Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
8. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Az egy-, illetve többhónapos csapadékmennyiségek változékonyságának térképes ábrázolása
Szigyártó Z.: Csapadékmennyiségek változékonysága Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. 339 (> havi csapadékösszegek gyakorisága [Debrecen] 3. táblázat TaöAuifa 3. TloemopneMOcmb ocaÖKoe, eunadawiyux 3a 6 Mecatfee (JJeSpeifen) [a] : nepHOflbi, [b] : nepBbiü Mec>m Tabelle 3. Háufigkeit der sechsmonatlichen Niederschlagsmengen (Debrecen) • [a] : Abschnitt, [6] : Anfangsmonat Szakasz [a] mm Kezdő hónap [b] Szakasz [a] mm I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 50— 99 1 100— 3 2 — — —. — 2 3 8 5 11 5 150— 8 5 • 5 3 3 3 4 8 8 17 21 16 200— 19 12 8 9 7 10 16 19 27 23 20 26 250— 23 15 13 11 15 17 15 22 26 28 17 17 300— 21 26 20 20 15 13 23 22 13 9 15 18 350— 9 14 15 17 19 21 13 10 5 5 4 2 400— 5 10 17 17 13 14 12 3 1 2 2 4 450— 2 5 11 10 12 5 2 3 2 1 1 500— 1 1 3 4 5 1 550— 2 1 600— — — — — 1 1 650—699 — — — — — — 1 — — — — — V90 285 320 348 356 363 352 32'1 286 257 251 238 253 ^90 75 83 85 84 92 93 94 75 72 69 74 75 n 14,4 14,8 16,8 18,0 5,02 15,6 l 14,3 11,6 14,5 12,7 13,3 10,3 11,4 A -10 2 5,12 4,72 4,76 18,0 5,02 4,30 4,04 3,61 5,07 5,00 5,32 4,39 4,49 tekinthetők. Tekintettel pedig arra, hogy a több hónapos csapadékmennyiségek a havi csapadékmennyiségek, mint valószínűségi változók összegeként foghatók fel, ezek az eredmények (bizonyos, s a havi csapadékmennyiségek esetén teljesedő feltételek mellett) alátámasztják a több hónapos csapadékmennyiségekre vonatkozó minták elemeinek teljes függetlenségét is. v Az eddig ismertetett vizsgálatok eredményei tehát a következőkben foglalhatók össze : Valamely meghatározott területre — két tetszőlegesen felvett naptári időpont között elhelyezkedő, de legalább egy hónapos időtartam alatt — lehulló csapadékmennyiség évenkénti értékei olyan statisztikai mintát alkotnak, melynél az egyes elemek azonos eloszlású, független valószínűségi változóknak tekinthetők. Az eloszlásfüggvények típusa A r eloszlás, mint a tényleges eloszlás típus közelítése A minták összeállítása, s a minták elemeire vonatkozó feltételek ellenőrzése után sor kerülhetett az eloszlás típusának a meghatározására. A cél elérése érdekében — megfelelő osztályközöket felvéve — minden minta esetén meghatároztuk az osztálykozök gyakoriságát, majd kiszámítottuk az empirikus középérték, r/ 9 0 és az empirikus szórás a 9 0 értékét [2., 346. o.j. Munkánk eredményét a példaképpen bemutatott 2. és 3. táblázathoz hasonló táblázatokban foglaltuk össze. E táblázatok a gyakoriságokat a vizsgált időszak első hónapjának, a „kezdődő hónap"-nak függvényében mutatják be. A kapott eredményeket átvizsgálva kitűnt, hogy a vizsgált időtartam hosszának növekedésével nő a lehulló csapadékmennyiség középértéke és szórása, viszont csökken annak relatív szórása. A gyakorisági táblázatok — ezt kiegészítve — arról tanúskodnak, hogy amíg az 1 hónapos csapadékmennyiségek esetében az eloszlás meglehetősen aszimmetrikus, a leggyakoribb osztályköz az empirikus középérték és a 0 között helyezkedik el ; addig a vizsgált időtartam hosszának növekedésével ez az aszimmetria mindinkább csökken, s az éves csapadékmennyiségek esetén már szemmel láthatólag meg is szűnik. E tények tehát arra utalnak, hogy a keresett eloszlástípus legalábbis igen közel kell, hogy álljon a közismert P eloszláshoz. Sajnos azonban mindezek ellenére a r eloszlás nem lehet pontosan a keresett eloszlástípus, csupán annak közelítéseként fogható fel. Nem lehet a keresett eloszlás r eloszlás azért, mert: a) a r eloszlású valószínűségi változó a zérus értéket 0 valószínűséggel veszi fel, s általában többször (tehát O-tól eltérő valószínűséggel) előfordul az, hogy valamelyik hónapon, sőt annál hosszabb időközön belül sem hullik csapadék. b) A r eloszlású valószínűségi változónak nincs felső korlátja, míg a meghatározott időtartam alatt lehulló csapadékmennyiség feltétlenül korlátos valószínűségi változó [3., 61—63. o.]. Mindezek alapján a kényelmesen kezelhető ( r eloszlást adottságaink mellett csupán közelítésként lehet elfogadni, s alkalmazása esetén mindenkor számolni kell bizonyos, szükségszerűen bekövetkező elhanyagolással. A közelítő jellegű eloszlásfüggvények alkalmazása azonban a matematikai statisztikában elfogadott eljárás. A közelítés jogosultsága viszont természetesen függ az elhanyagolás nagyságától.
