (Torzítás 110) stt/tm A.11V.13152 V102W Hu74 ^^sr^r^ V.135 WM Hu82ms, A.8ÍA31 Hu.79Hu.7S, HU72HU5 7HUUHUXHu59HUS3 Andezit Bükkábrányi 1-1 irányú földtani metszet (Torzítás P10) BaM Bá.12 BÓ3SBÓH31/S Bá.37 Vt.Si ,.,„ '12USm *13e,22m >131,69m +130,56m +t29JSm +133,7Sm Bo.H.35/2 Vt.SS „ —••••-?-• -y-^+119,01m +112fi1m +117,93m Báí ' 131,^9m Mk.12 Mk.K +111,03m +109,81 m Bükkábrányi 2-2 irányúföldtani mefszet (Torzítás 110) DK Td.50 Ba.15 Bá.13 Bá.12 Bá.tí Batt Bá.33 Bá.tt +139,37m +125J2m +13S,12m +136,22,77 +131,75m +125,%m +127,33m +115,96m Bükkábrányi 2'-2'irányú földtani metszet Ba.15 Bá.H.31/5 Bá.29 MK.30.' +ns,32m +130,5Sm +113,02m +109,67m Sí >tt?,72m A művelésre alkalmas széntelepes rétegsor (3a-c ábra) a felsőpannoniai üledéksorban települ. Bányászati szempontból tehát csak a produktív rétegösszletet, vagyis a felsőpannoniai üledékeket volna célszerű vizsgálni. Kérdés azonban, hogy a vizsgálati mélység ilyen célszerű lehatáro-300 -350-m-iSOE3 Andevtgbrgeteg, ondezimifa (víztároló) JEIMAGYARAZAT esi cm Homok, ogyogos Agyag lása vízföldtani szempontból indokolt-e ? Erre a kérdésre csak úgy adható egyértelmű válasz, ha homok, (mfaroH) Lignit 3. ábra. A visontai és bükkábrányi területek földtani metszetei Miklós Mária után. — A földtani metszetek körülbelüli helyét és irányát az 1. ábra szemlélteti <J>ueypa 3. REOAOEMECKOE pa3pe3bt meppumopuü BuiuoHma u BioKicaöpaHb (no MUKMUI M.) — npu6m3umejibHoe Mecmo u HanpaeAenue zeoAoeuiecKux pa3pe3oe noKa3bieawmcn Ha puc. 1. Abb. 3. Oeologische Profilé durch die Gebiete bei Visonta und Bükkábrány (Nach Miklós, M.) — ungefáhre Lage und Richtung der geologischen Profilé sind in Abb. I dargestellt
